2019. március 26.

Mueller-time!

Ejott a nagy nap, Robert Mueller (a Trump nyomozo) befejezte munkajat. Akkor most mi van, lemond Trump? Ez van: nem ismerjuk a Mueller-jelentest, csak negy kiragadott mondatot belole. Mueller nem fog mar birosag ele vinni senkit, de 7 masik iroda es a parlament meg csak most kapcsol harmasba. Trump hirdeti teljes artatlansagat, de en meg nem kuldenem haza az ugyvedjeim.



Ez tortent...


2017 es 2019 kozott zaljo Mueller-nyomozas alatt 199 bunugyi vadpontban 37 szemely ellen emeltek vadat. Ebbol a legtobben oroszok, akik nem kerultek birosag ele, mert idoben elhagytak az orszagot. Az amerikai vadlottak mind bunosnek vallottak magukat meg mielott perre ment volna az ugy, vagy birosag itelte el oket. Ot ember ment vegul bortonbe es 32 millio dollarba kerult. Sok ez penz ez? Nagyon keves. Mellesleg csak Manafort adocsalasi ugyeibol 40 millio dollarnyi erteket koboztak el a nyomozok. Ez a Mueller meg a penzzel is jol banik!



Forras: https://www.gzeromedia.com/graphic-truth-what-does-getting-to-the-truth-cost
Mueller leadta jelenteset Barr fougyesznek penteken, aki vasarnap kuldott egy negyoldalas osszefoglalot a parlamentnek, miszerint egy, Trump szemelyes egyuttmukodesere az oroszokkal a valasztas befolyasolasara nem bunos. Ketto, az igazsagszolgaltatas akadalyozasaban (ertsd: hazudni vagy dolgokat elhallgatni a nyomozok elol, tanuk befolyasolasa) bunosseget Mueller nem mondta ki, de felmenteni sem tudta. Ez William Barr levele, amiben osszesen negy sort idezett Muellertol.

Ennyi? Ohoo... dehogy.


Ez van...


Mueller lepasszolt tobb nyomozast is, amelyek most mar kulon eletet elnek olyan csoportoknak, akik ket fontos dologban kulonboznek a Mueller-nyomozastol. Egy, az elnok kegyelmi joga, miszerint barmilyen szovetsegi eliteltnek megkegyelmezhet, ezekben az esetekben nem ervenyes. Ketto, ezeket a nyomozokat nem koti semmilyen mandatum, hogy pl. csak orosz befolyasolast keressenek, hanem ok kereshetnek barmilyen buntenyt. "They are free to follow the evidence where it takes them." Okos faszi ez a Mueller.

Ok fognak meg buntenyeket feltarni es fognak tovabbi embereket lesittelni, veszelyben van adocsalas ugyben tobbek kozt Trump minden gyereke, akiket itt nem ved az elnoki kegyelem.

1) SDNY in Manhattan
2) EDNY in Brooklyn
3) EDVA in Virginia
4) U.S. Attorney’s office in LA
5) U.S. Attorney’s office in DC
6) DOJ National Security Division
7) DOJ Criminal Division 


Ez volt...


Hogy megertsuk azt, ami most tortenik, nezzuk meg mi tortent 1974-ben, amikor egy Muellerhez hasonlo Special Counsel fejezte be a Nixon elnok koruli nyomozasat, ami a lemondasahoz vezetett. Kinek adta le a riportjat es az mit csinalt vele?

A Watergate botranyban kijelolt kulonleges nyomozo Cox birosagi uton kerte be a Feher Haz magnofelveteleit, amirol sejtette, hogy bizonyitjak Nixon bunosseget. Nixon utasitotta a fougyeszet, hogy szuntesse be a nyomozast, aki megtagadta, mire Nixon kirugta, a helyetteset is, majd a 3. ember az igazsagugyi miniszteriumban, Bork, leallitotta a nyomozast.

Egy privat ember (!) birosag ele vitte Borkot emiatt (az ideiglenes fougyeszt birosag ele vinni... mint privat ember... azert meredek, nem?) es a birosag a fougyesz ellen dontott! Vagyis tizenegy nappal kesobb maris volt egy uj kulonleges nyomozo, Jaworski, aki az amerikai tortenelemben eloszor a Legfelsobb Birosag ele vitte az elnokot, mert az meg mindig nem adta ki a szalagokat - es a nyomozo nyert. Trump nem csinalt semmi ilyet, Mueller minden informacionk szerint teljes szabadsaggal nyomozhatott. Ez nagyon jo hir.

De ami mas most, az a vegso jelentes sorsa. 1974-ben Jaworski nyomozo a bizonyitekok elemzese utan ugy dontott, hogy nem fogja bunugyileg megvadolni Nixont, annak ellenere, hogy a 19 fos csapata a szalagok meghallgatasa utan egyhanguan kovetelte ezt!

Mi tortenik a nyomozok altal gyujtott bizonyitekokkal akkor, ha valakit vegul nem visznek birosag ele? Elzarjak, titkos marad. Torveny szerint ezeket kizarolag megvadolas celjabol szabad hasznalni. 1974-ben Jaworski nem csak nem vitte birosag ele Nixont, de a vegso jelenteseben teljesen elkerultea velemenynyilvanitast, hogy Nixon bunos-e pl. az igazsagszolgaltatas akadalyozasaban (a kamuzas, befolyasolas).

Viszont Jaworski a szalagokat (pl. ahol Nixon kegyelmet igert egy tanunak, majd kesobb nyilvanosan letagadta ezt) elkuldte a parlamentnek, szandekosan elterve ezzel a bizonyitekok titkossagat eloiro szabalytol. Ezzel azt mondta, hogy "Kedves parlament, en nem banthatom, de ti levalthatjatok az elnokot, nesztek, itt van minden cucc, olvassatok es dontsetek." Igy indult az Impeachment (a levaltas) Nixon ellen az Also Hazban.

Most mas a jelentes sorsa: csak negy oldal ment a parlementhez, amit William Barr fougyesz irt, benne negy sor, amit Muellertol idezett. Az a Barr, aki egy honapja ul a szekeben. Barr nem egy amator, az idosebb Bush elnok alatt mar volt egyszer fougyesz, de par honapja meg bekes nyugdijat toltotte, neha a TV-n privat velemenyt mondott aktualis jogi dolgokrol. Az egyik ilyen elemzese szerint az amerikai elnok definicio szerint nem lehet bunos az igazsagszolgaltatas akadalyozasaban, mert a torveny felett all. Vajon miert lett hirtelen Trump kedvenc fougyesz jeloltje? A Felso Haz-i republikanus szenatorok, akik meg mindig falaznak Trumpnak, halvany tobbseggel, de meg is szavaztak Barr jovahagyasat. Alig egy honapja. Ugyes.


Kerdesek...


Miert letezik egyaltalan egy Special Counsel pozicio az USA-ban? Csak akkor lep hivatalba egy kulonleges nyomozo, amikor az FBI vagy az ugyeszseg olyan szemelyek utan nyomoz, akik meg tudjak akadalyozni ezt, ertsd: az elnok szuk kabinetje (miniszterei), az elnok maga vagy csaladja. Elottunk, a nep elott, akarjak egy ilyen pozicioval bizonyitani a nyomozas tisztasagat, beismerve azt, hogy az FBI igazgato es a fougyesz egy ilyen helyzetben nem tud teljesen fuggetlen lenni, leven az elnok nevezte ki es rughatja ki oket barmikor.

Miert nem foglalt Mueller allast abban, hogy szerinte bunos vagy reszben bunos-e Trump az igazsagszolgaltatas akadalyozasaban? A Mueller-jelentes ket kerdesre volt hivatott valaszt adni Trumppal kapcsolatban: volt-e szemelyes egyuttmukodese az oroszokkal a valasztas befolyasolasara, es kamuzott-e barmiben a nyomozoknak, befolyasolt-e tanukat? A Barr-level szerint a Mueller-jelentes felmentette az elnokot az elso pontban, bar azt nem tudjuk, hogy nem talalt-e terhelo bizonyitekot, vagy talalt-e felmento bizonyitekot, vagy csak nem talalt *elegendo* terhelo bizonyitekot egy birosagi perhez? Eleg valoszinu, hogy az utobbi, akkor viszont jo lenne a talalt bizonyitekokat latni.

A Barr-level szerint Mueller nem mondta ki Trump bunosseget sem artatlansagat a kamuzassal kapcsolatban. Ezzel Mueller Barr kezebe adta e kerdes eldonteset, aki viszont nem fuggetlen, hiszen pont ezert lepett eletbe a kulonleges nyomozo! William Barr magara vette a dontes sulyat es nem meglepo modon a parlamentnek irt leveleben kozolte, hogy Trump nem bunos a kamuzasban sem. Sokan tamadjak ezert, masok szerint viszont ket ev nyomozas utan valakinek el kellett dontenie feketen-feheren, ha egyszer Mueller nem tette meg. Mueller korabbi kollegai szerint biztosan nagyon jo oka van ra, hogy nem akarta kimondani Trump bunosseget vagy artatlansagat a kamuzasban. Lehet, hogy egy kesobbi vademeles tisztasagat probalta vedeni ezzel. Minden elnok egy napon ex-elnok lesz... Be kell hivni Muellert tanuvallomasra es meg kell kerdezni tole.

Megkapja-e a parlament a teljes Mueller-jelentest? Es a birosag ele nem kerult bizonyitekokat? A parlament Also Haza mar be is kerte mindkettot Barrtol, aki lehet majd ellenall, esetleg perre mennek ezek ketten? Na, az precedens nelkuli lenne, ha a parlament feljelenti a fougyeszt a Legfelsobb Birosagnal. Valoszinubb az, hogy kis huzavona utan Barr atadja a teljes anyagot a parlamentnek, amit az Also Haz biztosan nyilvanossagra hoz. Ez a jelentes nem fog elkallodni, mint 1974-ben, ha ujravalasztjak Trumpot, ha nem.

Behivja-e tanuvallomasra Muellert az Also Haz? A fougyesz megakadalyozhatja-e? Ha megprobalja, perre mennek? Valoszinuleg inkabb megegyeznek majd, hogy Oke, mehet Mueller tanuvallomasra, de ezt-meg-azt majd nem szabad kerdezni tole.

Mikor fogja Trump vegre elismerni, hogy egyaltalan letezett orosz befolyasolas a 2016-os elnokvalasztason? Trump ugyanis tovabbra is tagadja ezt, de mar teljesen egyedul maradt ebben. Mikor fog tenni valamit, hogy 2020-ban ez ne fordulhasson elo?

Mikor es mit fog a parlament tenni valamit azert, hogy ne befolyasolhassak az oroszok a 2020-as valasztast? Ugyanis meg senki nem tett ezugyben a vilagon semmit. Persze elobb kell nekik Mueller teljes jelentese es vallomasa, ez ertheto, de nincs mar sok ido, 2019 marcius van, gyerekek.


Vallomas...


Egyik baratom kerdezte, hogy miert erdekel engem Trump sorsa egyaltalan? Egyreszt szeretem Agatha Christie-t, a Colombot, a Suits sorozatot, ez itt pedig egy nagy tetre meno, a szemunk elott zajlo, valos nyomozas es hatalmi jatszma, nagyon komoly szereplokkel, johogy tetszik.

De mi kozom nekem USA-hoz, ha nem vagyok amerikai? Egy, Putyin befolyasolta a Trump valasztast, a Brexit nepszavazast es a magyar politikaban is ket kezzel kavar. Nos, szerintem eleg baj, ha a mi sajat hulyesegunk miatt szenved a demokraciank, allatira nem hianyzik meg egy atomraketakkal rendelkezo ex-szovjet titkosugynok huvelykujja is a valasztasaink merlegen. Mivel az angolok es a magyarok nem nyomoznak semmit e teren, en orulok, hogy az amerikaiak igen. Szidhatjuk az amerikai politikat ejjel-nappal, de szeretnem en csak a felet latni annak nalunk, hogy egy kormanyfot hogyan probalnak az amerikaiak szamonkerni. A Mueller-nyomozas tanulsagaitol lehet meg a brit es a magyar politika is tisztabb egyszer.

Ketto, a vilag nagy problemai ma a klimavaltozas, a nuklearis konfliktus veszelye, a menekultvalsag es az uj technologiak veszelyei a tarsadalmunkra (a mesterseges intelligencia, az automatizacio es az emberi genkutatas). Ha barmelyik temaban javulast akarunk latni globalisan, ahhoz kell az USA. Elere pedig kell valaki, aki hisz a tudosoknak. A sajat tabornokainak. Vagy a tenyeknek.



.

2019. március 1.

Ki váltja le az amerikai elnököt?

Két éve azon pörögnek Amerika elit jogászai, hogy le lehet-e váltani az elnököt ideje kitöltése előtt? Több módja is volna leváltásának és a legtöbben azt kérdezik, hogy még mit kellene Trumpnak csinálnia ahhoz, hogy éljünk az egyikkel? Rengeteg új információt kaptunk ezen a héten.



Ha az sincs meg, hogy mi az a Mueller nyomozás, akkor kezdd a korábbi cikkemmel.

Mueller elmúlt fél éve

Talált már Robert Mueller valamilyen az oroszokkal és a választással kapcsolatos bűntényt? Igen. Valami bűntényt konkrétan Trumppal kapcsolatban? Igen. Volt együttműködés az oroszok és Trump stábja között? Volt. Trump tudtával? Igen. Hogy mindez kimeríti-e a sokat emlegetett összeesküvés ("collusion") fogalmát és hogy fogunk-e látni valakit elítélve összeesküvésért, az valószínűtlen és egyben irreleváns.

Muellernek nem feladata összeesküvést keresni vagy ezért bárkit bíróság elé vinni, pláne hogy ilyen bűn nem létezik a törvényben. Mueller megbízása felderíteni az elnökválasztás orosz befolyásolását, az orosz kormány és a Trump kampány közötti bármilyen kapcsolatot és koordinálást (akkor is, ha legális), valamint a nyomozás közben talált bármilyen bűnt belátása szerint perre vinni.

Muellernek ki kell derítenie, hogy mi történt 2016-ban pont azért, hogy a kormány, a parlament és az FBI hozhasson új törvényeket, megtegyen egyéb lépéseket, amik majd a következő választást megvédik a külső befolyásolástól. Ez egy elhárítási ("counterintelligence") misszió, ami az FBI egyik legfőbb tevékenysége.

Mikor adja le végre a jelentését Mueller?Ez utóbbit senki sem tudja. Mueller nem ad interjút, csak bíróságra visz embereket hétről hétre. Eddig közel 90 embert vádolt meg és a már lezajlott pereit mind megnyerte. Többek már büntetésüket töltik és nem pár hónapról beszélünk. A 69 éves Paul Manafort, Trump kampányfőnöke, több mint húsz évre számíthat.



Trump kampányának több vezetője is folyamatos kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálatok embereivel és a Wikileaks-szel is. Ha emlékszünk, a Wikileaks publikálta azt a pár ezer emailt, amit az oroszok Hillary kampányának szervereiről loptak el 2016-ban, amelyekben bár semmi izgalmas nem volt, de a választás előtt három hónappal ez eléggé betett Hillarynek.

Az oroszok zsebében volt maga Donald Trump is amiatt, hogy több olyan találkozója volt az orosz kormányhoz közeli emberekkel, amit eltitkolt, sőt, a sajtó kérdésére letagadott az amerikai közvélemény előtt. Ezt gondoljuk végig nagyon lassan: az oroszok tudnak a találkozóról, Trump is tud róla, hiszen ott volt. De nyilvánosan letagadja mert úgy érzi a kampány közben ez nem vetne rá jó fényt. Az teljesen mindegy, hogy miről szólt a találkozó, mert ebben a pillanatban a Republikánus elnökjelölt egy ellenséges hatalom által kompromittálva lett. Van valamijük az oroszoknak, amivel zsarolhatják Trumpot. A Steele-dosszié szerint még egy csomó más dologgal is is zsarolhatják.

A Steele-dosszié

Minden héten kiderül valami új, amit valójában már ismertünk valahonnan. Mint amikor egyszer régen olvastál egy könyvet és most nézed a belőle készült filmet. A Trump-orosz összefonódást már két éve megírták az ún. Steele-dossziéban. A 2016-os elnökválasztás kampányának teljes hevében egy amerikai újság adott megbízást egy Fusion GPS magánnyomozó irodának, hogy keressen valami terhelőt Trump ellen, de amikor Trump megnyerte az előválasztást, az újság nem kérte többé az anyagot. Ekkor Hillary kampánya kereste meg ugyanezt a nyomozó irodát, ugyanebből a célból.

Azért hívják Steele-dossziénak, mert a magánnyomozó iroda egy Christopher Steele nevű volt brit hírszerzőnek adta ki a kutatást. Steele több esztendőn át az MI6 orosz ügyekkel foglalkozó osztályának volt a vezetője (MI6... James Bond), leszerelése után pedig ilyen privát melókkal kamatoztatta tág ismerettségi körét és tudását. Az anyag nem készült el időben, csak 2016 legvégén, Trump győzelme után, amikor már Hillarynek sem kellett.

A Fusion GPS ennek ellenére eljuttatta az anyagot az FBI-nak, amerikai parlamenti képviselőkhöz és pár újságnak is. Az Obama-Trump hatalomátadás közben fél Washington hüledezve olvasta a gyanusításokat. 2017 elején a Buzzfeed lehozta az egész anyagot. Teljesen elképesztő dolgok a Trump-orosz együttműködésről (mi segítünk neked választást nyerni, te eltörölsz pár orosz szankciót), hogy az oroszok mivel zsarolhatják, Trump titkos orosz üzletei, prostik, stb.

Mennyire hihető a Steele-dosszié? Jó kérdés. Steele szakértelmét senki sem vonja kétségbe. Viszont az anyagot titkosszolgálati nyelven "raw intelligence"-nek hívják, ezt Steele is hangsúlyozza. Infók megbízható forrásból, akár több forrásból is, de nem egy bírósági pert kiálló bizonyíték. Akik ismerik Steele-t és az oroszokat azt mondják, hogy jó eséllyel 80 százaléka igaz lesz. Az anyag most két éves. Azóta a két FBI nyomozás, egy parlamenti nyomozás és a Mueller nyomozás eredményét ha összevetjük vele, akkor hogyan állja meg a helyét? Sok mindenre még mindig nincs bizonyíték, sok mindenre sose lesz, de amire van, az eddig 100%-ban igazolta a Steele-t.

Több FBI nyomozás is volt Trump ellen

Az FBI 2017-ben a már folyamatban lévő nyomozás mellé (az elnökválasztás orosz befolyásolásáról) indított egy másikat arról, hogy Trump egy orosz ügynök-e. Igen, ez így hivatalosan felmerült, e héten tudtuk meg Andrew McCabe-tól, az FBI akkori igazgatójától. Persze nem úgy, hogy KGB igazolványa lett volna, de ha zsarolható, akkor potenciális ügynök. Trump győzelme napján az FBI és az igazságügyi minisztérium ügyészei rájöttek: elkéstek. Egy hónap múlva Trumpot felesketik és lehet a nyomozásuk összes anyágat felégeti az új király.

A Demokrata hatalomátvétel

Az elmúlt fél évben három fontos dolog történt, ami kihatással van a Mueller nyomozásra és ezzel Trump sorsára.
Brettről annyit kell tudni, hogy feltűnően szereti a sört, több nőt is megpróbált megerőszakolni és ő úgy értelmezi a jogot, hogy az elnököt nem lehet perbe fogni. Vajon miért őt javasolta Trump a sok kiváló bíró közül a Legfelsőbb Bíróságba? A Felső Ház megakadályozhatta volna. Mindössze 50 szavazattal került Kavanaugh a leghatalmasabb jogi székbe, a Republikánus párt pedig újabb morális mélypontot ért el. Érdekességképpen, Obama jelöltjei a Legfelsőbb Bíróságba 63 és 68 szenátusi szavazattal lettek megerősítve, Bill Clinton jelöltjei pedig 87 és 96 szavazattal. Nocsak, ki volt a 96? Persze, hogy az "Elpusztíthatatlan RBG", akinek életéről most jött ki a film - de ez egy másik sztori.

A Demokraták Alsó Házi győzelme óta segíthetik Muellert. Vannak dolgok, amit Mueller csak nehezen tud megtenni, ketten remekül ki tudják egészíteni egymás munkáját. Az Alsó Ház eskü alatt kihallgathat bárkit, bekérhetnek bármilyen dokumentumot, amihez Muellernek minden alkalommal a főnöke és egy bíró jóváhagyása kell, míg a parlamentet senki sem korlátozza ebben. Megvédeni nem tudják Muellert, mert ő a főügyésznek beosztottja, aki pedig Trumpnak jelent, nem a parlamentnek. De a Demokraták új többsége az Alsó Házban garantálja, hogy Mueller jelentését ne lehessen eltüntetni. Sőt, folytathatják Mueller munkáját miután az leadja jelentését, akár be is idézhetik tanúvallomásra - erre elég sokan bekapcsolnák a TV-t.

Muellernek több főnöke is volt az elmúlt időben, Jeff Sessions lemondása után egy Matthew Whitaker nevű kopasz verőlegény volt az ideiglenes főügyész, aki, nem vicc, egy elítélt csaló. Vágod? Trump kirúgja a főügyészét, mert nem állítja le az ellene folyó nyomozást. Azt a nyomozást, ami akkor indult, amikor kirúgta az FBI igazgatóját, mert az nem állította le az ellene folyó nyomozást. Majd nem a minisztérium második emberének adja a melót, mert tudja, hogy az támogatja a nyomozást, hanem átmenetileg egy elítélt csalót tesz meg a bűnüldözés első emberének. De Trumpnak nincs mit rejtegetnie, persze. És az új főügyész, William Barr, akit Trump jelölése után egy gyenge 54 szavazattal hagyott jóvá a Szenátus, persze ő is teljesen semleges lesz. Csupán egy, illetve négy Republikánus szenátorral meg lehetett volna buktatni Trump szégyenletes jelöltjeit a Legfelsőbb Bíróságba és a főügyészi székbe is. Vannak fékek és ellensúlyok, csak a Republikánus párt nem él velük.

Ezt Magyarországról nehéz megérteni, de Trump előtt az ilyen pozíciókba mindegyik elnök olyan embereket jelölt, akik szakértelméhez és integritásához annyira nem fért kétség, hogy bár csak 50 szenátusi szavazat szükséges, általában bőven kétharmaddal lettek jóváhagyva. Vagyis az ellenzék nagy része is támogatta a jelöltet. Tudok egy 98-0 szenátusi szavazattal jóváhagyott kormánytisztviselőről is: Robert Mueller FBI igazgatói kinevezése 2001-ben. Ilyen kaliberű emberek voltak az FBI élén, a Legfelsőbb Bíróságban, és ilyen kaliberű emberek voltak a szenátorok is. Az amerikai értelmiség mostanában minden héten újabb sokkot kap, amikor Trump és a Republikánusok nyilvánvalóan balkáni módon élnek vissza a hajszálnyi többségükkel. Csak nekik új, mi ismerjük ezt a műsort oda-vissza.

A leváltási lehetőségek

Két éve arról beszél minden jogász, hogy mik az elvi lehetőségei egy amerikai elnök ideje előtti elmozdításának.
  1. Meghal, nyolc ilyen volt (négy magától, négy rásegítéssel)
  2. Lemond, egy volt (Nixon)
  3. Impeachment, a parlamenti per
  4. 25th Amendment, a tisztikar lázadása
  5. Indictment, a bűnügyi vád és bírósági per
  6. Sealed Indictment, az elnapolt vád

Az utóbbi négy sosem fordult elő amerikai elnökkel. 230 év alatt.

Impeachment az, amikor a parlament Alsó Háza szavazza meg 50 %-kal az elnök elleni vádiratot és a Felső Ház ítéli el 67 %-kal. Ez nem egy bírósági per, hanem egy politikai folyamat, kvázi egy bizalmatlansági indítvány. Az impeachment-vádaknak nem kell egy per próbáját kiállnia, viszont 12 esküdt helyett 218 képviselőt és 67 szenátort kell meggyőzni. Kétszer volt ilyen próbálkozás, mindkettő átment az Alsó és elbukott a Felső Házban. Fellapoztam, hogy ez a kettő miért is pattant ki. Andrew Johnsont, aki Lincoln meggyilkolása után lett elnök 1865-ben, azért fogta parlamenti perbe az Alsó Ház, mert leváltotta a hadügyminisztert a parlament akaratával szemben. Bill Clinton ellen pedig azért indult impeachment, mert eskü alatt hazudott egy blowjob-ról. Nem volt hazaáruló egyik sem. Az újonnan a Demokraták kezére kerülő Alsó Ház lehet, hogy meglépi az Impeachmentet, becsületből. Szinte képtelenség, hogy a Felső Házban meglegyen a kétharmad, mert 20 átszavazó Republikánus szenátor kellene hozzá. Vannak fékek, csak nem élnek vele.

Az alkotmány 25. függeléke szabályozza egy cselekvőképtelen vagy veszélyes (halott, sebesült, beteg, megőrült) elnök leváltását. Röviden: a 15 kabinet-rangú miniszter többsége kell a folyamat elindításához és az Alsó és a Felső Ház kétharmada a befejezéséhez. Ez is egy politikai bizalmatlansági indítvány, de még nehezebb összehozni, mint az Impeachmentet. Csak azért említem meg egyáltalán, mert amikor Trump kirúgta az FBI igazgatójat 2017-ben, ami kiváltotta az egesz Mueller nyomozást, akkor az új ideiglenes FBI igazgató összeült a főügyésszel, hogy vajon meglenne-e a 8 kabinettag a 15-ből az elnököt leváltani. Ezt múlt héten árulta el Andrew McCabe. Vannak fékek, csak nem élnek vele.

És végül... fel lehet-e jelenteni az amerikai elnököt? Először is szögezzük le, hogy abban mindenki egyetért, hogy szolgálati ideje után egy volt elnök már semmilyen különleges védelmet nem élvez a jog elől. A következő választás másfél év múlva lesz, ezért is mondják sokan, hogy nem érdemes időt pazarolni ezekre a kétes kimenetelű jogi kalandokra, mindegyik rengeteg munka és mindegyik precedens nélküli. A Demokraták negyven éve nem látott fölénnyel nyerték vissza az Alsó Házat tavaly novemberben, van esélyük a 2020-as elnökválasztáson, pláne hogy Hillary nem indul. Ha utána még börtönbe akarják juttatni Trumpot, azt akkor is megtehetik.

Sokan viszont azt mondják, hogy ha ezt a faszit nem lehet leváltani, aki hazaáruló (adócsaló, házasságtörő, eskü alatt hazudó, tanúkat befolyásoló, ügyvédjét bűntényre utasító - hogy csak a nagyobbakat említsem), akkor vajon kire gondoltak bölcs elődeink, amikor elmebeteg elnökről írtak az alkotmányban? A Demokraták történelmi felelősségéről beszélnek, akiknek akkor is meg kellene próbálni Trump idő előtti leváltását, ha az elbukik.

Nincs törvény, ami tiltja, hogy Mueller bíróság elé vigye Trumpot. Az alkotmány nem szól az elnök immunitásáról egy árva kukkot sem, holott a parlamenti képviselők mentelmi joga részletesen ki van fejtve. Ezért az, hogy az elnököt nem védi meg az alkotmány a büntetőjog elől, az nem lehet véletlen. Az Alapító Atyák felfogása az 1780-as években, amikor a brit koronától próbáltak elszakadni az volt, hogy nem akartak egy újabb III. György királyt maguknak. Az amerikai demokrácia alapelvei arról szólnak, hogy senki sem áll a törvény felett és kellő többséggel mindenki felülbírálható, mindenki elmozdítható. Mellesleg ez az elv kártyavárként omlana össze náluk is, ha egy párt kétharmadot szerezne a parlamentben. De 230 évnyi demokrácia alatt még sosem sikerült senkinek, egyik házban sem. Pont így akarták az Alapítók, jól ki van ez találva.

A Dixon Memo

Egyéb törvény vagy hivatalos igazságügyi minisztériumi szabály sem tiltja az elnök bíróság elé állítását. Egyetlen egy dolog tiltja, egy igazságügyi minisztériumi memó, vagyis ajánlás, egy jogtanács, aminek érvényességét a legnevesebb jogászok elemzik évek óta. Általában ez csak egy akadémikus elmélkedés, de Trump győzelmének másodperce óta a kérdés reflektorfénybe került és ott van azóta is.

A Dixon memó szerint az amerikai elnököt nem szabad perbe fogni szolgálati ideje alatt, mert ez korlátozná azon képességét, hogy krízis esetén megvédje az országot (a kormányt bepereleheted, Trump kormánya is már sokszor volt bíróság előtt). Kire és mennyire kötelező erejű egy ilyen ajánlás? Legfeljebb annyira kötelező, amennyire az aktuális főügyésznek kedve van tartania magát hozzá. Ki írta ezt a ajánlást, mikor és kinek? A memó Richard Nixon ideje alatt született és nagyon szeretnénk tudni a bővebb hátterét, de sajnos a szerzőt nem tudjuk megkérdezni, Robert G. Dixon már negyven éve meghalt.

E héten derült ki egy teljesen új dolog ennek a sok fejtörést okozó memónak a hátteréről. Az akkori főügyész Elliot Richardson bizonytalan volt, hogy feljelentheti-e az alelnököt. Nixon alelnöke, Spiro Agnew, ugyanis annyira szemtelenül korrupt volt, hogy üzletemberek a Fehér Házban adták át neki a pénzzel teli borítékokat. Ekkor már tudni lehetett, hogy Nixont az illegális "Watergate" lehallgatási botránya miatt vagy Impeachment-en keresztül lépteti le a parlament, vagy lemond magától. Richardson főügyész viszont az alelnököt akarta bíróság elé vinni sürgősen, nehogy elnök lehessen, amikor majd Nixon lemond!



Ezért kért Richardson főügyész jogtanácsot a munkáját segítő "Office of the Legal Counsel" vezetőjétől, Robert Dixontól, az alelnököt akarta perbe fogni. Dixon már nem él de a volt asszisztense még igen. Tegnap este hallhattuk először J.T. Smith szavait, miszerint ő és Dixon 1973-ban átnéztek az alkotmányt, minden törvényt, 200 évnyi precedenst és nem tudták egyértelműen eldönteni, hogy egy alelnököt perbe lehet-e fogni. Végül Dixon a dilemmáját úgy oldotta fel, hogy ezt írta a memóba: Az alelnököt perbe lehet fogni szolgálati ideje alatt, de az elnök teendői túl fontosak. Ezzel elégedett volt a főügyész és ezzel együtt tudott élni Dixon lelkiismerete is. De a kérdés, a kutatás és a válasz sosem az elnökre volt kihegyezve.

46 évvel később, erre a memóra hivatkozik ma mindenki, állítólag emiatt nem fogja Mueller megvádolni Trumpot akkor sem, ha millió bizonyítéka lesz a bűnösségére. Maga J.T. Smith szerint sem kellene erre a véleményre hivatkozni és részben ő írta a memót. Tegnap törte meg hallgatását a korábbi főügyész Eric Holder, szerinte is kérdéses a memó jogossága az elnökre nézve. Ha Mueller feljelenti Trumpot, akkor a Legfelsőbb Bíróság végre meghozhatja a precedenst, amit Dixonék hiába kerestek.

Az ún. Sealed Indictmentről tegnap hallottam először. Állítólag Mueller csinálhatna egy olyan trükköt, hogy meg is vádolja Trumpot meg nem is. A lezárt vádemelés annyit jelent, hogy egy titkos borítékban nyújtják be a vádiratot egy szövetségi bíróhoz azzal a feltétellel, hogy akkor legyen belőle per, amikor az elnök már nem elnök. Két előnye van ennek: Trump bűnei nem évülnének el akkor sem, ha esetleg újraválasztják és 2024-ig elnök marad. Másrészt ezt a vádiratot a bíró átnézi és vagy kidobja vagy rábólint, hogy Igen, ez korrektül néz ki, ez mehet perre. Ekkor Trump tudni fogja, hogy az elnöksége utáni másnap reggel kezdődik a büntetőjogi pere. Elég valószínű, hogy elkezdene alkudozni Muellerrel, hogy Helló Bob... ha esetleg lemondanék magamtól... el lehetne-e tüntetni ezt kis a vádiratot? Ezt tette ugyanis Nixon alelnöke is. Lemondott, ejtették a korrupciós vádakat, és boldogan élt, míg meg nem halt.

Hogyan tovább?

A vitatott Dixon memó különben is csak a szövetségi igazságügyi minisztérium ajánlása. Mi van akkor, ha valaki a minisztériumon kívülről jelenti fel az elnököt, vagyis nem Mueller, nem az FBI és nem a főügyész? Trump cégei New York-ban vannak bejegyezve, így New York állam főügyésze feljelentheti Trumpot (és gyerekeit, akik a cégeinek a vezetői) egy NY-i bíróság előtt, ők nem a szövetségi ügyészség alá tartoznak.

Barbara Underwood NY-i főügyész már tavaly beperelte a Trump Charity jótékony szervezetnek álcázott pénzmosodát. És nyert. Tavaly decemberben a NY-i bíróság bezáratta a Trump Charity-t. Legalább két másik témában is nyomoz a NY-i ügyészség jelenleg Trumppal kapcsolatban, folyamatosan egyeztetve Mueller irodájával.

Trump tehát elnök marad, amíg a Republikánusok falaznak neki a Felső Házban. A Republikánusok maradnak, amíg a választók el nem kergetik őket. Ha Mueller bepereli Trumpot, a Legfelsőbb Bíróság megmentheti. A Mueller nyomozást lelőheti, de az eredményét már nem tudja eltüntetni. Nem tudja megállítani az Alsó Ház és a NY-i ügyészség nyomozásait és esetleges pereit. Ha gyerekeit szövetségi bíróságon ítélik el, akkor Trump elnöki kegyelemben részesítheti őket, de ha egy NY-i bíróság ítéli el őket, akkor nem.

Amikor Nixont sarokba szorították, ő békésen elment (és nem bántották). Bill Maher szerint Trump nem fog békésen lelépni még akkor sem, ha minden dráma nélkül egyszerűen veszít a következő választásokon. Tegnap óta Trump volt ügyvédje, a több év börtönre ítélt Michael Cohen is csatlakozott ehhez a véleményhez, és ő több mint tíz éven át intézte A Donald minden piszkos ügyét. Na, az érdekes lesz.

2018. augusztus 30.

Ki jelenti fel az amerikai elnököt?

Megnéztem "A Pentagon titkai" című filmet és elfogott az olvashatnék: Miért bukott meg Nixon elnök? A Watergate-botrány miatt, oké, de nem megbukott, hanem valaki megbuktatta, azaz kitől félhet az amerikai elnök? És hogyan zajlott ez, lemondott, elitélték, lecsukták, vagy mi volt...? Előfordulhat ez Trumppal is?

Kritika Spielberg filmjéről

1971-ben tizenhatodik éve tart az aktuális vietnámi háború és már a negyedik amerikai elnök küldi a jenki fiúkat a tengeren túlra. Eisenhower, Kennedy, Johnson és Nixon... két republikánus és két demokrata elnök, mind próbálják elhitetni a világgal, hogy mennyire nyerésre állnak. Majd Robert McNamara védelmi miniszter titkos tanulmánya kiszivárog a sajtóhoz és kiderül a háború áldozatainak valós száma és az, hogy a négy elnök nem csak a választóknak hazudott, de a parlamentnek is. Először a New York Times, majd a sokkal kisebb Washington Post hozta le az ún. Pentagon Papers szerkesztett részleteit és csak hajszálon múlt, hogy nem jutottak börtönbe emiatt. Valaki megvédte őket.

A film nem csak a tényfeltáró újságírásról szól, abban az Oscar-díjas "Spotlight" sokkal jobb volt. A "Pentagon titkai" szól a nők egyenjogúságáról, mert a mai napig százszor jobban megkérdőjelezik egy női vezető merész döntéseit a kollégák, a tulajdonosok és a közvélemény is. Szól a profizmusról, ahogyan Spielberg gyönyörű képsorokkal emléket állít a késő estig ceruzával javító szerkesztőknek, az egész éjjel dolgozó nyomdászoknak és a kora hajnalban rohanó újságkihordó fiúknak.



A film szól persze a sajtószabadságról is. Ha a New York Times és a WaPo nem írták volna meg a Pentagon Papers sztorit 1971-ben, vagy az USA főügyésze felszólítására abbahagyták volna a kiszivárgott aktákból való cikkezést, ha a kormány nem rángatja a két újságot a Legfelsőbb Bíróság elé, és az nem védi meg a sajtót (az amerikai elnökkel szemben!)... akkor a WaPo biztosan nem hozza le 1972-ben egy bizonyos Bernstein és Woodward sztoriját: a Watergate-botrányt. Nixon pedig sikeres elnökként megy nyugdíjba. A "Pentagon titkai" azt a történetet mondja el, ami kimaradt "Az elnök emberei" című filmből. Az új filmnek az utolsó kockája konkrétan a réginek az első kockája - nem tudom hány embernek tűnt fel, de a szüleim kiszúrták rögtön.

A két film együtt a demokrácia alapjairól szól. Meddig tart az amerikai elnök hatalma és kik azok, akik megállíthatják, ha túl messzire megy? A független bíróságok, a független parlament és a szabad sajtó - ez a három együtt kell hozzá. Ezért nem szerencsés a film magyar címe, mert nem a Pentagon titkairól szól, hanem ahogy az angol cím "The Post" sugallja, a Washington Postról és a szabad sajtóról. Angolszász országokban nem véletlenül hívják a sajtót több száz éve így is: The Fourth Estate, a negyedik hatalom.

Mi az első három hatalom? Az ókori görögök szerint egy demokracia három, egymástól független és egymás hatalmát sakkban tartó pilléren áll:

  1. Legislative, a törvényhozó, a parlament, USA-ban a Kongresszus
    (ahol az alsó- és felsőház még egymást is sakkban tartják)
  2. Judicative, az igazságszolgáltató, a bíróságok, élükön a Legfelsőbb Bíróság
  3. Executive, a végrehajtó, a kormány, az FBI, az ügyészség, élükön az elnök
  4. ...és a nem hivatalos: a számonkérő szabad sajtó, aki sakkban tartja a másik hármat

Minden demokrácia kicsit más, de akkor vannak a szabályok jól kitalálva, ha a négy pillér a lehető legkevésbé függ egymástól, akkor van egymásra a legtöbb ellenőrző hatalmuk.

Na de Nixon végül lemondott, elítélték, lecsukták, vagy mi volt...?

Watergate-gyorstalpaló

A republikánus Richard Nixon az első négy éves elnöksége után 1972-ben az újraválasztásán dolgozott és mivel mindig novemberben van a választas, ilyenkor az egész év a kampányról szól. A kampány kellős közepén, 1972 júniusban, öt férfi betört a demokrata párt kampány-központjába, a Watergate épületbe. A rendőrség elfogta őket, a bíróságok pedig heteken belül el is ítélték őket. Itt meg is állt volna a történet, ha nincs Bob Woodward és Carl Bernstein, akiket Robert Redford és Dustin Hoffmann játszott "Az elnök emberei" című filmben.

A Washington Post két fiatal riportere (kis segítséggel) kinyomozta, hogy azok nem sima betörők voltak, hanem volt CIA és FBI ügynökök, a kormány megbízásából, a betörés célja pedig illegális lehallgatókészülékek elhelyezése volt. A firkászok sejtették, hogy magasról jött az utasítás, de nem tudták mennyire. Ha csak egy picit korábban jelennek meg a WaPo cikkei, akkor Nixon nem lesz elnök és az egész Watergate-botrány kimarad a történelemkönyvekből - de túl későn jelentek meg. Nixont novemberben hatalmas fölénnyel újraválasztotta az ország. Pártja viszont 44%-os kisebbségben volt a parlament mindkét házában, fura az amerikai választási rendszer.

Ki vétkezett Watergate-nél? A 3. pillér, a kormány, az FBI, és ha tudott róla, akkor az elnök.

Ki derítette ki? A 4. pillér, a szabad sajtó, aki viszont csak azért merte ezt megírni, mert egy évvel korábban a 2. pillér, a Legfelsőbb Bíróság, megvédte ezen jogat, errol szól a Spielberg film.

És Nixon attól, hogy az újság megírta a bűntényt, lemondott? Dehogy mondott. Támadta a sajtót, hazugnak, liberálisan elfogultnak és az emberiség ellenségének nevezte őket. Nixon nem adta magát olyan könnyen.

Először az 1. pillér kezdett nyomozni Nixon ellen, az elnök hivatalba lépése után mindössze egy hónappal, 1973 februárban. A demokrata többségű felsőház létrehozott egy különleges bizottságot azzal a céllal, hogy kiderítsen Nixon újraválasztásával kapcsolatos bármilyen bűntényt. Egy ilyen bizottsag csak nyomozhat, nem ítélhet, az a 2. pillér, a bíróságok dolga. Fékek és ellensúlyok.

Nem teljesen önként, de a 3. pillér is indított nyomozást pár hónappal később. A kormány, önmaga ellen nyomozott? Tulajdonképpen igen. Nixon új főügyészére a felsőház csak azzal a feltétellel adta áldását, ha az kinevez egy különleges ügyészt, vagy Special Prosecutort a Watergate-botrány felderítésére. Ez a pozíció olyan ritka esetre van fenntartva, amikor a hagyományos nyomozó szervek, mint az ügyészség vagy az FBI, nem alkalmasak a feladatra, mert vagy ők vagy a főnökük (vagy az elnök) közvetlenül érintettek.

A Watergate-botrány során 48 embert ítéltek el, köztük számos Nixon kormánytagot. Nem vádolta meg senki az elnököt, mert az amerikai elnököt nem lehet vád alá helyezni. Ki mondja ezt? Ez így szó szerint nincs benne az alkotmányban, de az alkotmányt megelőző időben, az 1780-as években, volt szó erről az Alapító Atyák közti levelezésekben és ők úgy látták, hogy a haderők vezetője ne legyen bírósági perben szolgálati ideje alatt.

Az amerikai elnököt soha senki sem jelentette fel.



All The President's Men Revisited - Robert Redford 2013-as Emmy-dijra jelolt dokumentumfilmje

A Watergate Special Prosecutor viszont messzebb ment, mint az USA történetében addig bárki: 1973 júniusában Archibald Cox felszólította Nixon elnököt bizonyos magnófelvételek kiadására, amit Nixon megtagadott! Üdvözöllek az USA eddigi történelmének legkomolyabb alkotmányos krízisében. Cox és Nixon vitáját végül a 2. pillér, a Legfelsőbb Bíróság döntötte el, Cox ugyanis bírósági úton perelte ki a szalagokat az elnöktől, a főnökének a főnökétől!

És Nixon attól, hogy átadta a bűnösségét bizonyító szalagokat, lemondott? Dehogy mondott. Helyette kirúgta Coxot, bár ez sem volt olyan könnyű. 1973 október 20.-án, a Saturday Night Massacre néven elhíresült estén, Nixon arra utasította a még friss és ropogós főügyészét, hogy állítsa le a nyomozást. A főügyész ezt megtagadta és azonnal lemondott. Nixon még ugyanazon az estén felszólította a helyettes főügyészt ugyanerre, aki szintén megtagadta és azonnal lemondott! Nixon ekkor az igazságügyi minisztérium harmadik emberét utasítja ugyanerre, aki végül kirúgja Cox különleges ügyészt. Az elnök csatát nyert... és sokak szerint itt vesztette el a háborút.

Az Alapító Atyák ugyanis mégis adtak eszközt az 1. pillér kezébe az elnököt leváltani, sőt, elítélni, de nem tették könnyűvé ezt az utat: az alkotmányos vádemelést, más néven Impeachment-et. A parlament alsóháza írja meg az Impeachment vádiratot majd szavazza meg 51%-os többséggel. Ezután a felsőház lefolytat egy tárgyalást a Legfelsőbb Bíró felügyelete alatt, végül százból 67 szenátor szavazatával az elnök elítélhető és leváltható. A leváltáshoz szükség van tehát az 1. pillér mindkét házához, a kétharmadhoz, a 2. pillér vezetőjére, valamint vádakra és bizonyítékokra, amelyek kiállják egy tárgyalás próbáját. Kicsit komplikáltabb, mint a hagyományos tizenkét fős esküdtszék.

Volt amerikai elnök ellen sikeres Impeachment valaha? Nem volt. Csupán két elnök ellen indindult Impeachment folyamat, mindkettő átment az alsóházban majd elbukott a felsőházban. Andrew Johnson 1868-ban egy szavazat híján úszta csak meg az elítélését. Bill Clinton volt a másik 1999-ben. Mindketten maradtak pozíciójukban következmények nélkül.

És Nixont elítélték, vagy mi van? A "szombat esti mészárlás" után pár hónappal nyújtották be demokrata képviselők az Impeachment indítványt az alsóházban, szavazásra viszont nem került sor. A demokrata többség miatt az alsóházi szavazás eredménye nem volt kérdéses, de az elnök körbekérdezett saját pártja billegő szenátorai közt és látta, hogy meglesz a kétharmad a felsőházban is. Még hat hónapot agyalt a dolgon, majd 1974 augusztusában élő TV-adásban olvasta fel a lemondását. A kamerák előtt kisétált a Fehér Ház kertjébe, két kezével victory jelet mutatott (!) és elrepült elnöki helikopterével, míg a világ tátott szájjal nézte a képernyőt. Richard Nixon a történelem első és azóta is egyetlen amerikai elnöke, aki lemondott.



És Nixont lecsukták, vagy mi van? Hova repült egyáltalán? Nem csukták le, a Marine One (meg gondolom egy repülő, meg egy autó) a kaliforniai birtokára vitte. A lemondást követő délben Gerald Ford alelnök felesküdött új amerikai elnöknek. A demokrata többségű parlament és a republikánus Ford is úgy döntöttek, hogy nem viszik bíróság elé a most már magánszemély Nixont. Ford pedig egy hónappal később teljes körű és feltétel nélküli kegyelemben részesítette, ezzel kizárva bármilyen későbbi felelősségrevonás lehetőségét. Nixon szabad emberként halt meg húsz évvel később és az utolsó napjáig ártatlannak mondta magát. A másik három pillér megbuktatta az elnököt, de nem hurcolta meg.

2017. június 8.

Gyorshajtási tanfolyam

Öt év Angliában élés után megkaptam az első gyorshajtási bírságomat és büszke vagyok rá. Mármint hogy ennyi ideig megúsztam. Választhatok: vagy száz font és 3 pont a jogsimon vagy ugyanannyiért elmegyek egy gyorshajtási tanfolyamra és nem kapok pontokat. Gondoltam egy cikknek jó lesz.


Először is befoghatja mindenki, mindössze 75-tel fotóztak le a 70-es táblánál. Ennyit a 10% toleranciáról, ami ezek szerint városi legenda. Az oktató azt mondta, hogy a legtöbb körzet nem büntet 10%-ig, de van, amelyik igen. A többiek gyorsan meg is kérdezték, hogy engem hol kaptak lencsevégre.

Angliában autópályán szerintem öröm vezetni, háromsávos, széles, egyenes utak és ha elég korán indulsz, nincs rajta senki. A legjobb pedig, hogy a fixen felszerelt, kitáblázott és rikító sárgára festett radarokon kívül én még nem láttam mérést. Miért rikító sárga? Mert a radarral vagy pénzt szedsz, akkor érdemes elrejteni, vagy a forgalmat lassítod és ezzel életeket mentesz meg, akkor érdemes feltűnőre pingálni. Az angolok az utóbbit gyakorolják.


A felső sebességhatár viszont nem túl barátságos: 70 mérföld, ami 110 km/h. Szerencsére amikor nincs forgalom, mindenki 80-90-nel megy, ami 130-140 km/h, azzal már ki lehet egyezni. A London és Bristol közötti 200 km-en vagy talán két trafi, remekül lehet haladni. Mihelyt azonban beérsz a városba, jobb ha nem is nézed őket: közel 10,000 trafipax van Londonban. Az üzenet számomra ez: kicsit szemet hunyunk az autópályán, de a városban nincs pardon. Szerintem korrekt.

Mivel nekem ez volt az első gyorshajtásom az elmúlt három évben és nem volt nagymértékű a túllépésem, ezért a büntetést nem, de a pontokat kiválthatom egy National Speed Awareness tanfolyammal. Négy órás, kora reggel vagy késő délután, a legtöbb embernek nem kell szabit se kivenni érte, de van szombati időpont is.

Számomra óriási felismerésekkel szolgált a tanfolyam, de nem a gyorshajtással kapcsolatban. Mindenki a saját kis szociális burkában él és engem nevezhetsz sznobnak, de egy bankban dolgozom, 400-as IQ-jú, kicsit autista IT-sokkal, ritkán találkozom normális emberekkel. Nálunk mindennek utána kell olvasni, ha mondasz egy számot, akkor tudni kell, hogy hol olvastad, hogy megmérted-e magad vagy más ellenőrzésére hivatkozol. Ha tévedsz egy ezrednyit, akkor soha többet nem vesznek komolyan a mérnök kollegák.

Tudom, hogy ha elhagyom ezt a kocka burkot, akkor a nem-mérnök emberek nem ilyenek, de ez a tanfolyam számomra hidegzuhany volt, még most is sokkban vagyok. Ne gondolj különlegesen lepukkant csapatra! Bementem a terembe, 19 fő, ebből 2-3 színes bőrű (két fekete, egy barna), voltak 60 év felettiek és 25 alattiak, férfiak-nők vegyesen, négyen az EU-ból, egy Dél Afrikai fehér fickó meg egy skót. Az öltözetük alapján teljesen átlagos városi emberek, pulcsiban, farmerben. Talán a szolis csávó, aki leüléskor kivágta a BMW kulcsát az asztalra kilógott picit, de húszból egy ilyen az szerintem normális.

Voltak hasznos infók is. Például szerintem meglepően kevés ember hal meg az angol utakon, 1700 ember évente egy 63 milliós országban. Londonban 120 ember, ebben autós, bringás, minden úton közlekedő ember benne van. Többre számítottam. Mennyiért felelős a gyorshajtás ebből? A halálok 25%-áért felel a gyorshajtás. Itt is többre számítottam, de az azért igaz, hogy így is a gyorshajtás a legnagyobb kategória, szorosan mögötte az ittas vezetés és a mobilnyomkodás.

A legmeglepőbb ez a kérdés volt: Hol halnak meg a legtöbben, városban, országúton vagy autópályán? Országúton! Pedig érthető, szembe mennek az autók, így ütközéskor összeadódik a sebességük, valamint tovább tart, mire kiér a mentő. Autópályán csak 5%-a történik a halálos baleseteknek, mert egy irányba mennek és be van kamerázva, így hamar kiér a mentő.

Na de mi sokkolt ennyire? Idézek pár szösszenetet a résztvevőktől:

  • "Tudtátok, hogy az EU-ból idejövők csak simán átírathatják az otthoni jogsijukat angol jogsira. Nem kell semmilyen vizsgát letenniük! És hogy ők okozzák a legtöbb balesetet!"
    --> Az első fele igaz, a második nem. Sőt, képzeld, még a turisták is vezethetnek angol jogsi nélkül, ahogy neked sem kell KRESZ-ből vizsgáznod minden országban, ahova elutazol.
  • "Ha terhes az asszony vagy más vészhelyzet van, akkor mehetek gyorsan, ugye?" Oktató: "Nem, csak a filmekben. Hívj mentőt, esetleg állíts meg egy rendőrautót, tudod, sziréna, képzett sofőrök..."
  • És még tucatnyi városi legenda a közlekedésről, a büntetőjogról, amik szájról szájra szállnak. Zsebében a wikipedia összes tudása, amibe elég lenne beírni, hogy "Ha százzal megyek a városban, akkor büntetett előéletű leszek?" --> Nem leszel.
  • 3 ember a 19-ből rosszul tudta az autópálya sebességhatárt!
  • 13 ember a 19-ből rosszul tudta az országúti sebességhatárt!!

A tanfolyam elérte a célját nálam, sokkal óvatosabban fogok vezetni innentől. Részben az elhangzott statisztikák miatt, meg a féktávról szóló demonstrációk miatt. De főleg azért, mert az utakon ezektől a marháktól függ az életem!

Ma este pedig ezen géniuszok fognak a következő kormányról szavazni, ahol a fő témák: az EU, nemzetközi kereskedelmi megállapodások, bevándorlás és biztonságpolitika, no meg az egészségügy finanszírozása (NHS). Akik azt nem tudják, hogy ha jön a faluvége tábla, akkor onnantól 60 mérföld per óra. Fasza...

2017. május 28.

Strong and stable - Anglia megint szavaz!

Két hét múlva újabb választás lesz az Egyesült Királyságban és az emberek már azt sem tudják, hol a fejük. 2014-ben volt a skót függetlenségi népszavazás, 2015-ben általános parlamenti választások, 2016-ban a Brexit népszavazás és most 2017-ben újra az egész országot az urnákhoz rángatják.


Vajon elmennek majd a fiatalok nagyobb számban, mint tavaly? Miről szól egyáltalán ez a kampány, az EU-ról, a hard vagy soft Brexitről, a bevándorlókról vagy más belpolitikai témákról? Egyelőre úgy tűnik, hogy a két nagy párt kerüli az EU témát, mert a felmérések szerint az emberek már unják...


Theresa May tavaly még az EU mellett kampányolt, majd pár hónappal később friss kormányfőként keményebb Brexit feltételeket javasolt, mint az EU ellenes tábor korábban valaha. Idén januárban azt mondta nem lesznek előrehozott választasok, majd májusban mégis kihirdette. Miért? És miért most, nem pedig az 'Article 50' benyújtása előtt?



A busz festése Photoshop, de ez a felirat plakáton valóban létezik Londonban
Hasznos Maynek az előrehozott választás, mert a saját pártján belül sok képviselő megkérdőjelezi a kurzusát azért, mert nem nyert választást; őket kellene irányba terelni. Ezen túl pedig történelmi mélyponton van az összes ellenzéki párt a felmérések alapján. Az elemzők arra számítanak, hogy May növelni fogja a konzervatívok jelenleg halvány többségét, a kérdés csak az, hogy mennyivel.

A kormányfő egyébként nem egyedül döntötte el, hogy legyenek választások, hanem az egész parlament megszavazta (a képviselők 97%-a!), majd a királynő is aláírta. Amikor May benyújtotta a parlamentnek az előrehozott választásokat, akkor 37%-kal vezetett pártja a második Labour Party előtt a felmérésekben. Miért szavazta akkor az ellenzék is? Optimisták. A cikk irása pillanatában ez az előny csökkent 8%-kal, de még így is nagy falat a Labournek megtartani minden képviselőjüket és további 97 széket szerezni a 650-ből, ami kellene a győzelmükhöz. Abban bíznak, hogy az elemzők tévednek, ahogy tavaly nyáron is tévedtek.


Azért kell a választás most, az 'Article 50' benyújtása után -és ez zseniális volt Maytől-, mert ezzel a Brexitből való kitáncolás esélye nulla közelébe került. Sarokba szorította a többi pártot, a Labour nem mer már az EU-ban maradás mellett érvelni, már csak a puha-kemény-durva Brexit vonalon kampányolnak (a többiek pedig túl kicsik labdába rúgni). Az csak hab a tortán, hogy alig pár hétük van csak az ellenzéknek felkészülni, így csak Maynek van több hónapja ismert terve és ő uralja a médiacsatornákat is (tegye fel a kezét, aki ismeri a Lib Dem jelöltjét).


A piacok örülnek már most, nem azért mert a Brexitet jó dolognak tartják, minden gazdasági elemző továbbra is felesleges baklövésnek tartja az EU-ból való kilépést. Viszont May, még ha rossz irányba is viszi az országot, de erősebb lesz a parlamentben, akkor kiszámíthatóbban fognak történni a dolgok. Arra lehet algoritmust írni és rizikót számolni. Nem akkora baj a befektetőknek, ha a britek megszívatják magukat, amíg határozottan és kiszámíthatóan teszik azt.


Mennyire lesz kemény a Brexit? A közöspiac alapvetően két dologbol áll: a szabad kereskedés és a szabad embermozgás. May szeretné az előbbit megtartani míg az EU azt mondja, hogy vagy mindkettő vagy semmi. De csak most kezd rádöbbenni mindkét oldal arra, hogy London mennyire különleges, hogy hány europai cégnek és szervezetnek van itt a központja, amit nehéz és drága máshova átvinni. Nem véletlenül voltak itt eddig: sehol sincs meg ez az infrastruktúra és emberanyag, se Párizsban, se Frankfurtban. Mindkét oldalnak jobb, ha nem kell ezeket sehova se költöztetni, de az EU nem adhat olyan ajánlatot Maynek, ami csábító lehet másnak is. 


Nincs kizárva, hogy meglesz az, amit May szeretne és az EU belemegy abba, hogy továbbra is kereskedhessenek de mégse kelljen az EU-s munkavállalokat beengedniük, de akkor megkérik az árát ennek. Konkrétan irgalmatlan pénzt fognak Angliától kérni ezért. Így lehet talán feloldani ezt a csomót és így tudja az EU is elrettentő példaként feltüntetni e megoldást más a kilépés gondolatával játszadozó ország felé. Ez egy optimista verzió, ha minden európai vezető okosan viselkedik, mind a 28.


Jó lenne ez nekünk, Angliaban élő magyaroknak? Persze, a hard Brexitnél minden jobb, így több esélye van annak, hogy a font nem gyengül tovább és hogy megmaradnak a mostani állaslehetősegek. Mik a kilátásaink a további vízummentességre? Ezügyben beszéltem két bevándorlási ügyvéddel és csak annyit mondtak: ha tudsz Residency Card-ot vagy állampolgárságot szerezni két éven belül, akkor azonnal láss neki, mert ma még van jogod kiváltani. Holnap meg nem tudjuk mi lesz.