A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Texas. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Texas. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. január 28.

Papírok nélkül - New Yorkban

A történet első része Floridában és Texasban keződik, hősünk másfél év kemény munka után kerül New Yorkba egy szürke busszal, egyenesen Brooklynba. Két koffer és egy olcsó szállás ablak nélkül. Íme a folytatás.


Egyetlen dolog vigasztalt, végre ágyon alszom két év után. (A szerk.: De miért nem volt ágyad?) Itt a lakások üresek, neked kell berendezni nulláról, ezért Floridában az első pár hónapra vettem a Walmartban egy felfújható martacot, majd szert tettem egy rendes ágymatracra, az utcáról hoztam fel. Texasban viszont szó szerint a földön aludtam, mert kilyukadt a felfújható matracom és sose volt rá felesleges 60 dollárom, hogy vegyek egyet. Ha nagyon kell valami, a kuka mellett megtalálsz mindent, szekrény, asztal, kanapé, előbb-utóbb berendezkedsz. 






Volt 120 dollárom, ebből 90 a szállás, 30 a metrójegy, meg két munkaközvetítő telefonszáma, akik tudnak munkát szerezni ortodox zsidó családoknál. A következő két hónapomat a Borough Parkban töltöttem. Életem legszörnyűbb két hónapja volt. A legrosszabb ellenségemnek nem kívánom azt a rengeteg megaláztatást, amit én ott kaptam. Nem ecsetelem, aki dolgozott már ortodox családoknál, az úgyis tudja, valamint nem szeretnék magamról rasszista képet kialakítani, ez csak személyes tapasztalat. 27 éves létemre a két hónap alatt annyira megfájdultak a térdeim a rengeteg négykézláb felmosástól, a tenyerem kifényesedett a vegyszerektől (gumikesztyűt nem lehetett sehol használni), hogy azt mondtam magamnak elég volt, én ettől azért több vagyok. Mindhárom családot otthagytam. 



Egy hétig ültem itthon a pincében, miután találtam egy étteremben felszolgálói állást. Két hétig voltam pincér. Rájöttem, hogy a pincérkedést bizony nem nekem találták ki, így onnan igen hamar tovább is álltam. Viszont ott jóban lettem egy litván lánnyal, aki nagyon sokat segít nekem. Valójában New Yorkban bármi lehet az ember (még papír nélkül is), ha van legalább 2 kiváló referenciája. Nos szerencsés vagyok, nekem van. 



Így sikerült Manhattanben az Upper East Side-on egy full time nanny állásra szert tennem. Sok kalandom után egy 4 éves autista kisfiú mellett rájöttem, hogy szeretnék ilyen tanulmányokat folytatni és egy ilyen intézményben elhelyezkedni. Ehhez viszont még gyűjtenem kell.



Nagyon nehéz megfogalmazni, hogy miért is van még itt az ember. Ezt a jövőt képzeltem magam elé? Se párom nincs, se gyerekem nincs. Nem könnyű párkapcsolatra szert tenni idekint. Akik párban jönnek ki vagy hamar szétmennek, vagy nagyon erős kötelék van közöttük. Ugyanez igaz a barátságokra is. Az én lakótársammal akivel kijöttem, már egyáltalán nem tartjuk a kapcsolatot. Piszok nehéz ezeket a dolgokat egyedül végigcsinálni. Mi lenne a legjobb, itt maradni és majd csak lesz valahogy, hiszen Róma sem egy nap alatt épült fel, vagy menjek haza Európába, ahol be lennék jelentve és akárhonnan órák alatt otthon vagyok a családnál. 






Nos itt tartok én most így két év után. A nagy dilemmában. Amikor már hiányzik a család és kevés az, hogy Skype-on látod őket. Legfőbbképpen amikor a karácsonyt teljesen egyedül töltöd egy pincében karácsonyfa nélkül kinai kaját vacsorázva.



Valójában amit én Amerikának köszönhetek, hogy megismertem a saját határaimat. Megtanultam, hogy mire vagyok képes teljesen egyedül és büszke vagyok az elmúlt két évemre. Megtanultam angolul, beszélek egy kicsit spanyolul és persze világot láttam. De még mindig benne van a lábamban a bugi. Mielőtt "haza" megyek (ami nem biztos, hogy Magyarország lesz) vannak meg államok, amiket ha már itt vagyok szeretnék látni. Hiszen ha innen elmegyek, ki tudja mikor fogok tudni visszajönni?



*** Mit tanácsolsz azoknak, akik a nyomodba lépnének?



Kérdezzenek meg több embert is. Akik a közösségi portálokon adnak választ nem rosszindulatból vagy pancserségből irnak negatívumokat, hanem a tényeket mondják. Legelőször gyere ki csak 3 hónapra, hagyd meg a visszajövés lehetőségét. Ennyi pontosan elég arra, hogy lásd, itt sem olyan egyszerű az élet. Sőt, az első két csekk után fogod látni. Tény, hogy itt nem kell annyit aggódni, hogy miből és hogyan fizessük ki a dolgokat, és a boltban sem kell a fejünket vakarva gondolkozni, hogy melyik kenyeret vegyük meg. De amikor néhány hónap után rájön az ember, hogy hoppá, nem tudok hazamenni, nem tudom a családtagjaimat magamhoz ölelni, nem tudok úgy félrerakni, ahogy gondoltam, akkor már késő. Semmit ne égessünk fel magunk mögött. Ne vegyünk fel hiteleket. Amerika itt marad, nem szalad el.



*** Mi volt a legjobb élmény Amerikában?



Jártam Orlandoban a Universal Studioban, San Antonioban az Alamoban, Dallasban a Ewing farmon, beutaztam a keleti partot teljesen egymagam, olyan helyeket láttam, amit más legfeljebb csak a TV-ben. Megismertem New Yorkot, ami tényleg egy csodálatos és iszonyatosan rohanó város. Megtanultam rendesen angolul és persze az, hogy megismertem a saját határaimat, korlátaimat. Rengeteget változtam és pozitív irányba. Megismertem az autista kisfiú által egy olyan világot, ami korábban a fejemben meg nem fordult volna, hogy én a későbbiek folyamán ilyen pályán akarok majd elindulni.



Talán azért érte meg a mai napig maradnom mert itt tényleg nincs sressz a munkahelyen. Mindenki ráér, nem idegesek, ingerültek az emberek az utcán, mindenki normálisan beszél veled ha esetleg egy vadidegent megállítasz és kérdezel valamit, senki nem néz hülyének ha énekelsz magadnak az utcán (és ez minden államban igaz ahol jártam). Itt megengedhetem magamnak a márkás dolgokat, itt ez nem luxus, és mindig van holnapra annyi pénzem, hogy vegyek magamnak ennivalót. Ezek olyan dolgok, amiket rosszul esne itthagyni.



Ami viszont nem szupi, az az iszonyú pocsék kávé és a túró rudi, sóskifli hiánya :)


 

2014. január 23.

Papírok nélkül - Floridában

Amióta megjelentek a New York-i magyarok és a Papírok nélkül cikkek, néha szoktak írni olvasók a saját történetükkel. Mindegyik egyedi és kalandos, de ez a történet különösen az. Íme egy fiatal magyar jogászlány két éve Floridától, Texason keresztül New Yorkig.

"Tavalyelőtt még szépen haladt a karrierem Magyarországon. Nagyon büszke voltam magamra, a Jogi Egyetemet éppen befejeztem, amikor a barátnőm nagy örömmel mesélte, hogy kimegy Amerikába dolgozni. Megismert egy munkaközvetítőt és a találkozóra én is elkisértem. A férfi elmondott minden lehetőséget, hogy mely államok közül választhatunk milyen órabérekkel. Pl. New Yorkban ortodox zsidó családoknál van házvezető női munka, Philadelphia, Texas és Floridában pedig szállodatakarítást lehet kapni. Persze elhúzta a mézesmadzagot is, hogy idővel akár felfelé is ívelhet a karrier nyelvtudástól függetlenül. Turista vízummal mentünk, tisztában voltunk vele, hogy három hónap után csak saját felelősségünkre tudunk maradni...

Valójában egy nagy adag kiváncsiság és kalandvágy volt bennem is. Florida mellett döntöttünk, Daytona Beach, ahol szállodatakarítást kaptunk mind a ketten. Rá kellett jönnöm, hogy az angol nyelvtudásom köszönőviszonyban sincs az itteni angollal. Két hónapig semmit nem értettem abból amit mondtak nekem, folyamatosan vissza kellett kérdeznem, hogy "Excuse me?"


A legelső benyomásom Floridáról az volt, hogy "Úr Isten! Itt mekkora hatalmas autók vannak!!" A másik meglepő dolog, hogy minden második, túlzás nélkül MÁSODIK autó vagy Mustang vagy Camaro. Viszont minden nap munka után irány a beach! Kb. 200 méterre volt az lakásunk a parttól, így egy kicsit minden nap olyan volt, mintha nyaraltam volna.

Floridában mindenki lassú. Az autók, buszok lassan közlekednek, mindenki ráér, senki sem siet sehová. Ha valaki szalad a busz után, a sofőr készségesen megvárja, senki nem háborodik fel, hogy "Haladjunk már, mert elkések". A buszok is bevárják egymást. Meglepő dolog volt számomra a fűszerek és a sós íz hiánya. Minden szó szerint édes. A sonka, a sajt, a hús, egyszóval minden.  Itt mindenki colat iszik, chipset eszik, folyamatosan a snack megy. Étterembe járnak naponta, ez nem luxus, hanem annyira olcsók a menük, hogy egyszerűen anyagilag nem éri meg főzni otthon.

Nem sokkal később a barátnőm szerelmes lett és elköltözött, a hotelben elvesztettem a munkámat, mert vége lett a szezonnak, így elég kilátástalanul néztem ki a fejemből. Pár nappal később felhívott a munkaközvetítőm, hogy szerzett nekem laundry munkát az egyik hotelben. Másnap kezdtem is. Volt a hotelben még egy magyar lány, ő segített nekem egy krémgyárba bekerülni az éjszakás műszakba. Az egész decembert úgy csináltam végig, hogy este 8-tól reggel 8-ig a gyárban a szalag mellett voltam, majd onnan 9-re mentem a szállodába a laundryba 3-ig, majd vissza 8-ra a gyárba. Egy hónapot bírtam így végigcsinálni heti  hat napban, majd felmondtam a hotelben. Azért a hotelben, mert a gyárban lényegesen többet kerestem. A hotel manager nagyon megszeretett és mondta, hogy ha bármikor vissza szeretnék jönni csak szóljak, nekem mindig lesz munkám nála.

Az éjszakás műszakban összesen ketten voltunk magyarok, mindenki más spanyol, akik persze alig beszéltek angolul. Az egyetlen másik europai lánnyal nagyon jó barátok lettünk, ő már hat éve él idekint, férjhez ment, van két szép kislánya. Lényegében tőle tanultam meg normálisan angolul, mivel másképpen nem tudtunk kommunikálni. A spanyol ragad rád, ha heti 6 napban napi 12 órát olyan helyen dolgozol, ahol veled szemben egy hondurasi nő áll és megállás nélkül csak mondja, mondja, mondja és nem érdekli, hogy te nem érted, akkor is mondja, bizony egy idő után elkezded érteni és a végén meg is szólalsz spanyolul.

Fél évig bírtam a floridai gyárban az éjszakai 12 órás műszakot. Felmondtam, megismertem egy magyar srácot és eldöntöttük, átmegyünk Texasba. San Antonio mellett voltak ismerősei, ahol jóval magasabb órabérért lehetett szállodát takarítani. 18 órát vezettünk három államon át és másnap reggel már munkába is álltunk. Keményebb meló volt a floridai szállodáknál, de jobb volt a fizetés is.



Texas teljesen más, mint Florida. Itt nincs tömegközlekedés, nincs járda, nem lehet kerékpárral közlekedni. Kocsi nélkül sehová sem jutsz el. Mindenhol csak a highway felől tudod az adott Walmartot, McDonalds-ot megközeliteni. Texasban szintén meleg van, de másfajta meleg. Ez már gyilkos, száraz, égető meleg. A hotelben volt szerencsém óriás tarantulával találkozni a laundryban, mérgeskígyókkal a házak előtt, fekete özveggyel, de az ágyak alatt a skorpió sem ritka. Egy texasi erre csak legyint, hogy "óóó ez csak egy skorpió", mint nálunk a szöcske.

A texasi angol teljesen más, mint a floridai. Sokkal gyorsabban beszélnek, és ha megkéred őket, hogy "Please slow down" akkor értetlenül néznek rád. De bárhova bemész, először spanyolul szólnak hozzád. A texasiak igazi "parasztok" és ők bizony büszkék erre. Büszkén viselik veszkó csizmát és a cowboy kalapot a nap minden szakában és mindenhol. Ugyanilyen büszkén köpnek az út kellős közepére és ezen senki nem rökönyödik meg.

Fél év után ennek a szezonnak is vége lett, megszűnt a munkám és miután feléltem a vésztartalékaimat, tovább álltam és New Yorkba vettem az utamat. A Greyhound busszal bő két napot utaztam de hiba volt, repülővel gyorsabb és olcsóbb is lett volna. A két táskán kívül mindenem Texasban maradt, megérkeztem a híres Penn Stationre a 42nd Street-en és mentem a szállásomra. Heti kilencven dollárért csak egy pincében kaptam ágyat, de két év után végre ÁGYON alszom újra!"

A folytatásból kiderül, hogyan fedezte fel a történet hőse élete küldetését egy autista kisfiú mellett New Yorkban, hogy a sok viszontagság mellett mik a nagyon jó dolgok Amerikában és összegezve megérte-e neki az út.


2013. április 5.

A Rio Grande es a tarantulak

(Turank elso es masodik resze)

Las Vegasbol indulva, a Grand Canyon megmaszasaval kezdve, New Mexico-i 3000m-es hegyek, vulkanok es egy atomkutato laboratorium utan, vegre betorunk turank igazi teruletere: Texas. En konkretan a Big Bend National Parkot akartam megnezni, ami a Rio Grande folyo legszebb canyonos resze a mexikoi hataron.

Szaguldas
Ha barkit megkerdezel Texasrol, az elso amit mond, hogy nagy. Az egybefuggo USA - mas neven Lower-48 tehat az Alaszka es Hawaii nelkuli terulet- legnagyobb allama. Ironikusan mondjak peldaul, hogy "His ego is bigger than Texas". Ezen belul a Big Bendrol a legtobben meg sosem hallottak, aminek oka foleg az, hogy marha messze van mindentol. A civilizaciotol tiz ora vezetes non-stop barmelyik iranybol, de koszonhetoen az orszag legmagasabb 80 mph-s speed limitjenek, gyorsan es kenyelmesen haladunk (90-nel :). Forgalom az nincs, ez nem LA, katyuk sincsenek, ez nem New York. Dog nagy nyilegyenes autopalyakon egy csomo Harley Davidsonos banda meg epulet meretu kamionok, azok vannak.

Kepek: https://picasaweb.google.com/daniel.varga12/Deserts2012

El Pasoban ebedelunk, ami a tura legnagyobb csalodasa. Egy tortenelmi csengesu vadnyugati varos nevet viseli, de ma egy porfeszek. A belvaros egy lepattant szellemtanya, feltem kiszallni a kocsibol fenyes nappal. Van egy Army Base es csok. Azert Texasban vagyunk, ez az Army Base termeszetesen a legnagyobb egybefuggo amerikai katonai terulet es legter egyarant. Fort Bliss es a White Sands Missile Range akkora mint Pest-Fejer-Nograd megyek egyutt. Itt lehet tankost jatszani...

Jeep Wrangler
Szallast talalni a parkban hasonloan nehez, mint barmelyik amerikai nemzeti parkban, van ket Lodge osszesen 30 aggyal, amik mar evekre elore elkelnek horror aron, tehat a kornyezo falukban kell motelt keresni. De itt nincsenek kornyezo falvak, a motelunk cime csak ennyi: A 118/170-es utak keresztezodese. Keso este erkezunk de a hotelbe lepve nagyon jo erzes fog el: a parkoloban nem SUV-ok hanem rendes Jeep Wrangler terepjarok allnak nyakig sarosan, a beloluk kiszallo vendegek cserzett boruek szinten saros bakanccsal, a bejarat melletti kisboltban nem szuvenirek vannak a polcon, hanem turabot, hatizsak, turazokni, naptej. Este tizkor meg lehet steaket kapni. Mobil terero nincs, viszont a recepcional egy Wifi halvanyan foghato. Nekem valo hely.

A hideg Arizona es New Mexico utan egy ajandek, ahogy a reggeli meleg nap simogatja az arcom, amikor kinyitom a szoba ajtajat. Igy a bakancs melle elokerul a rovid naci, rovid szoknya es bevetjuk magunkat a Big Bend parkba. Helyi tudnivalok: sivatagi szaraz taj, igyal sokat, ha Park Rangerrel talalkozol akkor az o szava a torveny barmit mond, kutyaval es kisgyerekkel nem maszkalhatsz sehol, ugyanis a parkot szines egyenisegek lakjak: medve, puma, prerifarkas, hatalmas sasok, kigyok, skorpiok es tarantulak, hogy csak a foszereploket emlitsem.

Santa Elena Canyon
A Santa Elena Canyonban kezdjuk a napunkat, itt lep be a Rio Grande a parkba. Egy szuk szoros, at tudok dobni egy kavicsot a tulpartra, labunknal a vekony folyo, felettunk otszaz meteres fuggoleges sziklafalak. Foldbegyokerezett labbal nezed, csak nezed percekig es a legjobb: teljes csendben csordogal a Rio Grande. Itt meg a szel se fuj. Egesz mas elmeny, mint a Grand Canyon, sokkal kezzelfoghatobbak a meretek, de megis kulonleges a latvany. Ahol most allok, onnan keszult a Texas Lonely Planet cimlapfotoja, ami alapjan azt mondtam, ide el kell jonnom. A tavolsagnak elonye van: nincs itt senki. A Grand Canyonba vagy a Yellowstone-hoz 3-4 millio ember megy evente, ide tizedannyi se. Meg Death Valley-be is 3x ennyien mennek, pedig az eleg kietlen egy hely!

A turistauton setalunk a folyo menten, Bea megy elottem, az egesz volgyben sehol egy lelek, hirtelen felkialt. Mivan-mivan, hisz nincs itt senki, MIVAN?! Az osveny kozepen ul egy tarantula, egy jo nagy pok szoros labakkal. Nem csinal semmit, ott ul az ut kozepen es nez, mind a nyolc szemevel. En meg csak terrariumban lattam ilyet, beszarok, johogy, de a szabadban azert nem olyan felelmetes, ta'n csak nem ugrik torokra. Kikeruljuk es vigyorogva de gomboccal a torkunkban megyunk tovabb. Na ilyet is lattunk, a kovetkezotol mar nem szarunk be. A nap folyaman meg latunk harmat es beszarunk mindegyiktol :)

A Rio Grande hosszabb mint a Duna es az egesz Texas-Mexico hatar megegyezik a folyo medrevel. Meglepoen pici, terdig er, siman atgazolsz rajta. Eleg baj ez a hataroroknek. A Big Bend Park Rangerek egyben fegyveres hatarorok is. Mindenki tudja milyen nehez meg turista vizumot is szerezni az USA-ba, erre itt delen tobbezer km-en at csak egy kis patak a hatarfolyo, amit keptelenseg ellenorizni. Hivatalosan az orszagba meg vizummal is csak kijelolt hataratkelohelyen szabad belepni, a zold hataron mozogni mindenkinek tilos. A parkban ez azt jelenti, hogy ha hajozol a Rio Granden es veletlenul kikotsz a mexikoi oldalon, akkor elvileg utana mar nem kothetsz ki az amerikai oldalon, csak a kovetkezo hataratkelo helyen, ami mondjuk 400 km-re van. Egy Mexikoba valo atsetalas utani visszasetalasert az USA-ba lecsukhatnak, akkor is ha amerikai allampolgar vagy.

Hatarsertok
Ehhez kepest a tarantulas osvenyen mire visszafele jovunk megerkezett par autonyi csalad, akik ovodas gyerekeikkel vigan gazolnak at a folyon a mexikoi oldalra es vissza. Legalabb van ki csinaljon rolunk is egy kepet, nem vilagositom fel oket a szabalyokrol, majd megbeszelik a Rangerrel. Egy nagyobb sziklan a folyo mellett egy teritore rakott valaki fabol faragott figurakat. De nincs mellette senki. Csak a figurak vannak a teriton, egy pohar es tabla: "Ha tetszik figura, vedd el, $2. Koszonom". Hogy megy ez? Ugy, hogy kora reggel a sotetben atjon mexikoi baratunk a Rio Granden es lerakja a faragott cuccait a teritore. Napkozben a mexikoi oldalon husol az arnyekban. Este atjon megint es elviszi a portekat meg a penzt, ha rakott bele valaki. De miert rakna bele barki is penzt? A parkban nagy tablak figyelmeztetnek, hogy semmilyen arusnak, keregetonek, stopposnak ne adjatok penzt, mert torvenyellenes. Ennek ellenere a poharban van 6 dollar meg egy kis apro... a Park Ranger nem bantja, az amcsi turistak pedig nem lopnak - aki vesz figurat, rak penzt, ilyen egyszeru.
A "Big Bend" es a Rio Grande
A Big Bend nemzeti park meltan kerult a Texas Lonely Planet cimlapjara, csodaszep kornyek. Mint minden amerikai park, tiszta, remekul kiepitett es kitablazott, a Rangerek orult mukat vegezhetnek mindezen. A taj nagyon valtozatos, alapvetoen a sivatagban vagyunk, de nem annyira kietlen, mint Arizona. Kicsit hasonlit a Yosemitere a fenyoerdos reszekkel, persze a vizesesek nelkul. Kicsit Death Valley-s a regi kihalt rezbanyakkal, kicsit Zion-os a gyonyoru kilato pontjaival. De persze a kozponti elem a Rio Grande, annak kanyarai, canyonjai es a mexikoi hatar kozelsege, ami kulonlegesse teszi az egeszet. Ha muszaj, egy nap alatt bejarhato, reggel Santa Elena Canyon, Chisos Basin Lodge-nal egy bekebeli Cheeseburger ebedre mikozben balra a 2300m-es Emory Peak-et bamulod, jobbra pedig lelatni a Rio Grande volgyebe. Ha odalepsz, meg bele fog ferni egy kisebb gyaloglas a Juniper Valley fele, naplementere a Boquillas Canyon meg a labad aztatasa egy teljesen vad thermal forrasban.

A negyedik tarantulank
Teljesen sotetben hagyjuk el a parkot, kimaxoltuk ezt a napot is, mar 9 ora mult de szallasunk meg nincs, tudjuk, hogy nem messze innen van Marathon, TX - ott van ket hotel, vesz eseten... ah, csak lesz szobajuk. Egyszercsak a sivatag kozepen az ejszakai sotetben valami kivilagitott kapu van az uton es egy egyenruhas ficko integet, sorompo is van... Nem helyi rendor, hanem szovetsegi hataror, utlevelellenorzes. A hatar innen 60 km-re van, de igy szurik a mexikoiakat. Kesobb meg egy csomo ilyen ellenorzo ponton megyunk at anelkul, hogy elhagynank az orszagot, de ez volt az elso. Megallok, ket kezem a kormanyon marad, lassu mozdulattal lehuzom az ablakot, mondom az utlevelem a csomagtartoban van. Biccent a katona, a kocsibol kinyitom a csomagtartot, de amikor kiszallnek, ilyet szol: "Alljon mar felre, oda elore!" Oke fonok, eloregurulok par metert. Ekkor kiesik egy nagy koffer a kocsibol es hatalmas puffanassal az ut kozepen landol. Azonnal 10 katona kap a gepfegyverehez, rank szegezik es megfeszul a levego a sivatagban. Jaigen, kinyitottam a csomagtartot az elobb :) Megusztuk, de kicsit beszart mindenki.


Marathonban mindket hotelnek van egy utolso szobaja, az egyik szebb, masik egyszerubb, de mindketto lecsekkolasa utan visszamegyunk a szebbikbe es azt ajanljuk, hogy ha leviszi az arat a masik hotel szintjere, itt maradunk. Levitte. Szeressuk Amerikat. A barban bennszulottek nezik az amerikai focit es a falon van egy hatalmas feher boleny feje. Stilusos. Nem vagyunk ehesek, rendelunk egy tal Nachost, de ez Texas, draga baratom: van rajta fel kilo guacamole, fel kilo sajt es fel kilo daralthus. Kerunk meg ket Jack Daniel's-t es poros bakancsunkra tekintve megallapitjuk ma is: Life is good.

2013. március 10.

New Mexico - az igazi vadnyugat

(A tura elso resze)
Vadnyugati turank harmadik napjan izomlazzal ebredunk :) Nem csoda, tegnap toltuk le a Grand Canyont le meg vissza de ma hosszu vezetes var rank. Azert nem felek, Arizonaban vezetes kozben is tatva a szad, a sivatag minden csak nem unalmas.

Itt ucsorogtem egy kicsit

Elso megallonk a Horseshoe Bend az Arizona - Utah hatartol nem messze. A vilag egyik legfotozottabb helyet meg mindig egy A4-es meretu tabla jeloli csak a highwayen, nem art elore beprogramozni a GPS-be, mert meg elmesz mellette. Nyaron sincsenek sokan, de most szezonon kivul total ures az amugyis kicsi homokos parkolo. A patko alaku Colorado-folyo-kanyar felett ezer meterrel a sziklaperem szelen csak a szel zajat hallani. Sokadjara ulok ugyanitt es most is csak nezek ki a fejembol, nem hiszem el, hogy ez mennyire szep. Par percig elgondolkozom az eletem dolgain, aztan a nagy semmi kozepen, a voros sziklak felett elrepul valami ragadozomadar, elesen sikolt kettot es tovabb szall. Ahogy kovetem tekintetemmel csend lesz belul es valami azt mondja: Jo dolgok jonnek.

Kepek: https://picasaweb.google.com/daniel.varga12/Deserts2012

Page-ben, ez a varos neve, dobunk egy mekflurrys shake-t, benzin, Pringles, kesudio, Gatorade, The Killers a magnoban, a GPS aszondja: In 140 miles, turn left. Surun nem fogjuk hallani a hangjat ma. Tuba City utan 300 km-en at nincs lakott telepules csak homok es sziklak. Bamulatos kornyek... a vilag egyik legfejlettebb orszagaban autozunk es jobbra-balra a sivatag kozepen neha felbukkan egy palatetos kunyho, amiben nincs aram. Nehol van napelem. Kut es pottyantos WC csak a kert vegeben. Tudom vannak a Kiskunsagban is szereny tanyak csatorna nelkul, de aram talan van mindenhol. Es kepzeld azt, hogy Nadudvar utan a kovetkezo lakott telepules Becs, a ketto kozott pedig csak a kopar szik sarja. Erre tenyleg irdatlan tavolsagok vannak es gozom sincs, mi tartja itt ezeket az embereket. Nem terem semmi.

Desert schoolbus

Egyszercsak varatlan forgalom a sivatagi szimplasavos highwayen: sarga iskolabuszok! De vagy harminc. Delutan negy ora, vege a sulinak, viszik haza a gyerkocoket. Itt suli? Egy kobol epult hazat nem lattam vagy ket oraja! De iskolabusz az van, mindegyiken max ket gyerek. Miert nem egy busz viszi haza azt a 30-40 gyereket? Talan a parhuzamositas - sorban estig nem ernenek haza. De lehet, hogy a kolok apja a buszsofor es az allamnak olcsobb a faternak buszsofori bert adni, mint munkanelkuli segelyt. Furcsa itt minden. Bea massal van elfoglalva, vissza-harom-padlogaz es preseli ki az utolso szuszt is az emelkedon a nem tul furge berautonkbol, ha akarna az iskolabusz siman odaverne. Szerencsere nem akar, hosszu belathato egyenes pedig errefele van boven.
1957 Chevy Bel Air, raketavetovel

Albuquerque (ejtsd: elbukörki) _nem_ New Mexico fovarosa, hiaba lakik itt az allam fele lakossaga - Santa Fe az. New Mexico amugy akkora, mint Japan es kevesebben lakjak, mint Budapestet! Elbukorkiben egyetlen izgalmas dolog van: a silift. Sivatag kozepen silift?! Nem is akarmilyen, sokaig a vilag legnagyobb kabelen logo liftje volt! Polgari neven Sandia Peak Tramway, de nem villamos... a varos felett tornyosulo 3200m-es hegyre visz fel, ahol az ev jo reszeben ho van. Nyitas elott mar ott vagyunk, ezert a parkolodijat beszedo bacsinak van ideje behajolni az ablakon megkerdezni honnan vagyunk. Kiderul a fianak volt egy magyar baratnoje es meg is tanult kicsit magyarul es sokat meselt a Polgar noverekrol meg a Lanchidrol, nagyon erdekes orszag lehetunk ott a Duna partjan, latta multkor a Nat Geo csatornan. Csak lestem, parkoloor bacsi New Mexicoban... es intett, hogy menjunk csak be, nekunk ma ingyen a parkolo. November van, odafent van mar egy kis ho, megdobalom Beat majd elrohanok a fenyofak fele. Eleg pazar a kilatas haromezer meterrol, korulottunk csak sivatag ameddig a szem ellat.

Sandia Peak 3200 m

Egy szora alljunk meg ennel liftnel, mert Amerika legszebb idoszakanak vegen epult. A hatvanas evekben az meg ugy ment, hogy egy amerikai uzletember Europaban jarva rajott, kene nekunk is egy kabinos lift, mert az meno. Ekkor az USA-ban egyetlen ilyen lift sem volt. Osszekalapolt egy komolyabb osszeget es felvette a kapcsolatot a svajciakkal. A svaci mernokok a hegyet latva azt mondtak, hogy Sracok, ekkorat mi meg sose epitettunk... Az amerikai uzletember mondta, hogy penz van, ido van, lassanak hozza. Meggyozte a varost, beszalltak a hadsereg mernokei is, de sokat nem tudtak hozzaszolni, egy ev alatt a svajciak csak kitalaltak a tutit. Ket ev mulva allt az USA elso kabinos liftje, ami egyben a vilag legnagyobbja lett, New Mexicoban. Ez az az Amerika, amit hianyolok. Ma megprobalnak megmagyarazni, hogy ha nekik nincsen siliftjuk, akkor az nem is kell, felesleges hulyeseg, kocsival felmenni a hegyre sokkal menobb. A hatvanas evekben meg nem volt ciki azt mondani a svajciaknak, hogy A vilagon ti vagytok a legjobbak ebben, itt egy halom penz, most gyertek at es epitsetek _nalunk_ egy sokkal nagyobbat.

Los Alamos fele kerulouton megyunk es milyen jol tesszuk! A varos toszomszedsagaban van egy oriasi vulkan krater. Az egesz ut fel a hegyre teljesen vadregenyes, a Pueblo indianok regi epuletei az ut menten ma mar emlekmuvek, 2800m es meg kapaszkodunk tovabb. A Valles Caldera a vilag mindossze hat szuper-vulkanjanak egyike. Azt hivjak igy, ami ha egyszer kitorne, akkora teruletet repitene az egbe, hogy az egy a dinoszauruszok kihalasahoz vezeto termeszeti katasztrofahoz hasonlot okozna. Yellowstone a masik. Kivetelesen nem tuloztam, ez a krater nem kicsi. Felerunk a 3000m feletti kraterperem szelere, kis panorama parkolo, elottunk egy akkora nagy fuves tekno, hogy percekig foldbe gyokerezik a labam es csak jojozik a szemem. Nincs is jo kepem rola, nem fert bele sehogysem. A terkep szerint amit latok az csak a teljes krater tizede...!
Valles Caldera - Bécs méretű vulkánkráter

Los Alamos hataran fegyveres or allit meg, utlevel-ellenorzes, kocsi ala neznek tukorrel, mehetunk. Az elso utcatabla: Bikini Road, a tortenelem-buvarok szerintem sejtik mar miert. E varoska adott otthont 1943-tol a Manhattan Project fegyverkutato laboratoriumanak, a helyszint maga Oppenheimer valasztotta ki. Egy tavoli, nyugodt, festoi kornyezetet akart tudosainak. Itt allva igazat adok neki, a mogotte levo vulkanra gyonyoru a kilatas, a hegy labat suru fenyoerdok olelik korul. Egeszen a masodik vilaghaboru vegeig abszolut titok volt a Manhattan Project laboratoriumanak helyszine. Itt dolgoztak a marslakok: Szilard Leo, Wigner Jeno, Neumann Janos es Teller Ede az amerikai atombomban es itt hangzott el a hires mondat Szilardtol, amikor Groves vezerornagy kiment WC-re, hogy "Akkor talan folytassuk magyarul..."

Nem lehet sokmindent megnezni, van egy kis muzeum, ennyi, a mai napig egy elegge top-secret kutato laboratorium, nem vartam nagy Disneylandet. Itt is inkabb a hely jelentosege jarja at az embert, nehezedik sulykent a vallan, hogy milyen hordereju munkat vegeztek itt hetven eve. A falon par reszlet a magyar tudosok egymas kozti levelezesebol mutatja mennyire ereztek felelosseguket, mennyire feltek attol, mit alkotnak, mi lesz vele. Teller mar akkor is a tobbiekkel ellenben szilardan hitte, hogy az atomfegyver vilagpusztito ereje olyan elrettento lesz, hogy onnantol nem lesz tobb haboru. E levelet tiz nappal az elso tesztrobbantas elott irta Szilard Leonak.

A nemetek mar '45 tavaszan megadjak magukat, az europai haborunak vege, Japan elutasitja Potsdamban a gyoztes hatalmak megadasra felszolito ultimatumat, ezert Los Alamosban szunet nelkul dolgoznak a tudosok meg nyaron is. A Hiroshimara dobott uranbombat nem is teszteltek, csak a komplikaltabb plutoniumbombat, egyetlen egyszer. A "Trinity" volt a vilag legelso nuklearis robbantasa nem messze innen. Ugyanolyan es ugyanakkora bombat robbantanak fel itt New Mexicoban, mint amit Nagaszakira dobnak le ket hettel kesobb. Par nap mulva kapitulalnak a japanok es vege a II. vilaghaborunak. Erdekes modon a Trinity helyszine, ahogy Nagaszaki is, ma mar egyaltalan nem sugarfertozott. Ellenben Washington allamban, ahol a bombakhoz szukseges hasadoanyagot gyartottak, meg ma is messze az atlag folott ketyeg a Geiger-szamlalo.

Santa Fe

Santa Fe-be naplementekor erunk, ahol a belvarost meghagytak Pueblo stilusu indianfalunak. A Hopi es Zuni torzsek voros valyogtegla-epuletei a legjobb ruha- es ekszeruzleteknek, ettermeknek adnak otthont, valahol meg egy Starbucks is bujkal, de teljesen indian dekor a kavezo is. Santa Fe a legszebb es leghangulatosabb vadnyugati varos az osszes kozul! Elozenet hallunk, be kell terni ebbe a barba. Kerunk egy Jack-et es leulunk, marha jol nyomjak a rockot ezek a videki sracok. Az Evangelo's Cocktail Lounge-ot nem szabad kihagyni. A sztori: a tinedzser Angelo a harmincas evek Gorogorszagaban felszall egy Amerikaba tarto hajora inasnak. Tiz evvel kesobb ujra Europaban talalja magat, az amerikai hadsereg ormesterekent szall eppen partra Normandiaban. A LIFE magazin riportere keszit rola egy fotot, cimlapra es belyegre kerul, nemzeti hos lesz. Visszajon a haborubol es nyit egy kocsmat Santa Fe-ben. Ma a pult mogul a fia tolti a whisky-t a poharunkba es egyre jobb ez a gitar!

Jack on the rocks

Sokkal tobbet adott New Mexico, mint gondoltam volna, a tortenteken melazva befogom nem furge, mar kicsit leharcolt de kitarto lovunkat a szekerunk ele es bedobom hatra a pokrocunkat meg egy kis sozott hust. Elhagyjuk a Pueblo indianok varosat es elindulunk delnek El Paso fele, mert a turank fo celja meg elottunk van: irany Texas... A tortenet folytatodik.

2012. május 26.

Melegjogok Amerikaban

A heten Barack Obama, a masodik ciklusara keszulo amerikai elnok bejelentette, hogy tamogatni fogja a melegek egyenjoguasagat, beleertve a hazassagot is. Ez egy hatalmas lepes az amerikai politikaban, de elso hallasra talan nem tiszta, mennyire vakmeroen bator kijelentes ez egy melyen vallasossa valt orszagban. Milyen is ez a kornyezet es hogyan jutottunk ide?

Amiota csak visszajottem Europaba, egy dolog nagyon szembetuno kulonbseg Amerikahoz kepest, az a vallashoz valo sokkal lazabb, praktikusabb hozzaallas. Sehol a sajtoban nem talalkozom Londonban olyan vitakkal, hogy mely vallasos csoportnak mi a velemenye a uveghaz-hatasrol, osrobbanasrol, a fogamzasgatlasrol vagy a halalbuntetesrol. Nyilvan vannak Angliaban is ortodox retegek, mindegy melyik felekezetbol, akik szerint tenyleg Adam es Evatol szarmazunk, de nem veszik oket komolyan, nem bantanak, elfernek. Semmikeppen sem jelentos valasztoi reteg. A vallas itt maganugy, az emberek felfogtak, hogy egy modern vilagban mi a szerepe. Egyik regi konyvbol sem vesszuk a teremtes es megkovezeses reszeket ma mar szo szerint, attol meg vannak bennuk mas okos dolgok.

USA-ban iden elnokvalasztasi ev van es ilyenkor kicsit jobban megismerjuk azokat a csoportokat is, akik amugy csendben, tavol elnek tolunk. Csak egy par kiragadott peldaval illusztralnam, mennyire durva a helyzet Amerikaban korszeru felfogas teren. Az amerikai szenatus felso hazanak 100 szenatorabol 59 nem hisz az evolucioban. Szerintuk Adamtol szarmazunk, de legalabbis ezt mondjak a kameraba. A dinok pedig nem kihaltak, hanem nem fertek fel Noe barkajara. Letezik egy Liberty University neven mukodo egyetem, ahol van Teremtestan nevu tantargy es ott ezt tanitjak - hivatalosan ugyanolyan akkreditalt diplomat adnak, mint Harvard vagy Princeton.

A republikanus (konzervativ part foleg feher evangelikus szavazobazissal) elovalasztasok folyaman a jeloltek iden nem abban versengtek egymassal, hogy ki fogja a gazdasagot helyrehozni, Amerikat kirancigalni a ket haborubol, a bevandorlasi vagy a felsooktatasi vagy a betegbiztositasi kerdest megoldani, hanem abban, hogy kinek tisztabb az ideologiaja. Ki hubb a Bibliahoz. Ez Amerikaban ma azt jelenti, hogy letagadjuk a tudomanyt. De azt is, hogy visszaforditanank olyan tarsadalmi vivmanyokat, mint az emancipacio. Hiaba voltak konzervativ vezetok a hatvanas evekben azok, akik rengeteget tettek, hogy elerheto legyen a fogamzasgatlas a nok szamara, hogy tobb no legyen a felsooktatasban es a kormanyban is - ma azzal kampanyolnak, hogy a fogamzasgatlas bun, a no helye pedig otthon van. Nem minden republikanus ilyen, sot, sok kereszteny is tiltakozik, hogy az o nevukben csak ne probaljanak visszakatapultalni minket a 19. szazadba - de legalabb tiz allamrol beszelunk, ahol egy anti-tudomany es anti-emancipacio jelolt gyozott iden. Az kozel 50 millio ember tamogatasa, a tet pedig a Feher Haz, nem valami helyi polgarmesteri szek.

Amerika abban is mas, hogy elnokeik ha nem muszaj nem mennek bele ezekbe a kerdesekbe szovetsegi szinten, meghagyjak a tagallamoknak a dontest. A fegyvertartas, halalbuntetes, abortusz es hazassag olyan torvenyek, melyeknek hatalmas vallasi hattere van. Csak igy tud mukodni egy ennyire szelsoseges orszag. Europaban jobban felvallaltak a vezetok, hogy meg ha a nep egy resze nincs is keszen ujitasra, mi akkor is eltoroljuk pl. a halalbuntetest. De egy 300 millios orszagban, ahol tobb tagallam melyen vallasos, sokkal ovatosabban lehet csak mozogni, ezt a tortenelem nagyon megtanitotta nekik. Senki sem akar meg egy polgarhaborut vagy hogy Texas (25 millio ember) kilepjen az uniobol. Igen, a kormanyzo Rick Perry mar tobbszor fenyegetett ezzel, bar a reszleteket gondolom meg nem szamolta ki.

Hogy jonnek ide a melegjogok? Remekul bemutatja, hogyan lehet az alkotmannyal barmit megvedeni es megdonteni is, valamint micsoda zsenialis es ovatos manoverezes kell ahhoz, hogy valtozast erj el egy nagy es lassan valtozo orszagban. Mennyire lassan? Egy pelda: a rabszolgasagot eltoroltek, mikor is, 1865-ben, a polgarhaboru utan. Szaz evvel kesobb meg mindig torvenytelen volt a fekete-feher hazassag! 1964-ben hoztak az orszag fejlodeseben egyik legfontosabb torvenyt, a Civil Rights Act-et, amikor Lyndon B. Johnson odallt a szenatus ele es azt mondta, hogy ez nem egy tagallami vagy szovetsegi kerdes. Ez egy emberjogi kerdes es ezt most orszagszinten rendezzuk. Hasonloan korszakalkoto dontes van kibontakozoban most is.

A fenti helyzetabrazolas utan nem meglepo, hogy vannak allamok, ahol szabad hazasodni a melegeknek, mashol meg le is lonek az utcan, ha ket fiu kezenfogva jar. Szovetsegi szinten van a Defense of Marriage Act, miszerint az USA csak ferfi es no kozotti hazassagot ismer el. Ettol meg 6 tagallamban hazasodhatnak homoszexualisok is, negy masik pedig csak elismeri, ha mashol kottetett ilyen frigy. De a nyugdij pl. egy szovetsegi juttatas, tehat hiaba hazasodtal az allamodban, attol meg az USA nem fizeti ki a meleg ozvegynek az elhunyt fel nyugdijat. 28 allam kifejezetten tiltja, a tobbi csak siman nem ismeri el. Europaban a katolikus lengyeleken es olaszokon kivul minden orszag elismeri valamilyen formaban, bar a legtobb helyen nem hazassagnak hivjak, de gyakorlatilag azonos jogokat ad. 

http://en.wikipedia.org/wiki/Same-sex_marriage
sotetkek = teljes jogu hazassag
bordo = halalbuntetes
Obama ket eve erezte meg, hogy eljott az ido a valtozasra, de nagyon finoman kellett elokeszitenie. A fobb lepesek a politikai comingout-jahoz vezeto uton:
  • Eltoroljuk csendben a HIV-fertozottek beutazasat tilto torvenyt
  • Ravesszuk Adm. Mike Mullent (Chairman of the Joint Chiefs of Staff) es Robert Gates-et (a konzervativ vedelmi miniszter), dolgozzak ki, hogyan vesszuk ra a hadsereget a melegek elfogadasara. Eltoroltek a 30 eves "Don't Ask Don't Tell" direktivat a hadservegben, miszerint ha nem dumalsz, maradhatsz, de ha bevallod, kirugnak. Ma mar lehetsz nyilvanosan meleg a hadseregben es hivatalosan nem Obama kezdemenyezte.
  • Megvarjuk, hogy a befolyasos New York allam is csatlakozzon a meleghazassagot elismero allamok listajahoz
  • Megdumaljuk a DOMA eredeti szerzoivel, koztuk konzervativ szenatorok es Bill Clinton volt elnok, hogy nyilatkozzak a sajtoban, hogy szerintuk e torvenyt fel kene ujitani
Sem a Demokrata part sem Obama nem a bator es vakmero politikarol hires. Az ifjabbik Bush egy cowboy volt, ha hitt valamiben, azt vedte tuzzel vassal, ezt elismerik Amerikaban ellensegei is. Obama a finomabb politika es a kompromisszumok hive, amiert biraljak tamogatoi is. Most majusban viszont hatarozottan kijelentette: a DOMA-t lecserelik, mert alkotmanyellenes (!), egyenjogusag lesz szovetsegi szinten. Erdekes, tiz eve meg siman alkotmanyos volt. Egy 230 eves dokumentumot bizony nehez rahuzni a XXI. sz. problemaira, inkabb az aktualis hangulat alapjan ertelmezzuk.

A melegek melletti kiallas ismet Obama moge sorakoztatja a fiatalokat, a felvilagosult vallasosokat, liberalis muveszeket, ami rengeteg penzt hoz a kampanykasszaba. Komoly dillemmaban vannak viszont a feketek, akik bar liberalis demokrata szavazok, plane amiota fekete az elnok, de tobbseguk a csaladrol konzervativan velekedik. Ha megvalasztjak es tenyleg atirjak a Defense of Marriage Act-et, akkor az USA abban a furcsa helyzetben lesz, hogy jelentos retegek felfogasa meg boven Europa mogott van a melegkerdesben, de a torvenyeik viszont megelozik.

En csak azt remelem, hogy nem lesz olyan vezetoje a vilag legnagyobb hadseregenek, aki nem hisz az evolucioban.

2012. január 8.

A halalbuntetes

Ezennel belekezdek egy kisebb cikksorozatba, ahol irok vegre az igazan nehez temakrol Amerikaval kapcsolatban. Par napja lett harom eve hogy itt vagyok, ejjel-nappal hireken elek, meg most sem erzem ugy, hogy e temakrol eleget tudnek, de mar arnyaltabb a kepem. Nem csak a sajto szemszogebol fogom bemutatni oket, mert az Internet szamotokra is elerheto, hanem kiszinezem privat benyomasokkal, ismerosoktol, kollegaktol, hogyan gondolja az utca embere. Persze nem epitkezesen dolgozom, hanem egy bankban, tehat ez egy szuk reteg. Lassuk a tema-csokrot:
  • Fegyvertartas, haboruk, halabuntetes
  • Bigott vallasossag, tudomanyellenesseg, melegjogok, abortusz, evolucio
  • 1 vs 99%, Occupy Wall Street, eljen a business
  • Egeszsegugy, Kanada
    meg ami meg eszembe jut…
Eloljaroban par dolgot nem art fejben tartani: Az USA-ban 220 eve van demokracia es a mai ket part tobb mind 150 eves. Vagyis eleg fekete-feher a valasztek es az ellenteteik _nagyon_ regiek. A konzervativ Republikanusok es a liberalis Demokratak viszont egesz mas temakban kulonboznek, mint a megfeleoik Europaban. Amerika egy szines orszag hihetetlen ellentetekkel. Amit az evszazadok soran nagyon jol csinaltak, hogy a praktikus es fontos dolgokra koncentraltak es nem az ideologiakra. Szovetsegi szinten csak a gazdasagi kerdeseket dontottek el, a tobbi erzekeny temat meghagytak a tagallamoknak, mint pl. a halalbuntetes. Egy 5-10 millios allamon belul konnyebb egy ilyen dontest meghozni, mint egy 330 millios kontinensen. Nagyon jol mukodott ez a felfogas a legtobb esetben, egyet kiveve: a rabszolgatartas kerdese mar az orszag alapitasakor komoly ellentet volt eszak es del kozott. De elnapoltak, fontosabbnak tartottak elszakadni Angliatol, eros orszagot, gazdasagot es hadsereget epiteni. Nem jott be, 80 evvel kesobb polgarhaboru lett belole. De ezen kivul remek kompromisszumokat tudtak kotni. A melegjogok kerdeseben pedig az elnapolas ugy nez ki mukodni fog - de errol tobbet kesobb.

A halalbuntetes az egyik legalapvetobb tradicioja Amerikanak, a kezdetek ota letezik, de van par allam, ahol soha egyetlen kivegzes nem tortent. Egeszen 1977-ig lehetseges volt az eliteltnek kerni, hogy szembenezhessen kivegzoivel, amikor azok lelovik. Normal esetben akasztas, elektromos szek es ujabban altatas utani fecskendos mergezes az eloirt eljaras, mar csak ket (persze deli) allam hasznal elektromos szeket. Bar az 1970-es evekben gyakorlatilag nem tortent kivegzes az egesz orszagban, 1990 ota erosen megemelkedett a szamuk. Az utca embere, meg a bankokban dolgozo fehergallerosok is, hasbol valaszolnak szinte kivetel nelkul: Indokolt esetben bizony vegezzuk ki az eliteltet, hadd tudjak a tobbiek, hogy mi jar es hadd kapjon megnyugvast az aldozat rokonsaga. Nem vagyok rola meggyozodve, hogy Magyarorszagon nem kapnank-e hasonlo valaszokat. A kulonbseg talan az, hogy a mi vezetoink mar nagyon regen eldontottek, hogy az a kotelesseguk, hogy kepviseljenek egy europai szinvonalat, akkor is, ha a nep meg nem kesz erre. Magyarorszagon 1990-ben tiltottak be, az EU-ba sem lephettunk volna be maskulonben. Amerikanak nincsenek ilyen gondjai, ha mar az egesz vilagon sehol nem vegeznek ki senkit, ez itt nem zavarja oket, mert ok masok, kemenyebbek es jobbak, mindenkinel. Veszelyes ideologia, de Jupiter es a kisokor nem ugyanaz.

A vilagon 23 orszagban tortent kivegzes tavaly, de az USA hasonlo szamu embert vegzett ki, mint Kina, Eszak Korea, Iran es Jemen. Vannak mar politikusok ideat, akik pedzegetik a kedves TV nezoknek, hogy nem kellene USA-nak _semmilyen_ statisztikaban ezen orszagok mellett feltunni, kezd tehat ciki lenni orszagszerte. Europaban sehol nincs mar halalbuntetes.

Van ok remenyre, egyre tobb US allam dont a betiltas mellett, evrol evre no a szamuk. Itt latszik milyen jol mukodik az elkepzeles, hogy ilyen kerdesekben a tagallamok majd dontenek, amikor az ottelok keszen allnak ra. Mar csak 11 US allamban volt kivegzes tavaly, de gyakorlatilag harman viszik el a szamok nagy reszet az egesz USA-ban: Texas, Oklahoma es Virginia. 

A Capital Punishment a deli allamokban vallasi szokasokra vezeto vissza, a Biblia szemet-szemert elve egyeseknek hangsulyosabb az iras sok masik pozitiv tanitasanal. Ahol csokken a buntetes tamogatottsaga, azt reszben a CSI sorozatnak koszonhetjuk. Egyre tobbszor hallani arrol, hogy valaki mar siralomhazban volt (on death row), amikor a nyomozok uj DNS bizonyitekok alapjan az egesz vadat buktattak es felmentettek a fickot. A jog bizony teved, plane ha szemtanuk alapjan itelnek el valakit. Ilyet minden heten olvasok es szerencsere nem csak en. A faji statisztikak is kezdenek bemenni az emberek fejebe, nem vegeznek ki ugyanis minden gyilkost, csak a kulonleges kegyetlenseggel elkovetoket, de azok kozott 10x annyi eselyed van az elektromos szekre ha fekete vagy mint ha feher…

Amit az utca nepe egyaltalan nem fog fel, hogy a halalbuntetesnek bizonyitottan nincs visszatarto ereje. A bunozok egyik resze meg van rola gyozodve, hogy nem fogjak elkapni, nem szamol az esetleges kivegzessel tette elott. A masik resze pedig, foleg a kulonosen kegyetlen elkovetok, teljesen kozombosek a kovetkezmenyeket illetoen. Erdekes modon ez pont forditva van a fegyvertartasnal, ugyanis bizonyitott visszatarto ereje van annak, ha a bunozo joggal feltetelezheti, hogy a hazban alvo embereknel van puska - de errol majd legkozelebb irok.

Szovetsegi szinten a ket nagy part kozul egyiknek sincs a tervei kozott az eltorlese, pedig 39 allam mar nem el vele. Ron Paul az egyetlen elnokjelolt, aki konzervativ letere betiltana, de o nem fog nyerni. Megis tagallami szinten meg fog oldodni a helyzet, kiveve Texasban. Par hete meg versenyben volt az idei elnokvalasztasi kampanyban Rick Perry, texasi kormanyzo (igen, republikanus). Minden kivegzest o hagy jova Texasban, az elmult evtizedben 234 alkalommal mondta ki a vegso igent… A kampany alatt egy tomott sportcsarnokban hangzott el a kerdes, hogy volt-e almatlan ejszakaja emiatt. Hatarozott "Nem" valaszara eljenzesben tort ki a republikanus rajongotabor, ami meg a konzervativ ujsagokban is megdobbenest okozott. A tobbi allamban minden bizonnyal kevesebb mint tiz even belul teljesen megszunik a halalbuntetes alkalmazasa. Azert delen ovatosan vezessetek.

2011. január 8.

Not My First Rodeo

Szerdan szolnak a kollegaim, hogy jovok-e penteken a MSG-be (Madison Square Garden), na mi lesz, kosarlabda, hockey, box? Multkor lattam Discoveryn egyebkent, hogy kb. 6 ora alatt epitik at ejszaka hockeypalyabol kosarpalyara, nem gyenge. De most mas volt musoron: Pro Bull Riding. Vicceltek? Ott a helyem!

Meg kell mondjam ezek az amik tudjak hogy kell jol erezni magad, fergeteges buli volt. Azt mar meg sem emlitem, hogy a MSG-be be- es kijutni 10.000 embernek par perc, senki sem lokdosodik, mindenki jokedvu, ha megis hozzader valaki, azonnal 5x elnezest ker es radmosolyog. Ez az alap barmilyen rendezvenynel. Most viszont a kollegakkal mar a Rodeo elott egy oraval egy kozeli pubban talalkoztunk es meg jo, hogy figyelmeztettek elore: mindenki Texas kalapban, veszko csizmaban, hatalmas csatu ovvel es kockas flanellingben jelent meg, az egesz pub! Ezek imadnak jelmezbe oltozni es nagyon komolyan veszik. Micsoda mazli, hogy karacsonyra pont flanellinget kaptam, most fel lett avatva.

Rodeo a MSG-ben
A stadionban volt a kovetkezo meglepetes amikor a 10.000 nezo bo 3/4-e szinten texasi nepviseletben feszitett, de nem csak a fiuk, sot. A csajok szuk farmernaciban vagy rovid farmerszoknyaban, western csizma, testhezallo rovidujju flanellingek, kibontott hosszu haj es raztak magukat, te jo eg. Tombolt a stadion, amikor kijott egy bika. Egesz vegig rendes utos rockzene megy, AC/DC, Bruce Springsteen, Metallica, GNR, RHCP, Cotton Eye Joe, nyomjak a hangerot, az emberek kezeben sor es tancolnak. A sport nem komplikalt: par percenkent kijon egy bika, rajta egy cowboy, ha 8 mp-ig rajta tud maradni, tovabbjutott. Az egesz egy hatalmas nepunnepely, foleg feherek es kisebb reszben mexikoiak, mas naciot nem lattam. Szamomra teljesen elkepeszto, hogy ideat a csajok is teli torokbol szurkolnak az American Football es mint lattam a Rodeo versenyeken is, imadjak ha a fiuk osszetorik magukat es erre sorrel a kezedben lehet csini ruciban tancolni kozben :)

A rodeoban nem is az a 6-8 mp a buli, amig pattog rajta a gyerek, hanem ami utana tortenik. A csavo leesik a bika pedig tovabb tombol. Bohocok ugranak ele, hogy eltereljek a cowboytol, aki kimaszik a palankon tulra. Megprobaljak becsalni a kapuhoz, ahonnan jott, de neha a bikanak mar tervei vannak es itt lesz izgalmas. A hatterben all egy lo es egy lovas… micsoda allat! Egy igazi American Quarter Horse, magas, vekony es hihetetlen mozgekony. Rohan fele a bika o pedig hegyezett fullel vagtat vele szembe egeszen amig a lovasa el nem rantja utolso pillanatban. A roppant tapasztalt oreg cowboy lasszot dob a nyakaba, elsore talal, megtekeri a nyeregkapan es kivonszolja, akkor is ha a bika elotte kicsit megkergeti. A legnagyobb eleganciaval szokell el a tajtekzo fenevad elol, kotel feszul es mar huzza is kifele. Hatalmas tapsot kap.

Egy texasi gyerek ul mellettem a lelaton es felvilagosit, hogy az amerikaiak szoktak mondani "It’s not my first Rodeo", barmire, kb. annyit tesz, hogy "Ne felj ocsi, csinaltam mar ilyet". Nos ma este ota en is hasznalhatom :) A kepek

PS: A buli melto befejezeset termeszetesen egy olyan pubban nyeri el, ahol van bika is, sok sor mellett a Bobby Ewingnak oltozott sracok es western csizmas lanyok sorra repulnek le a szivacsra. Szem nem maradt szarazon.