2011. július 8.

Papírok nélkül

Sajat es barataim tapasztalatai reven sok orszag bevandorlasi szabalyait ismerem de sehol sem olyan komplikalt es nehezkes a helyzet, mint az USA-ban. A minap a New York Times-ban jelent meg egy erdekes cikk, amiben egy Pulitzer dijas ujsagiro fedte fel, hogy valojaban lassan 20 eve papirok nelkul el Amerikaban. A cikk reven szeretnem osszefoglalni, hogyan latom ideatrol a helyzetet.


Mindig megosztja az amerikaiakat, amikor elhangzik az "Illegal Immigrants" kifejezes, ami barkit takar, aki rendes vizum nelkul tartosan van itt. Sokan nem tudjak, hogy kb. 11 milliora saccoljak a szamukat egy 300 millios orszagban, az rengeteg ember. Altalanos felfogas szerint ezek mind mexikoiak, akik atlogtak a hataron, kertesz munkabol elnek es hazautaljak a penzt, de ez nagy tevedes. Sokan mar diplomasan jottek, masokat gyerekkent kuldott ide az anyjuk es itt szereztek diplomat. Nem kevesen intelligens munkat is vegeznek, mint pl. a fenti cikk szerzoje, a Pulitzer dijas ujsagiro, aki Hillary Clintonnal is keszitett interjut.

Hogy miert jonnek az jo kerdes, persze mindenki masert. De nem csak a harmadik vilagbol jonnek, hanem europai orszagokbol is, valami megtetszik nekik es maradnak a turistavizum lejarta utan. Nos itt az egyik bokkeno. Tul konnyu maradni nem legalisan. Hihetetlen, hogy hamis jogsival es adokartyaval barmit el tudsz intezni. Vehetsz kocsit, lehet allasod, jarsz iskolaba, van iPhone-od es internetelofizetesed. Olcson utazhatsz egy hatalmas es gyonyoru orszagon belul, Hawaii-tol Vermontig mindenfele vakaciot meg tudsz oldani. Ha nem lenne a felsz, hogy barmikor elveszhet mindez egyetlen pillanat alatt valamint nyilvanvaloan nem hagyhatod el az orszagot (mert visszajonni mar nem tudnal), egesz boldog eleted lehet. Nem tudom elhinni, hogy ez nem szandekos a hatosagok reszerol, a szamitogepek koraban tobbszaz ponton le lehetne buktatni a nepeket, de itt igazoltat a rendor es nem keri el a vizumodat, kifizeted a gyorshajtast es ennyi.

Masreszt legalisan vizumhoz jutni nagyon nehez 2001 ota, a rendszerben tul sok az ismerettseg es a szerencse szerepe. Minden mas fejlett orszagban olyan konkret szabalyok vannak munkavizumra, hogy tudod ha megvan neked a 15 papir amit kernek, akkor bemesz, elintezed es vizummal jossz ki, kiszamithato - itt nem. Evente csak 1x adnak ki uj vizumokat, oktoberben, ez viszont teljesen osszeferhetetlen az amerikai munkaadok mentalitasaval, miszerint ha felvettelek, akkor ma felmondasz es holnap kezdesz nalam, itt ugye nincs felmondasi hatarido a torvenyben.

Milyen a kozvelemeny veluk szemben? Meglepo. A legalis bevandorlok tobbsege eliteli oket, mondvan ha en kepes voltam kivarni, megdolgozni a vizumert, akkor te ne legyel itt papirok nelkul, tessek kiutasitani a csalokat. Az amerikaiak viszont teljesen elnezoek, mondvan az egesz orszag illegaliskent jott valamikor, ha van allasa, akkor dolgozzon kemenyen es elobb-utobb legalizalja magat. Az ilyen bevandorlokbol lesznek a legelhivatottabb amerikaiak, hajra. Ebbol szerintem alig igaz valami, a 100 eve Ellis Island-en keresztul jottek is kovettek szabalyokat, volt papirjuk. A fenti NYT cikk mutatja, hogy szinte lehetetlen legalizalnod magad, ha egyszer itt maradtal egedely nelkul. Valamint az illegalisok tobbsege megis alacsony kategoriaju munkat vegez es nincs kilatasa jobbra, igy nem fog integralodni a feher amerikai kozeposztalyba, lehet angolul sem tanul meg, ha egesz nap csak a spanyol/afrikai/indonez szubkulturajaban mozog. 

A hatosagok szinten tobbfelen allnak a helyzethez: a rendorseg, az adohatosag es a jogsikat kiado kozlekedesi hivatal nyilvanvaloan felreneznek, mert gyerekjatek lenne megoldani az illegalisok kiszureset, ha akarnak. A deli allamok kormanyzoi kovetelik a szorosabb kontrollt, ott nagyon sok a mexikoi. De amikor pl. Arizona hoz egy torvenyt, hogy marpedig a rendor igazoltataskor kerhesse el a vizumodat is, akkor
   a) az orszag kozvelemnye felhaborodik, hogy ez milyen rasszista dolog lenne szegeny mexikoiakkal (mivan?) es meg alkotmanyellenes is, mert akkor mindenkinek szemelyit kellene hordania maganal, mindig? Amit a rendor csak ugy elkerhet? Ez elfogadhatatlan! (mivan? #2)
   b) a Legfelsobb Birosag revidialja mondvan a bevandorlasi kerdesek szovetsegi tema, amit a tagallamok nem biralhatnak felul.

Washington viszont nem tul segitokesz. Az elmult husz evben minden elnok, republikanus es demokrata egyarant azzal kampanyolt, hogy hozzanyul a bevandorlasi torvenyekhez, de egyik sem tette. Ifj. Bush a 2001-es tamadasok utan 1/10-ere csokkentette a vizum kvotakat. Obama pedig 4 ev alatt 800.000 illegalist deportalt, de ez nem megoldasa a helyzetnek. A megoldando problemak: + a 11 millio mar itt levo illegalis milyen rendszer alapjan lesz legalizalva vagy hazakuldve + szigorubb kontrollok, hogy mostantol nehezebb legyen ittmaradni + vizumreform, hogy akikre szuksege van Amerikanak, azok konnyebben johessenek legalisan. Utoljara 1986-ban Reagan elnok tett egy nagy lepest, szigoritott az ellenorzeseken (pl. buntetesek cegeknek, akik papirok nelkul alkalmaznak embereket) es amnesztiat adott kb. 3 millio illegalisnak. A jelenlegi probalkozas a DREAM Act egy torvenyjavaslat, ami megbukott a parlamentben 2001-ben es iden egy evtizeddel kesobb ujra beterjesztettek. Lenyege: aki kiskorukent jott be illegalisan de idokozben itt szerzett diplomat, maradhasson. Van eselye atmenni, de ez csak kb 1-2 milliot oldana meg a 11 millio illegalisbol. Megszavazni viszont csak akkor fogjak, ha emellett szigoritanak az ellenorzeseken, amibol sok deportalas lesz, ertsd milliok.


Vegul par szemelyes megjegyzes, ha esetleg ilyenen gondolkoznal vagy ismersz valakit. Ne tedd. Sok papir nelkuli ismerosom van, jopar magyar is. Legtobbjuk ugy jellemezne a projektet, hogy Akkor jo otletnek tunt, de nem hittem, hogy ilyen nehez lesz. Az aldozatokat fel sem fogod az elejen, mert lehet hogy jobban elsz mint otthon, nagyobb LCD TV-t es kocsit engedhetsz meg magadnak, nem zavar hogy keszpenzben egy vagyont fizetsz az orvosnak egy fogtomesert mert nincs biztositasod. De nem hagyhatod el az orszagot, nem latod a szuleid evekig, megszunik a kapcsolat az otthonoddal. Legkesobb, amikor korhazba kerul egy szeretted szembesulsz a kegyetlen valosaggal: ha meg akarod latogatni, itt kell hagynod mindent, amit felepitettel az elmult 6-8 evben. Titokban kell tartanod, hazudnod kell minden nap, nehez igy egy karriert felepiteni. Barki bekophet es ha lebuksz egy gyanutlan jogsi-hosszabbitasnal, az irodabol a zarkaba es onnan a repterre visznek, abban a ruhaban, ami akkor rajtad volt. Az egesz eleted, cuccaid, penzed itt maradt es te min. 10 evig ki vagy tiltva. Nem ez az American Dream.

Lehet hazasodni, erdekes modon ott nem kerdeznek semmit, az egyetlen mukodo kiskapu. Ha szerelembol, akkor fonyeremeny, ha uzletbol, akkor tobbnyire nem olyan zokkenomentes, ahogy az elejen gondoltad. Minden esetben beszelj egy Immigration Lawyer-rel mielott barmit dontesz, oradija $100-150, van magyarul beszelo is, vele oszinten megtargyalhatod az osszes fekete, feher es szurke megoldas kovetkezmenyeit. 

3 megjegyzés:

  1. Hello Donci,

    Most talaltam ra a blogodra, nagyon szuper! El lehet teged erni emailben?

    Koszi szepen!

    Udvozlettel,
    Juli + Miklos (New Yorkbol, mar tobb mint 3 eve)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Oh igazan koszi, hogyhogy nem futottunk ossze amig kint voltam? Irj persze daniel.varga12 kukac gmail.com

      Törlés
  2. Én most készülök New York-be és nagyon hasznos a blogod

    VálaszTörlés