Starbucks

Sok odat tudnek zengeni a Starbucksrol, most nem a kaverol, hanem az elmenyrol. Valamit nagyon jol csinalnak, csak ket pelda a kozelmultambol. Van torzskartyam, rakok ra penzt es azzal fizetek, cserebe neha kapok kisebb kedvezmenyeket, semmi extra eddig. Multkor total naivan eloveszem a New York-i Starbucks torzskartyam Londonban, csavo lehuzza es minden oke. Utolag latom a kivonaton, hogy semmi kulfoldi hasznalati dij, siman levontak dollarban a kave arat es csok.

A heten kuldtek postan egy kupont, Kedves Daniel, szulinapod alkalmabol vendegunk vagy egy italra. De nem ugy mint a Meki, hogy ha 3 bigmek menut veszel adunk egy kis sultkrumplit, hanem Get ANY drink on the house. Period. A boltban volt elottem egy csaj szinten szulinapos kartyaval, kert egy kavet majd aszondja, Ehm bocsi, van itt ez az ANY drink kuponom, kaphatok erte egy sutit? Csavo nezett, ja, siman. Ennyi vaze.

American Exceptionalism

Talan hihetetlennek tunik, de az elmult evekben Amerika folyamatos onertekelesi valsagban van. A kulfoldi utan mar a sajat sajtojuk is kurtoli, hogy Amerika csuszik le a nemzetkozi elvonalban es mindenki be van tojva Kinatol. Kozben egy jelentos reteg mindentol fuggetlenul azt skandalja, hogy marpedig mi vagyunk a legtokosebb cowboyok, barmit is hisztek, mi tudjuk. Szerintem az Atlanti ocean mindket partjanak eleg torz kepe van a tuloldalrol. Az alabbiakban osszefoglalom velemenyem Amerika vilegelsosegerol, egy bevandorlotol, aki elt mar tobb Europai orszagban is es altalaban sokra tartja a jenkiket, de jopar dolgot alapvetoen rosszul latnak.

Fundamentalis problemaja az amerikai kozvelemenynek a munkanelkuliseg, ebbol vezetik le a tobbit. Ez az, ami szembesiti oket azzal, hogy valami nem tokeletes. A kezenfekvo valasz Kina, aki miatt gyarakat zarnak be USA-ban, mert a nagy cegek elviszik az olcso munkat keletre. Rengeteget foglalkoznak Kinaval es meregetik magukat veluk. Evtizedek ota eloszor merik magukat valaki mashoz, ami igen meglepo. Egyreszt Kina rengeteg dologban egy kozepkori orszag, a vilag legfejlettebb gazdasagat es tarsadalmat osszemerni egy diktaturaval, ahol sok helyen folyo viz sincsen furcsa elkepzeles. Masreszt miert nem merik magukat Japanhoz vagy Nemetorszaghoz, mas fejlett orszagokhoz?

Amerika szemlelete sokban birodalmi, mint a romai vagy az angol birodalome. Kizarolag hatalmas leptekekben tudnak gondolkodni. Europa nem egyseges es innentol a tagallamai kulon apro csepp a tengerben Amerika szemeben. Egyszeruen atneznek Europa felett. Mostanaban kezdtek el csak kenyelmetlenul erezni magukat, mert Kina epitett gyorsvasutat Shanghai es Peking kozott, USA-ban a vasutak pedig 100 km/h-val mennek, a keleti parton egy pici szakasz mar 160 km/h. Elfelejtik, hogy Japanban a gyorsvasut halozat olyan regi, hogy 2000-ben torvenyt hoztak arra, hogy minden 200 km/h-nal gyorsabb vonatot fel kell szerelni foldrenges-erzekelo rendszerrel, ami automatikusan behuzza a veszfeket baj eseten. Ez tizenegy eve volt! Japan a kutyat nem erdekel, egy porszem. Nemetorszag is, mindenki. Egy birodalom csak egy masik birodalommal meri magat.

Europabol nem latszik, hogy Amerika infrastrukturaja hideghaborus szinten van es omladozik. Az utak, a mobil halozat, az internet, hidak, epuletek, remiszto. Hideghaborus abbol a szempontbol is, hogy aki jart mar az oroszoknal keptelen nem eszrevenni a hasonlosagokat. Az utcakon lathato dolgok vaskosak, nagy, eros, nehez. A jardaszegelynek egy tank is nekimehet, annyi vas van rajta, hogy csak karcolas erne. V8-as kocsik, ezer loeros teherautok, fembol epult autopalyak, mintha ingyen lenne az acel. Ket szempont letezik, legyen bazieros es olcso. Nem kell szep legyen vagy hatekony, az olcsosag csak a gyartasra vonatkozik, hiszen a benzin es az aram szinte ingyen van.  Manhattanben (nem Arizonaban a vilag vegen, Manhattanben!) un. "dirty-oil"-lal futenek a toronyhazak tobbsegeben. Ez a vilag legkevesbe hatekony es leginkabb szennyezo futoanyaga, de szinte ingyen van, mert a benzingyartas egy mellektermeke. A varos nem mer torvenyt hozni a betiltasukra, szegyen. A gazzal valo futes itt utopia. 2002-ben Stuttgarttol Budapestig folyamatosan mobiltelefonaltam orakon at, 160 km/h-nal, tiz eve! Ha ma atsetalok a Central Parkon, 5x megszakadok. Ha nincs eroforras problema es nincs mar a hideghaborus vetelytars se, akkor keves osztonzes van az innovaciora.

Kinaval is a rossz dolgokban merik egymast, heti beszamolok jelennek meg haderejerukrol es orulnek, hogy abban meg mindig mi vagyunk a nagyobbak. Nem hajlandoak felfogni, hogy Kina infrastrukturaja sok helyen vilagszinvonalu - neha egy amerikai szenator elszolja magat, hogy amikor beszallt a gepbe Shanghaiban majd kiszallt a washingtoni repteren az olyan volt, mintha a jovobol erkezett volna a kozepkorba. Nem latjak, hogy Kina nem feltetlenul az USA-val versenyez, hanem kinezik maguknak minden teruleten a vilagelsot, elso korben megcsinaljak maguknal ugyanolyan jora, majd tovabbfejlesztik. Kina tanul, gyorsan, majd hibatlan munkamorallal beeloz. Mig Kina megbecsuli a kulfoldrol hazatelepuloket, mert tudast hoznak, addig Amerikaban a kulfoldi tapasztalat szinte ertektelen, ugyan mit hozhatnal te nekunk azoktol? Buszkeseguk nem engedi elismerni, hogy Nemetorszag, Japan, Anglia mar evtizedek ota fejlettebb vonatokkal, buszokkal, autokkal jar. Minden nap leirjak az ujsagok, hogy "Mint a vilag egyedul fennmaradt szuper-hatalma, az USA-nak…" Megnyertek a Hideghaborut de elaludtak a globalizaciot.

Az American Exceptionalism kifejezessel eredetileg egy francia iro utalt a 19. szazadban arra, hogy Amerika adottsagai alapvetoen masok barkihez kepest, ezert ott sok dolog furcsan mukodik. A feudalizmus teljes hianya, hatalmas teruletek, rabszolgasag, eroforrasboseg, a korai demokracia (hol voltunk mi 1792-ben, amikor ok mar kozvetlenul valasztottak az elnokuket? Azt hiszem Maria Terezia fia, II. Lipot kiralyunk volt eppen), a bevandorlas kulturaja, a fegyvertartas es halalbuntetes tradicioja, a kimondott onallosagra buzditas es a kormany laissez-faire hozzaallasa - hogy csak parat emlitsek.

Mai hasznalata jobban hasonlit az "eredendo felsobbrenduseg" kifejezeshez, ami nagyon veszelyes. Szenatorok es elnokjeloltek belemondjak a TV-be, hogy az amerikai nep pusztan definicio szerint felsobbrendu, a nep meg persze eszi. Ha pedig az UNO vagy az OECD kutatasai kihozzak, hogy Amerika oktatasa vagy egeszsegugye a harmincas listan 20. helyrol a 29.-re csuszott, azt mondjak rosszul latjatok, szamoljatok ujra. Nekunk nem kell egeszsegugyi ellatas, mi nem leszunk betegek. Nem hiszunk sem a dizelben sem a turboban, mert az auto nagy, nehez, hangos, bar eros de lassu. Mindig is igy volt, mi igy szeretjuk. Kina pont azt csinalja jol, amit az amerikaiak a II. Vh. utan, kemenyen dolgoznak es szilard a hituk a tudomanyban, kutatasban, technikai fejlodesben.

Szerintem az American Exceptionalism kifejezesnek van helye. Rengeteg dologban kulonbek a vilagnal, egy nagyon fejlett tarsadalom ok. Befogadoak, kedvesek, bekesek, nem kotnek beled, nem panaszkodnak, nem anyaznak, a legjobb otlet nyer, nem rongaljak a varosukat meg a feketek sem, adakozoak de nagyon, elismerik a teljesitmenyt es orulnek, ha jol megy neked. A legoszintebb kifejezesuk a "Good for you!" mert nem irigyek es nem cinikusak. Tisztelnek minden uniformist viselo embert es konnybelabad a szemuk az "American" szo hallatara, olyan buszkek. Ez nem baj. Remek a munkamoraljuk, a legszinesebb emberekbol kepesek csapatot epiteni es egy iranyba huznak. Allati praktikusak, nem csak a pincer, a buszsofor de meg az okmanyirodai munkas is profin vegzi munkajat es _mosolyog_. Nagyon boldog mokusok, idegesito az elejen de azert ki lehet birni.

Pont ezert bosszant az ignoranciajuk, mert mindenuk megvan ahhoz, hogy konnyeden ujra vilagelsok legyenek, mindenben, toronymagasan. Van penz, motivalt es kepzett munkaero, hatekony dontesi folyamatok, jo egyetemek, csak akarni kellene. Felismerni es kicsit kisebb arccal elismerni hogy nem ok a legjobbak mindenben, ellesni a legjobbtol a trukkot majd megelozni. Kina ezert jot tesz Amerikanak, vegre elore dolnek a karosszekben kicsit, vegre egy kello meretu vetelytars. Amerika kudarcanak drukkolni pedig badarsag volna, ez egy fogyasztoi tarsadalom, megvesznek mindent. Ha Amerikanak jol megy, a vilagnak is jol megy.

PS: Ajanlott olvasmany Fareed Zakaria barmely cikke, mondjuk ez: Going soft.

New York Marathon 2011

Az idei marathonelmeny mar egy hettel a nagy nap elott elkapott a Columbus Circle metromegalloban, ami tele van az egyik foszponzor posztereivel, mind a NYC Marathonra kihegyezve. Az egyik kozuluk annyira szemelyreszabott, hogy mind a 45.000 futo neve rajta van, mar elore tisztelegve. Ez aztan a motivacio!

A tavalyi befutok listajan lattam, hogy 30+ futo vallotta magyarnak magat, ezert iden mar honapokkal a verseny elott korbekurtoltem minden letezo forumon a meghivasom: a versenyt megelozo delutan palacsintaparti nalam, futoknak. Szigoruan csak Gatorade es Ice Tea mellett fogyasztottuk hat a nutellas, lekvaros, turos es kakaos palacsintak hegyeit szombaton, skot, del-afrikai es magyar futok tarsasagaban. Az elso alkalommal NY-ot futo tarsakkal megosztottunk meg par eletbevago tippet a helyi specialitasokrol es kibeszeltuk magunkbol az izgatottsagunkat.

A New York City Marathonnak tobb kulonlegessege is van, amit ha nem tudsz, igen porul jarhatsz. Eloszor is a rajt. Mar 5:30-kor a kompon ulsz kifele Staten Island-re, de csak 10 utan lesz a rajt. Sok kajat piat viszel magaddal es sok eldobhato ruhat, mert hideg lesz. Ehhez kepest a Philadelphia Marathonnal a rajt elott 15 perccel meg a hotelszobamban voltam, ami nagy kulonbseg. Elozo delutan erdemes egy olcso harlemi ruhaboltba elnezni, $5-ert remek fullmuszal pokrocokat dobnak utanad, masnap te dobod el a rajtnal, a Voros Kereszt meg osszeszedi. A masik a szurkolok, akik annyira feldobnak, hogy elszurhat mindent. Meg a Berlint, Londont, Bostont futo marathon-veteranok is mondjak, hogy a NY-i szurkolok orultek. Rengetegen vannak es fulsiketitoen orditanak, tombolnak, tancolnak, high-five-ot adnak, rock-zenekarok, Gospel korus, elmondhatatlan nepunnepely. Ez magaval ragad Brooklynban, az elso 10 km-en es amikor beersz Manhattanbe a 1st Ave-n. A legtobb futo itt a lelkesesdestol eszrevetlenul felgyorsit, amiert kesobb dragan fizetnek. Vegul a domborzat. Van ot hid, ebbol az elso 50m a masodik 20m szintkulonbseg de megsem ok a fontosak, oket mindenki ismeri es bekalkulalja. A ket utolso hid ami be- es kivisz a Bronxbol, kicsik, de gonoszak, 32 es 33 km-nel sok futot tor meg lelkileg a nem vart emelkedo es azt hiszi csak egy percre setal, amibol valojaban tiz lesz. A legdurvabb megis a 38 km-nel indulo egy teljes km hosszu emelkedo. Ha arra nem tartalekolsz *szellemi* energiat, ha az meglep, ha amikor meglatod azt mondod, hogy "WTF!" es nem azt, hogy "Mar vartalak…" akkor lelekben porig tud rombolni.

Nekem a korulmenyekhez kepest tokeletes napom volt. Kezdve azzal, hogy nem volt hideg, de volt is nalam eleg pokroc igy nem faztam halalra mint tavaly. Olyan jo kedvem volt a reggel, hogy amikor a rajt elott harom perccel meg elrohantam a pottyantos mobil wc-be es az allam ala szoritott vacsi uj kesztyum, amit direkt a marathonra vettem, hirtelen kicsuszott, a pottyanto lukon keresztul repult majd a budi aljan levo halom tetejerol nezett fel ram, akkor is csak rohogtem (hogy a szomszed fulkekben ulo, magukbol az utolso reggelit kipreselo futotarsak mit gondohattak, minek orulok ennyire, azt nem tudom).

A belso korulmenyek viszont nem voltak rozsasak. Harom hettel elotte, az utolso hosszu futason baj volt mindket vadlimmal, gorcsoltek 20km-nel enyhe temponal. Az utolso heteken kimeltem, mentem masszazsra, aki kerdezte milyen surun szoktam jarni? Futni? Heti 3-4x. Nem, masszazsra. Ja, most vagyok eletemben eloszor. Nooormalis? Hat eddig nem fajt soha semmi. Gratulalt baromsagomhoz, mondta nem serult, csak be van allva mint a beton, 3-4 het alatt ki tudna szedni, ekkor volt meg 3 napunk, ez van, jo lesz :) Ket nappal elotte elkaptam valami virust, lazam nem volt de dionyira dagadtak a mandulaim. Ismered, amikor minden nyeles faj, allandoan szomjas vagy, de rengeteget mesz wc-re, mert a vesed sem szazas, es ha kifujod az orrod akkor sem kapsz levegot, mert megduzzadtak a nyalkahartyaid. Semmi kulonleges - na de a marathon reggelen? Karatekutya.

A fentiek miatt az en versenyem nem volt egy akciofilm, nem volt csucspont se melypont, egy szoval osszefoglalva hosszu volt. Nem lepett meg es nem is sokkolt, hogy mar 15 km-nel szarakodik a vadlim, megbekeltem vele mar elozo este. Nem idegeltem magam, hogy miert 160-as a pulzusom lassu temponal is, mert ha nem kapsz levegot az orrodon, ez bizony elofordul. Egy okos verseny volt, ahol vegig ovatosan bantam a serult hangszerrel, csak tartson ki a vegeig gorcs nelkul, de azert ne fussunk tul lassan. Miert nem futottam szimplan lassan? Mert 3.5 orasak voltak a treningjeim, vagyis kb. 4 oras futasig vagyok kalibralva. Ha nagyon visszaveszek a tempoval es 5 ora korul jovok be, total megborit, ezert a lehetosegekhez kepest azert toljuk Dani, mert egyszeruen _nincs_kedvem_ ot orat szivni ezzel. Toljad fiam, finoman, de kitartoan. Krizis-menedzsment volt tehat 15 km-tol de fejben egy jedi nyugalmaval kezeltem, nem is volt fal. Oh nem volt fajdalommentes, nem azt mondtam azert :)

Kepek: https://photos.app.goo.gl/knmNM1XX32f2Ypay8

Iden eloszor volt egy csomo baratom a palya menten, ami rengeteg erot adott, nem is hittem volna. Brooklynban egy hatalmas magyar zaszlo alatt Liviek, Babi, Emese, Manhattanben Annus, David es a celban Andiek meg persze Imola, alig par meterrel a finish elott. Segit motivalni, hogy mindjart latni fognak a baratok, szedd ossze magad, emeld a fejed, ne csoszogj es semmikepp se allj meg. Nagyon koszonom! Beertem hat 4:31 alatt, a negyedik marathon, az eddigi legrosszabb idommel, de korrekt teljesitmeny volt, egy rutinos es felelos futas. Buszke vagyok ra, nem vertem szet magam sem testileg sem lelkileg amikor nem volt ertelme, de azert nem volt moka kacagas, megkuzdottem erte. A befutas utan nyakadba raknak egy ermet, egy alu palastot hogy ne fagyj meg es egy zsakot tele piaval kajaval, eletmento energia-forrasokkal. Egy mellettem levo futo uveges tekintettel nez az uveg Gatorade-re a kezeben, ahogy en is, majd egy onkentes odaugrik hozzank es lecsavarja a kupakot mi meg egy halk koszonomot rebegunk es iszunk. Ahogy halad a tomeg a leadott csomagok fele, percenkent kialtanak fel mellettunk, hogy MEDIC! MEDIC! amint osszeesik egy ujabb ember. Mindez a finish utani harmonegyed oras seta alatt, eddig tart amig eljutsz a te csomagodat orzo teherautohoz, es addig nem lephetsz ki a parkbol, csak vonulsz a tomeggel - ujabb NY-i specialitas, a New Jersey Marathonnal ez masfel perc volt. 47.000 futo kicsit mas kategoria.

Volt azert vidamsag is a palya menten boven, a kedvenc szurkolo tablaim:

• This is the WORST PARADE EVER
• Egy futo trikoja: If you see me collapse please stop my Garmin
• Masik triko: Are the Kenyans far behind?
• Thanks for coming to Brooklyn - now get outa here!
• You are in The Bronx now. Keep running! (nem a biztonsagarol hires kerulet)
• Be careful, it may not be a fart. (ezen mar sirtam a rohogestol)
• Is that GU in your pocket or are you happy to see me? (GU = energy gel marka, ami volt az en zsebemben is)
• Don’t stop - that’s what she said!
• It’s long and hard - that’s what she said!
• If easier means 10 miles to go… welcome to easier. (Egy hivatalos rendezoi tabla, Manhattanbe erve, 26 km-nel, asszem azt mondtam "O Anyatok…")
• Egy hullanak maszkirozott no kezeben: Zombies love slow runners
• Egy fiatal csaj kezeben: You have great stamina. Call me at 718-XXX-XXXX
• Well, it sounded like a good idea in June…

A New York City Marathont futni egy megtiszteltetes. New York pedig teljesen atszellemul ezen a heten, imadjak, amikor a vilag legjobbjai ide jonnek valamiert es imadnak szurkolni. Visznek banant osztogatni a sajat penzukbol, kiloszamra. Tablakat rajzolnak. Idegeneknek. Az alabbi Alec Baldwin videoban az a meghato, amit a nem itt elok ugysem fognak elhinni nekem: hogy ez a vendegszeretet nem megjatszas es nem giccs, tenyleg ilyenek. Hama’r lezarjak a varost, akkor legyen nagy buli, fogyasszon a nep. Rajonganak, befogadnak es azt akarjak, hogy jol erezd magad. Csak dolgozz kemenyen. Ami egy marathonfutonal elegge megkerdojelezhetetlen. Hetfon a kulfoldi futok sokan santikalva de az ermukkel a nyakukban jarkaltak a varosban mielott hazarepultek es az ignorans, masok dolgaba orruk sosem beleuto New York-iak minden sarkon gratulaltak valakinek, neha hangosan, neha csak elismeroen biccentve. A New York Times pedig lehozza az elso 36.000 finisher nevet az ujsagban. Apro betuvel, a vege fele, de ott vagyok en is.

Carnegie Hall - magyar modra

Neha egeszen elkepeszto dolgokkal ajandekoz meg ez a varos. Ennyi ido utan meg mindig meg tud lepni.

Mult heten felhiv egy magyar ismerosom, hogy raerek-e holnap este. Ugyanis Bajnai Gordonnal fogunk vacsorazni. Marmint egy nagy fogadason, a konzulatuson? Nem, csak negyen-oten, egy csendes olasz etteremben. Jelenleg nappal a Columbia egyetemen tanit, delben Nobel dijas professzortarsaival ebedel az egyetemmel szemben levo kinai etteremben hat dollaros menut, este pedig fiatal magyarokkal sztorizgat egy olaszban feherbor mellett. Kulonleges este volt, mit mondjak, Gordon egy remek ember, tul jo fej politikusnak, nagyon elveztem a tarsasagat.

Ma delben Csabi baratom mondja, hogy este mennek koncertre, nocsak, Pa-do-do vagy mi lesz? Nem eppen, Bartok koncert lesz a Carnegie Hallban. Tudni kell, hogy nekem van mar multam e hires hangversenyteremmel es amiota eloszor voltam ott folyton tervezem, hogy vissza kell mennem egy igazi komolyzenei estre. Itt a sors jelzese, lepni kell. Telefon elokap, Gugli, Carnegie Hall, buy ticket, hitelkartya, ket perc mulva megvan a jegy emailben. Egy fantasztikus korban elunk (c) angelday.

Megint lenyugozott, mennyire profi itt egy barmilyen rendezveny valamint mennyire kulturaltak az emberek. Haromezer nezo alig tiz perc alatt bejutott egyetlen bejaraton ugy, hogy mindenki kedves volt, senki sem tolakodott. A Carnegie Hall hiaba 130 eves es nem eppen pici, tokeletesen klimatizalt, meg zakoban sincs meleged, mitobb, enyhen illatos a levego, isteni. A bejaratnal Ricola cukrok vannak kiteve nagy uvegtalakban, mekkora otlet, ne kohogj a koncert alatt ha nem muszaj. Egy paholyban ulok, ahol a boxban levo 8 szek mogott meg egy kis eloter is van, tukorrel, fogassal. Korulottem mindenki nem nagyestelyiben de elegansan, 70 eves neni Armani kosztumben, dupla gyongysorral, frissen festett frizuraval lapozgatja a musorfuzetet. Felolvassa a tudnivalokat Bartok New York-i eveirol a mellette ulo idos urnak, aki kicsit rosszul hall, rosszul lat, de egyenes hattal feszesen ul a sotetkek aranygombos zakojaban.

Nem akarkik leptek fel, a lassan 30 eves Budapest Fesztivalzenekar, Fischer Ivan karmesterrel es Schiff Andras zongoramuvesszel jatszott a New York-i hallgatosagnak. Bar nem csekely komolyzenei multam van, mar ovodas koromban nagyon jokat aludtam a Hunyadi Matyason es a Diotoron, kesobb mar magamtol is rendszeresen betevedtem egy hangversenyre. Ennek ellenere a Bartok jellegu nehezebb daraboktol megovtak szuleim, ezert most teljesen szuz ful fogadta be ezt az igen komplex zenet. Szerencsere egy konnyed Schubert nyitany alatt vegig tudtam nezni a zenekart - nagyon elegansak, szepek voltak, magyarok, Budapestrol, eljottek New York-ba es telthaz elott jatszanak a Carnegie Hall-ban, nem tudtam nem buszke lenni.

A szunetben a mellettem ulo idos hazaspar engem is felvilagositott arrol, hogy Bartok is New York-i magyar volt. Na nem itt szuletett, de itt elt halalaig. Ezek itt mindenkit befogadnak, ez a mentalitas, hogy a mi varosunkba jonnek a vilag legjobbjai, jottek mindig is, mi pedig eltartjuk es csodaljuk oket. A ma eloadott nagyon nehezen jatszhato Piano Concerto No 1-nek az amerikai premierje itt volt a Carnegie Hall-ban 1928-ban es maga Bartok ult a zongoranal. Csak kesobb 1940-ben koltozott vegleg New York-ba, alig ket sarokra innen, a 57th St-en lakott, nem sok penzbol de nem nyomorban, volt eleg rajongoja es eleg munkaja is. A szunet utan egy sokkal lagyabb, bekesebb Bartok zongorakoncert es egy meg vidamabb Schubert szimfonia tette teljesse az estet, a budapesti zenekar csodalatosan jatszott es oriasi tapsot kapott.

Megindulnak az emberek kifele, a nezoter fele mar ures volt, amikor Fischer karmester visszajon es felall a katedrara. Hirtelen hatrafordul felenk, kohint es felreismerhetetlen magyar akcentussal igy szol: What would you like, some more Schubert… or Bartok? A meg az epuletben levo nezok visszaulnek a szekukre es elkezdenek kiabalni, Schubert, Bartok, Bartok, Bartok! Itt ma Bartok rajongo volt mindenki. A fonok bolint, biccent az elso hegedusnek es elkezdenek egy konnyebb, folklor jellegu Bartokot jatszani, kotta nelkul! Kozben szallingoznak vissza meg nezok, kabatban, a szinpadon huzzak a notat, kinyilik a szinpadajto, bedugja a fejet ket oboas es klarinetos, a karmester mikozben megy a zene integet nekik, hogy gyertek-gyertek fiuk, azok honuk alatt hangszerukkel visszaosonnak a helyukre es beszallnak ok is. A kozonseg pisszenni nem mer es fulig er a szaja mindenkinek. Csak par perc a raadas, de olyan oromzene volt, olyan hangulatban, mint egy erdelyi muzsikushazban. A mazlis kozonseg allva tapsolt es az idos nenik mint a gyerekek nevettek, hogy ilyet meg nem lattak, ezek a magyarok!

Az amerikai altalaban is de New York-i egy nagyon praktikus nep. A Carnegie Hall elott nem voltak se BMW-k se Mercedesek se limuzinok, nehanyan beszalltak par teljesen mezei sarga taxiba, de az Armani kosztumos idos hazaspar bizony velunk setalt a metro fele. A Columbus Circle-i hosszu aluljaro vegig tele van az Asics reklamkampanyaval, minden plakat a jovo heti maratonrol szol. Buszken setalok kozottuk, nem vitas, de megakad a szemem egy nagyon hosszu plakaton, rajta nagy betukkel: "Over 45.000 runners will tackle one of the most challenging races in the world - the least we could do is recognize them by name". A felirat alatt pedig rengeteg apro betu, az orromat oda kell dugnom, hogy el tudjam olvasni, te jo eg, ezek nevek. Este 11-kor, a Carnegie Hall-bol Bartok koncertrol jove, elegans ruhaban elkezdek terdelni es keresek az apro betuk kozott… Valler… Van Kampen… Varga Daniel - ott van a nevem a plakaton!

Harom ev alatt szamtalan ajandekot kaptam e varostol, de ma este ujra megsimogatta a lelkem. Koszonok mindent.

Staten Island Half 2011

Tavaly futottam eloszor a Staten Island Half Marathonon, akkor avattam fel a "donci" feliratu futo.blog.hu-s polot es meg cimlapra is kerultem vele. Itt konstataltam, hogy az ot NY-i felmarathon kozul ennek a versenynek a legjobbak az adottsagai, lapos palya, szaraz huvos oktoberi idoben, a New York City Marathon elott negy hettel, vagyis az eronleted csucsan vagy - itt fogok jovore uj sajat felmarathon csucsot (PR-t) futni. Ezt egy eve dontottem el, csak hogy szemleltessem, hogy a hosszutavfuto nem egy kapkodo allatfajta :)

Napfelkelte a Szabadsagszoborral

A versenyt megelozo napokon tovabbfejlesztettem az eddigi etkezesem, a RunnersWorld cikke alapjan, aminek roviden az a lenyege: a verseny elott harom nappal terj at kizarolag szenhidratra. Semmi zsir, semmi hus, semmi rost, vagyis keves zoldseg es a gyumolcsot is csak hamozva. Ellenben rizs rizzsel, feher kenyer, teszta es suti. Reggelire zabkasa mezzel, mazsolaval, delben teszta, uzsonnara palacsinta. Napi 2500 kaloria csak szenhidratbol ugy, hogy kozben mar nem is futsz - durva. Nekem nagyon bejott. Egyreszt harom napon at csak vigyorogtam a vilagra, nem kell koko, csak fuss sokat es egyel sutit :) Masreszt a verseny reggelen tok ures volt a gyomrom, mert az elozo kora esti tesztat konnyen megemeszted 12 ora alatt, de megis tele voltam energiaval es ez egy remek erzes! De ehhez tobb nap tankolas kell.

Manhattan latkep SI-rol

Staten Island az otodik kerulete New York Citynek es egy 24/7/365 (igy irjak itt az egesz evben minden oraban mukodo dolgokat) ingyenes komppal lehet eljutni. A jarat kulonlegessege, hogy kozvetlenul a Szabadsagszobor elott megy el, vegig gyonyoru kilatassal Manhattan felhokarcoloira es a Brooklyn Bridge-re. A verseny kulonlegessege pedig, hogy mindezt pont napfelkeltekor eled meg, voros fenyben uszik az obol, pazar latvany. Egyike azon pillanatoknak, amikor azt mondod: egy kivaltsag ebben a varosban elni.

A palya a vizparton megy, elotted tornyosul vegig a Verrazano Bridge, ami a vilag legnagyobb fuggohidja volt epitesekor husz even at, ket szintes, 12 savos, nagyobb mint a Golden Gate Bridge. Egy honap mulva itt fogunk vacogni a novemberi hidegben a NYC Marathon rajtjara varva, most csak atfutunk alatta, de szerintem mindenki megborzong kozben egy kicsit az izgalomtol. A felkelo nap vorosre festi a hidat is, ahogy vasarnap hajnalban az almos Staten Island kihalt promenadjan trappognak a cipok csendben az flaszteren.

Az elejen meg mosolygosan

A teljesitmenyem ertekelesehez elorebocsajtom, hogy iden nyaron olyan kegyetlen meleg es pa’ra volt vegig, hogy nem tudtam jol edzeni, muszaj volt lassan futni. A tavaszi idenyben meg lazan mentek a 4:30 alatti tempok 10k felett is, de ilyen sebesseget mar fel eve nem lattam, ezert szkeptikus voltam az uj csucsomat illetoen, pedig atom fitt vagyok. A versenyem diohejban tokeletes volt. Kepzelj el egy autot, aminek a max fordulatszama 9000. Nos ha a futamot 8900-on tolod vegig, majd a finish utan harom meterrel kifogy a benzined, kidurran mind a negy kereked, letorik a gazpedal, de befejezted es megjavitottad a ko:rrekordot, akkor az hibatlan performansz :) Ez kocsival egy dolog. Viszont ugy futni ket oran at, hogy epp csak az ajulaskuszobod alatt legyen a pulzusod majd errol meg gyorsitani az utolso ket km-en addig, hogy a vegso ketszaz meteren mar ket combod is gorcsol, de mar latod a celt es nem lassitasz… az kemeny.

Most nem kellett nyul, egyedul futottam, a nyari hosszu edzeseknek koszonhetoen egy ketoras verseny mar rovidnek tunik, nem volt hullamvolgy, csak push-push-push. Dolgok, amik segitettek fejben egyben maradni:

• csavo fut mellettem egy V169 (gyok 169) tablaval, a felmarcsi ugye 13 merfold, de ezzel elvoltam egy darabig :)
• hatvaneves bacsi harom labdaval zsonglorkodve futott vegig, joggling-nek hivjak a mufajt…
• nagydarab fekete szurkolo bekiabal 17 km-nel: "How can you be so fast and look SO good??"
• es persze a Karate Kid III kulcsjelente, amint leporog a fejemben 19 km-nel, a vegso sprint elott
  /Daniel a torna donto pontja elott fekszik a foldon kinok kozt/
  Mr Miyagi (kiabalva): Daniel San! Focus!! (majd finomabban, eros japan akcentussal) Your best Karate still inside. Now time let out.

Es akkor 178-as pulzusnal meg elkezdtem tolni neki…

A kozepen mar elborultabb fejjel

Nos nem tortem be 100 perc ala, 1:41 lett, de picivel jobb mint a korabbi idom, tehat megvan a PR. Itt a limit most, kihoztam a vasbol minden loerot, hibatlan verseny volt. Egy tanulsag maris van. A masodik tiz km-en a felkelo nap hatulrol sutott laposan, igy lattam magam elott az arnyekom es racsodalkoztam, mennyire csunyan fut ez a srac, csak ugy veri oda a labait es gorcsosen tartja a vallait. Menet kozben valtoztattam, lazabbra vettem a mozgast, szebben emeltem a terdem, sarkam es kevesebb energiaval gyorsabb lettem (bamulatos mikre kepes figyelni az ember ajulaskozeli pulzuson). Magyarorszaghoz kepest a Central Parkban gyakrabb latvany a kenyai es etiop futok edzese. Ohh… mint a gazellak! Van a mozgasukra egy jo angol szo: Effortless. 

A teli edzeseken majd ezen dolgozunk. De egyelore harom het mulva New York City Marathon, a negyedik marathonom. Izgalom, orom, tisztelet, felelem… Game ON!

Amikor a varos leall

Augusztus utolso hete emlekezetes volt meg a sokatlatott New York-iak szamara is. Keddenkent a Times Square-i irodankban dolgozom, a 34. emeleten, most is epp az ebed utani kavemat szurcsolom a monitorom bamulva, amikor megremeg az egesz epulet. Ezek az otven-hatvan eves magas toronyhazak meglepoen sokat remegnek, neha szeltol, kozvetlen alattunk tobb metro is jar, de most eldoltek monitorok is, ez nem volt gyenge. Hirtelen csond az emeleten, mindenki butan nez. Ugye itt az elso gondolata az embernek: belerepult valami az epuletbe…?

Meg sosem eltem at foldrengest, de valahogy nyilvanvalo volt szamomra. Harom no elindul a liftek fele, utanuk kialtok, hogy Hey, barmi is volt, ne liftezzetek, oke? Egy ferfi kollega racuppan az okostelefonjara, Twitter, mondja rogton: Foldrenges a keleti parton. En kozben google://earthquake es hozzateszem: Ja, ot perce, Virginia, 5.9-es erossegu. Csak utolag gondoltam bele milyen durva vilagban elunk. Mire a foldrenges hullama Virginiabol New York-ba er, ot perc alatt, mar fent van az info az earthquake.usgs.gov oldalon es a Gugli beindexelte. Karatekutya!

Ilyenkor latszik ki figyelt a tuzvedelmi oktatason, ami nalunk evente 4-5x is van, olyankor kijon valami tuzolto szakerto es elmondja a menekulesi tudnivalokat, evente 2x csinalunk full evakualast is. Tehat megkeresed a hozzad legkozelebb eso lepcsohazat, nok leveszik a magassarkut es levonulsz gyalog. Majd elsetalsz a kijelolt gyulekezohelyre, ami egy nagy, nyitott ter, tavol az irodahazaktol, mert jo esellyel sok ablak betorik, nem art parszaz meterrel odebb lenni ilyenkor. Itt a bokkeno, ha a Times Square-en dolgozol, setalnod kell egy darabig, mig kijutsz a felhokarcolok kozul, a Designated Assembly Point a Central Park, ami azert odebb van. Mire elindultunk volna mar halljuk is a hangosbemondon a fo-Fire Marshal sercego hangjat, vissza dolgozni, csak egy kis foldrenges, semmi ok izgalomra. Koszi :) Ehhez kepest Washington DC-ben a Pentagont es a Capitolt kiuritettek, pedig azok nem 34. emeletesek… Azert nem volt teljesen alaptalan az aggodas, a Washington Monument (az a nagy obeliszk a varos kozepen, mellesleg 170 m-rel a vilag legmagasabb obeliszkje) megrepedt es azota is le van zarva. Itt NY-ban inkabb csak rossz emlekeket kavart fel, igy tiz evvel 2001 utan. 

Ugyanezen a heten elkezdett nyilvanvalo lenni, hogy az Irene nevre hallgato hurrikanra erdemes lesz figyelni. Itt megemlitem, hogy az USA keleti partjan elve hallasz par olyan dolgot, amit Magyarorszagon nem surun. Egyreszt a napi sajto surun foglalkozik az aktualis apaly-dagaly helyzettel, mert ugye az oceanpart csak par km-re van tolunk. Masreszt a nyarat Hurricane Seasonnek hivjak es minden nap egy masik az Atlanti Ocean felol kozeledo forgoszelet kovet a hirado. A Karib szigeteken (Puerto Rico = USA) majd mindegyik vegigsopor es Del-Florida, Louisiana is bekap minden evben parat, de itt fent New York-ban tulzottan nem aggodik senki. Nos penteken mar egy hete kovettek Irene vonalat es biztosra lehetett venni, hogy el fogja erni NY-ot es nem is lassul le addig nagyon. Ekkor elindult egy eddig precedens nelkuli folyamat.

A 2005-os Katrina hurrikan utan, ami romba dontotte New Orleans-t es megolt 1800 embert, minden amerikai nagyvaros keszitett egy evakuacios tervet, roviden: hogyan uritsuk ki New York-ot. A varost, ami sosem alszik. Erdekes elkepzeles, de elkepeszto profizmussal vittek vegig, kulonleges elmeny volt resze lenni.

Irene a vilagurbol

A varos vezetese tobb tucatnyi hivatalt rantott ossze, a parti orseg, rendorseg, tuzoltosag, az Army Reserve es meg sok masik, az alacsony Bloomberg polgarmester Napoleonkent iranyitotta a hadmuveletet. A varos az ocean partjan van de a 100-160 km/h-s szelnel jobban feltek a hurrikant megelozo magas viztol. Kiszamoltak mely varosreszek fognak velhetoen viz ala kerulni es kijeloltek az evakuacios zonakat. Elkepeszto hatekonysaggal informaltak a nepeket errol, emailek, radio, TV, minden napi 24 oraban csak errol tudositott. Iskolakban menhelyek nyiltak agyakkal, takarokkal es buszokkal vittek az embereket a kiuritendo varosreszekbol, Del-Manhattan es Brooklyn/Queens partmenti reszeirol. Bloomberg ugy dontott, hogy nem el a kenyszerevakualas jogaval, tehat a rendorseg nem fogja eroszakkal eltavolitani a mindenkeppen maradni akarokat, de a legtobben mentek maguktol. Bamulatos volt latni, mennyire segitenek egymasnak, senki sem tolakszik, bekesen haladnak, viccelodnek, mosolyognak egymasra. Ami elgondolkodtatott, hogy teljesen jomodu emberek is mentek a menhelyekre, iPhone, MacBook-kal a hatizsakban, feher amerikaiak is, nem csak szegeny szinesboru bevandorlok. Mindossze arrol volt szo, hogy pentek es szombat ejszakat ne toltsd otthon, utana mar lehet visszamenni. Nem volt egyetlen baratja sem Eszak-Manhattanben, akinel meghuzhatta volna magat?

Teljesen biztos volt, hogy a metrorendszer alagutjai viz ala fognak kerulni. Az utolso szerelveny szombat delben indult el, tele volt hatizsakos New York-iakkal. Kulon jofejseg a varostol, hogy az evakualando teruleteken levo metromegallokon kinyitottak a kapukat, jegy nelkul lehetett felszallni a metrokra. Ket napig a hidakon sem kellett utidijat fizetni. A varos megtiltott minden rendezvenyt a hetvegere, semmi mozi, szinhaz, lefujtak a Bronx Half-Marathont, amin indultam volna en is, de nem volt kerdes, be lett tiltva hatosagilag. Eletbe lepett a kulonleges allapot (State of Emergency). Szombat del utan egy soha nem latott akcioval az MTA (itteni BKV) nyolc ora alatt leallitotta az egesz metrohalozatot, ertsd: power off. Ilyen a WTC tamadasokkor sem volt.

CNN riporter a vihar utan

Szombat kora estere mindenki ott volt, ahol at akarta veszelni a hurikant, a tomegkozlekedes nuku es meglepo modon taxik es autok sem voltak az utcan. A varos 24 orara teljesen leallt. Kozben szakadt az eso, mar orak ota. A rohej, hogy bar Manhattanben lakom, en is csak TV-n neztem mi megy a varosban, mert busz-metro nelkul sehova sem tudok eljutni, az esoben meg nem volt kedvem 20 km-t setalni. A varos tobbi lakojahoz hasonloan en is bevasaroltam tulelo cuccokbol, elemlampa, viz, hideg etel, azt mondtak lehet napokig nem lesz aram. Vettem fel extra keszpenzt is es rendeltem egy pizzat, mert ez megiscsak New York :) Evakualtak a fel varost, leallt a kozlekedes, 100 km/s szel van odakint es omlik az eso, de a sarki pizzeriabol 5 perc alatt hozta ki az agyonazott indonez bringasfutar a kajat es mosolygott basszus, ejfel elott par perccel!

A Nagy Almanak orult mazlija volt. Sok eso esett, de alig volt aradas es a szel pont legyengult, amikor athaladt a hurrikan folottunk. Par ablak betort, a metro par helyen beazott, de volt aram, TV, Internet mindenhol vegig. Azonban felreertes ne essek: vegul 56 halottja volt Irene-nek es 5 millio ember volt egy hetig aram nelkul csak NY allamban. A varoson kivuli aradasok milliok otthonait tettek totalkarossa, ok bizony nem csak ket ejszakat toltottek a baratoknal.

Vasarnapot nehez leirni, se eso, se szel, se forgalom, total szellemvaros. Delutan mar kezdtek elojonni az emberek es kinyitottak az elso boltok. Erdekes modon Brooklynban tobb bolt es etterem nyitott ki mint Manhattanben. Pedig logikus: nem jartak a buszok es egy pincernek vagy bolti kasszasnak nincs kocsija, mivel jojjon be? Viszont egy brooklyni pincer jo esellyel csak par sarokra lakik es besetal. De egy manhattani pincer tuti nem Manhattanben lakik, a boltvezeto pedig egyedul nem tud kinyitni. Mivel a boltok es ettermek zarva, se mozi, se muzeum, semmi, mikozben alattunk mar szivattyuztak a vizet a metroalagutakbol, az emberek jobb hijan az ures utcakon korzoztak, turistakent bameszkodva a sajat varosukban. Ilyen bekes es csendes nap sokaig nem lesz ujra New York-ban.