2012. február 19.

Visszavinned?

Messzefoldon hires, hogy Amerikaban mindent vissza lehet vinni. Valoban? Ez az a terulet, ahol a teljes szabalyozatlansag ellenere a rendszer tokeletesen mukodik. Nem torveny irja elo, hogy mi a szabaly, hanem a bolt ad megfelelo dontesi hatalmat az eladonak es o el vele annak erdekeben, hogy az ugyfel boldog legyen. Nem akarok extrem peldakkal jonni, ahol jomagyar turazok atjottek es vettek komplett kempingfelszerelest, satrastul, gazfozostul, atutaztak Amerikat majd harom het mulva visszaadtak a nyugati parton es visszakaptak a penzt. Nem voltam ott, de elhiszem, kinezem belolunk es beloluk is.

Voltam viszont ezen a heten a Macy’s-ben, a hires Department Store a 34th St es a Broadway sarkan. Harom eve vettem ott egy borondot, aminek mara elhasznalodott a kereke, tonkrevertem, sokat utazom. Alapos german-neveltetesu gyerek vagyok, megvolt meg a garanciapapirja es a regi hitelkartyam, amivel vettem. A blokk sajnos nem es a garicedula sem volt lepecsetelve, vagyis valojaban _semmi_ bizonyitekom nem volt, hogy ott vettem. Meg sosem vittem vissza semmit harom ev alatt, gondoltam most kiprobalom, mi igaz belole.

Customer Service Desk-nel egy otvenes feher no hosszu voros gondor hajjal mosolyogva udvozol es felvilagosit, hogy in-store warranty csak egy evig van, utana a gyartonak kell visszakuldjem, aki 10 evig kicsereli, de el kell postazzam nekik a 30"-es borondot (nem kicsi). Bar keszultem ra, hogy ha nem veszik vissza, akkor jelenetet rendezek, de egyszeruen nincs a genjeimben a kiabalas es amit mondott, az logikus volt, ezzel nem tudok vitatkozni. Azert a szam lebiggyedt.

Azt mondja a no erre, hogy Daniel, tegyuk fel, hogy iden vetted es nalad is volt a blokk, akkor vissza tudnam adni a koffer legalacsonyabb arat, amiert tavaly polcon volt valaha. Nezek butan, jo, tegyuk fel. Elkezdi verni a terminaljat vadul es elnezest ker, hogy ilyen sokaig tart. Azt mondja rossz hire van… ez egy $250-os borond de tavasszal akcios volt, ezert csak $150-et tud adni erte. Vagod, hogy semmi papirom nem volt, hogy en ezt naluk vettem. Mondom jo :) Kineztem egy $180-os mindentkibiro Samsonite-ot (az elado konkretan ugralt rajta) es elvittem $30-ert.

Hazafele beugrottam a sarki boltba tejert, eskuszom ez tenyleg ugyanazon a napon tortent, az ures borond volt az egyik kezemben, a liter (najo, fel gallon) tej a masikban, amikor a kasszanal az elottem allo fiatal lany futocipoben es atizzadt cicanadragban a szalagra vag egy csomag virslit. I’d like to return this! kialtja, es mellevag egy masik csomag virslit meg egy vekni kenyeret. A 150 kilos fekete kasszaslany rezzenestelen arccal, egy szot sem szolva levonja a virsli arat es mindenki ment a dolgara, csak en alltam ott mint egy marha. Se blokk, se magyarazat, hogy mi volt a baj a virslivel, egyszeruen nem tetszett a szine - nem szamit. Az ugyfel, aki bejott hozzank vasarolni elegedetlen volt es $2.50 jovairasaval boldogga lehetne tenni. Ennyi. Az a tudat, hogy visszavihetnem, serkenti, hogy megvegyek minden vackot. Zsenialis.

2012. február 14.

A Nation at War

Amerika es haborui, nincs masik tema, amiben jobban megmutatkozna az American Exceptionalism mentalitas, a felfogas hogy Amerika mas, senkihez nem merheto. Egyben a legnehezebben felfoghato, de egy kis tortenelem segit.

Aktualis pelda: A masodik vilaghaboru ota Amerika tobb haborut is vivott, amit az itteni utca embere is jo esellyel fel tud sorolni, Korea, Vietnam, Szerbia, Obolhaboru I-II, Afganisztan. Erdekes modon gatlasok nelkul bevalljak, hogy fogalmuk sincs, hogy e haborukban pontosan ki ellen harcoltak es miert. De legfokeppen a legutolso hadjaratrol, amikor 2001 utan Bush lerohanta Irakot, ma mar mindenki tudja, hogy valotlan allitasok alapjan vonultak be oda, Szaddamnak nem voltak tomegpusztito fegyverei. Tehat nem titkoljak, en ezen mar meglepodtem. Amikor par honapja viszont felroppent a legelso aprocska hir, hogy Iran _kozeledik_ atomfegyver kifejlesztesehez, akkor minden ismerosom egyszerre kerdezte: Mikor bombazzuk le oket? Holnap vagy csak jovo heten? Nem a politikusokrol vagy wyomingi farmerekrol beszelek, hanem az olvasott liberalis felvilagosult New York-i barataimrol.

De hat ok a rossz fiuk - mondjak arra a kerdesemre, hogy biztos le kell-e oket bombazni rogton. De hat mi vagyunk a jo fiuk - mondjak arra, hogy nem kellene esetleg egyeztetni UNO-val, az Angolokkal, barkivel, mielott egy a vilag olajanak 20%-at termelo orszagot romba dontunk. A nep szemeben ez ennyire egyszeru, tobb indoklasra nincs szukseg. Nem Amerika az egyetlen orszag a vilagon, aki rendelkezik utokepes hadsereggel es azt nem sajnalja be is vetni. De senki sem viseli "A Vilag Sheriffje" csillagot ugy, ahogy Amerika. Nem az elnokrol beszelek, nem a generalisokrol, hanem az utca embererol, aki meg van rola gyozodve, hogy az amerikai egy Isten altal kivalasztott nep, akinek kotelessege rendet tartani a birkak kozt. Hogy jutottunk ide?

Mar amikor Nyugat-Europaban eltem rajottem, hogy bizony sokminden maskepp megy egy orszagban, ahol mar 70 eve jolet es demokracia van, folyamatos fejlodes. Ahol a nagyszulok 80 evig elnek es szanaszet penzelik az unokat es nem forditva. De kepzeljunk el egy nemzetet, ahol ez a fejlodes tobb mint szaz eve toretlen - egyetlen ilyen orszag van a vilagon (najo, meg Svajc). Adjuk hozza, hogy ez a nemzet minimum szaz eve folyamatosan haboruzik. Nem 10-20 evente, ahogy az elso bekezdesem sugallja, hanem folyamatosan.

Nem kell vegigolvasni a Wikipediat csak elmenni Washington DC-be. Az egesz varos egy haborus emlekmu. Meg a meleg + fekete + noi NAVY harcosoknak is van kulon emlekmuve, meg annak is, aki mindez egyben. Meg az Army-nak, meg az Air Force-nak, meg a Coast Guardnak, mindenkinek. Ha keves idod van DC-re, az Iwo Jima emlekmuhoz akkor is menj el es setald korbe. A talapzata masfel ember magassagu es korbe talan 50m, apro betukkel van felsorolva minden hadszinter, ahol a US Marines valaha labat vetett. Ez 1775 ota tobbezer hely, a vilag osszes orszaga megtalalhato, minden evben harcolnak valahol. Ezek nem bekefenntarto missziok… es ez csak egy Marines emlekmu, Army/Navy mashol vannak. 

Kepzeljunk el egy olyan nepet, ami 1898-ban, amikor mi boldogan setaltunk a vadonatuj Andrassy uton a Hosok tererol az Oktogon fele es elveztuk a nemreg kiharcolt Kiegyezes gyumolcseit, addig egy fiatal nemzet a tengeren tul egy egesz masfajta orszagepitesi projekten dolgozott. Amerika hadat uzen Spanyolorszagnak, aki akkoriban a Britek mellett a vilag legkomolyabb haditengereszetevel rendelkezik. Amerika pedig egy nagyon fiatal hadsereg volt, nemreg meg egymast lottek valami rabszolgas ugyben. Roviden: Nemecsek szemtelenul beleszolt egy nagyfiu dolgaba raadasul olyan ugyben, amihez nem volt sok koze. Kuba kuzdott a fuggetlensegeert a spanyol elnyomok ellen, mint sok mas gyarmat mashol is. Az amerikai elnoknek kellett volna kis nepszeruseg, kene egy megnyert haboru, rakjuk tele az ujsagokat cikkekkel, hogy a szemet spanyolok milyen csunyak a szegeny kubaiakkal, tamogatni fogjak, hogy mi ott kozbelepjunk.

Roppant sorsdonto volt ez a 10 hetes haboru. Amerika fiatal hadserege legyozte a vilag legjobbjanak tartott spanyol flottat. A spanyol nepi ontudat ettol osszeomlott, egy vilaghatalom leszallt, egy masik felemelkedett. Amerikai felugyelet ala kerult Kuba, Puerto Rico es a Fulop-szigetek. De legalabb ennyire fontos, hogy Amerikat itt nem tamadtak meg! Amerika a rendor szerepet jatszotta, megvedte a jokat a rosszaktol. Az elnok pedig a sajtoval erte el a valasztok tamogatasat mindehhez. Ismeros?

Azota is szabadsagot akarnak adni a vietnami nepnek, az iraki nepnek, az afganisztaniaknak, teljesen komolyan gondoljak, hogy ez az o szent kotelesseguk, ami egy verejtekes es aldozatos feladat. De ha te vagy a legnagyobb, ha te vagy a megtestesult jo, akkor ez a sorsod. A szoke kekszemu famer gyerek Arizonaban mar jelentkezik is onkentesnek a Marines-hez, mert ok mennek mindenhova elsonek. Utoljara emelem ki, nem a sajtobol jovo maszlagot idezem, hanem a tanult, muvelt, felvilagosult szellemi elit teljesen oszinte velemenyet. Az orszag vezetoinek megvannak persze a sajat politikai, gazdasai erdekei, de azokrol olvashatsz a magyar lapokban is okosakat. Az elmult szaz ev folyamatos haborui, amit az amerikaiak mind megnyertek, ugy, hogy Pearl Harbort leszamitva sajat foldjukon idegen hadsereg sosem tamadta meg oket, teljesen logikusan vezetett az amerikai nep ezen onkepehez: A vilag rendorei, a gyengek vedelmezoje.

A Spanyol haboru megmagyaraz egy masik erdekes tortenetet is. Kuba es Amerika kozott 1962 ota embargo van, nincsen semmilyen aruforgalom, ersd az amerikaiak Kanadaba mennek kubai szivart szivni. Mert Amerikaban nem lehet kapni! Mellesleg J.F. Kennedy elnok meg gyorsan hozatott maganak 1000 szivart, mielott alairta a rendelkezest… Tovabba csak Torontobol lehet Havanaba repulni, nincsenek kozvetlen jaratok, se hajo se repulo. Teljesen ertelmetlen dolog, majd igy fogjuk az ottani kommunizmust megdonteni? De akkor hogyan lehet az, hogy a US NAVY rendelkezik Kuba szigeten egy katonai bazissal?

Guantánamo Bay az egyik legfurcsabb politikai epizod a tortenelemben. A szabad Kuba elso elnoke adomanyozta orokre ezt az obolt Amerikanak, halabol a spanyoloktol valo felszabaditasukert 1898-ban. Akkor meg joban voltak. A Kennedy embargo ota minden kapcsolat megszunt Kubaval, a bazist is elvagtak. Sajat generatoraikkal csinalnak aramot, vizet a tengerbol nyernek, kajat USA-bol hozzak hajoval es kozel 1000 katona el a bazison, plusz csaladjaik. A bazis nemreg hiresult el mint kinzo kihallgatasok helyszine, de csak 2001 ota hasznaljak ilyen celra - a 90-es evekben meg mint a legbatrabb katonak tamaszpontjat ismertuk meg az A Few Good Men cimu filmben (Jack Nicholson: "You can’t handle the truth!"). Nyilvanvaloan praktikus egy bortont, ami semmilyen orszag torvenyei ala nem tartozik, hivatalosan sem USA-nak, se Kubanak nem resze, kinzo vallatasokra hasznalni. A WTC tamadasok ota kozel 800 fogoly toltott el itt eveket, ma mar csak 171-en vannak. Soha nem emeltek vadat egyikuk ellen sem, ugyvedjuk nem volt, targyalasuk sem. Amerikai, kanadai, brit allampolgarokat is vallatnak itt, kormanyaik csendben tiltakoznak. Barmelyik hadszinteren rossz idoben rossz helyen vagy, itt kothetsz ki, soha senki nem fog tudni rolad. 

Obama elnok egyik valasztasi igerete volt, hogy bezarja Gitmo-t (a NAVY tamaszpont jelolese GTMO, innen a koznyelvi neve). 2009-ben ala is irta az Executive Order-t, vagyis nem kerdezte meg a Szenatust errol, katonai dolgokban az elnoknek szinte teljes hatalma van. Majd elnapolta a kivitelezeset, amikor latta, hogy ez nem olyan egyszeru. Se polgari se hadbirosag ele nem lehet ezeket a foglyokat allitani, viszont ha nem is tudtak semmit elfogasukkor, most mar mindenkeppen tul sokat tudnak. Hiaba jottek letre CIA bortonok Jemenben, Sziriaban, de meg Bukarestben is (sok penzert), ahova par foglyot athelyeztek Gitmobol, ez sem egy mukodo modell a felszamolasra. Nemzetkozi es moralis nyomas surgeti a vallato borton bezarasat. De nem az amerikai valasztok nyomasa. Hoppa, akkor hova a nagy sietseg?

Az a keves amerikai baratom, aki az ebben a cikkben leirtaknak csak toredeket is ismeri, az is ugy velekedik, hogy egyreszt ha valaki Gitmoba kerult, akkor valami rosszat biztos csinalt. Mint a vadnyugaton a Sheriff, akit o bezar, plane ha szőrös es koszos (netan arabul beszel), az biztos megerdemelte. Masreszt szerintuk a vilagpolitika nagyon egyszeru: mi vagyunk a jok. Pont. Valamint haboruban vagyunk (a szerk.: mintegy 100 eve). Pont. Neha keveseknek szenvedniuk kell a sokak boldogsagaert.

Viragot ne feledd

Februar 13-an, hetfon, volt egy mokas video konferenciank. Egy nagy kepernyot kepzelj el negyfele osztva, latszik rajta a csapatunk Budapestrol, Londonbol, Montrealbol es New Yorkbol, mindenki ul egy targyaloban, heti csoport gyules. A fonok akar valamit prezentalni, Powerpoint, a targyalobol atveszi a sajat gepe kepernyojet es megosztja a tobbi resztvevovel. Tehat 30 ember nezi a gepet, mintha a hata mogott allnank, epp csak a vilag tobb pontjarol. 

Egyszercsak megnyit egy Internet Explorert, valami webes cuccot mutatni, latjuk az utolso altala latogatott weboldalt, egy online viragrendelo oldal. Mindenki elkezd rohogni, de a fonok nem jon zavarba, into ujjat felemeli es mondja: "Meg nem keso sracok! Holnap feb 14, en szoltam…"
Most aztan meg jobban rohog mindenki - a harminc resztvevo ugyanis mind ferfi volt :)