2011. október 29.

Carnegie Hall - magyar modra

Neha egeszen elkepeszto dolgokkal ajandekoz meg ez a varos. Ennyi ido utan meg mindig meg tud lepni.

Mult heten felhiv egy magyar ismerosom, hogy raerek-e holnap este. Ugyanis Bajnai Gordonnal fogunk vacsorazni. Marmint egy nagy fogadason, a konzulatuson? Nem, csak negyen-oten, egy csendes olasz etteremben. Jelenleg nappal a Columbia egyetemen tanit, delben Nobel dijas professzortarsaival ebedel az egyetemmel szemben levo kinai etteremben hat dollaros menut, este pedig fiatal magyarokkal sztorizgat egy olaszban feherbor mellett. Kulonleges este volt, mit mondjak, Gordon egy remek ember, tul jo fej politikusnak, nagyon elveztem a tarsasagat.

Ma delben Csabi baratom mondja, hogy este mennek koncertre, nocsak, Pa-do-do vagy mi lesz? Nem eppen, Bartok koncert lesz a Carnegie Hallban. Tudni kell, hogy nekem van mar multam e hires hangversenyteremmel es amiota eloszor voltam ott folyton tervezem, hogy vissza kell mennem egy igazi komolyzenei estre. Itt a sors jelzese, lepni kell. Telefon elokap, Gugli, Carnegie Hall, buy ticket, hitelkartya, ket perc mulva megvan a jegy emailben. Egy fantasztikus korban elunk (c) angelday.

Megint lenyugozott, mennyire profi itt egy barmilyen rendezveny valamint mennyire kulturaltak az emberek. Haromezer nezo alig tiz perc alatt bejutott egyetlen bejaraton ugy, hogy mindenki kedves volt, senki sem tolakodott. A Carnegie Hall hiaba 130 eves es nem eppen pici, tokeletesen klimatizalt, meg zakoban sincs meleged, mitobb, enyhen illatos a levego, isteni. A bejaratnal Ricola cukrok vannak kiteve nagy uvegtalakban, mekkora otlet, ne kohogj a koncert alatt ha nem muszaj. Egy paholyban ulok, ahol a boxban levo 8 szek mogott meg egy kis eloter is van, tukorrel, fogassal. Korulottem mindenki nem nagyestelyiben de elegansan, 70 eves neni Armani kosztumben, dupla gyongysorral, frissen festett frizuraval lapozgatja a musorfuzetet. Felolvassa a tudnivalokat Bartok New York-i eveirol a mellette ulo idos urnak, aki kicsit rosszul hall, rosszul lat, de egyenes hattal feszesen ul a sotetkek aranygombos zakojaban.

Nem akarkik leptek fel, a lassan 30 eves Budapest Fesztivalzenekar, Fischer Ivan karmesterrel es Schiff Andras zongoramuvesszel jatszott a New York-i hallgatosagnak. Bar nem csekely komolyzenei multam van, mar ovodas koromban nagyon jokat aludtam a Hunyadi Matyason es a Diotoron, kesobb mar magamtol is rendszeresen betevedtem egy hangversenyre. Ennek ellenere a Bartok jellegu nehezebb daraboktol megovtak szuleim, ezert most teljesen szuz ful fogadta be ezt az igen komplex zenet. Szerencsere egy konnyed Schubert nyitany alatt vegig tudtam nezni a zenekart - nagyon elegansak, szepek voltak, magyarok, Budapestrol, eljottek New York-ba es telthaz elott jatszanak a Carnegie Hall-ban, nem tudtam nem buszke lenni.

A szunetben a mellettem ulo idos hazaspar engem is felvilagositott arrol, hogy Bartok is New York-i magyar volt. Na nem itt szuletett, de itt elt halalaig. Ezek itt mindenkit befogadnak, ez a mentalitas, hogy a mi varosunkba jonnek a vilag legjobbjai, jottek mindig is, mi pedig eltartjuk es csodaljuk oket. A ma eloadott nagyon nehezen jatszhato Piano Concerto No 1-nek az amerikai premierje itt volt a Carnegie Hall-ban 1928-ban es maga Bartok ult a zongoranal. Csak kesobb 1940-ben koltozott vegleg New York-ba, alig ket sarokra innen, a 57th St-en lakott, nem sok penzbol de nem nyomorban, volt eleg rajongoja es eleg munkaja is. A szunet utan egy sokkal lagyabb, bekesebb Bartok zongorakoncert es egy meg vidamabb Schubert szimfonia tette teljesse az estet, a budapesti zenekar csodalatosan jatszott es oriasi tapsot kapott.

Megindulnak az emberek kifele, a nezoter fele mar ures volt, amikor Fischer karmester visszajon es felall a katedrara. Hirtelen hatrafordul felenk, kohint es felreismerhetetlen magyar akcentussal igy szol: What would you like, some more Schubert… or Bartok? A meg az epuletben levo nezok visszaulnek a szekukre es elkezdenek kiabalni, Schubert, Bartok, Bartok, Bartok! Itt ma Bartok rajongo volt mindenki. A fonok bolint, biccent az elso hegedusnek es elkezdenek egy konnyebb, folklor jellegu Bartokot jatszani, kotta nelkul! Kozben szallingoznak vissza meg nezok, kabatban, a szinpadon huzzak a notat, kinyilik a szinpadajto, bedugja a fejet ket oboas es klarinetos, a karmester mikozben megy a zene integet nekik, hogy gyertek-gyertek fiuk, azok honuk alatt hangszerukkel visszaosonnak a helyukre es beszallnak ok is. A kozonseg pisszenni nem mer es fulig er a szaja mindenkinek. Csak par perc a raadas, de olyan oromzene volt, olyan hangulatban, mint egy erdelyi muzsikushazban. A mazlis kozonseg allva tapsolt es az idos nenik mint a gyerekek nevettek, hogy ilyet meg nem lattak, ezek a magyarok!

Az amerikai altalaban is de New York-i egy nagyon praktikus nep. A Carnegie Hall elott nem voltak se BMW-k se Mercedesek se limuzinok, nehanyan beszalltak par teljesen mezei sarga taxiba, de az Armani kosztumos idos hazaspar bizony velunk setalt a metro fele. A Columbus Circle-i hosszu aluljaro vegig tele van az Asics reklamkampanyaval, minden plakat a jovo heti maratonrol szol. Buszken setalok kozottuk, nem vitas, de megakad a szemem egy nagyon hosszu plakaton, rajta nagy betukkel: "Over 45.000 runners will tackle one of the most challenging races in the world - the least we could do is recognize them by name". A felirat alatt pedig rengeteg apro betu, az orromat oda kell dugnom, hogy el tudjam olvasni, te jo eg, ezek nevek. Este 11-kor, a Carnegie Hall-bol Bartok koncertrol jove, elegans ruhaban elkezdek terdelni es keresek az apro betuk kozott… Valler… Van Kampen… Varga Daniel - ott van a nevem a plakaton!

Harom ev alatt szamtalan ajandekot kaptam e varostol, de ma este ujra megsimogatta a lelkem. Koszonok mindent.

2011. október 16.

Staten Island Half 2011

Tavaly futottam eloszor a Staten Island Half Marathonon, akkor avattam fel a "donci" feliratu futo.blog.hu-s polot es meg cimlapra is kerultem vele. Itt konstataltam, hogy az ot NY-i felmarathon kozul ennek a versenynek a legjobbak az adottsagai, lapos palya, szaraz huvos oktoberi idoben, a New York City Marathon elott negy hettel, vagyis az eronleted csucsan vagy - itt fogok jovore uj sajat felmarathon csucsot (PR-t) futni. Ezt egy eve dontottem el, csak hogy szemleltessem, hogy a hosszutavfuto nem egy kapkodo allatfajta :)



Napfelkelte a Szabadsagszoborral
A versenyt megelozo napokon tovabbfejlesztettem az eddigi etkezesem, a RunnersWorld cikke alapjan, aminek roviden az a lenyege: a verseny elott harom nappal terj at kizarolag szenhidratra. Semmi zsir, semmi hus, semmi rost, vagyis keves zoldseg es a gyumolcsot is csak hamozva. Ellenben rizs rizzsel, feher kenyer, teszta es suti. Reggelire zabkasa mezzel, mazsolaval, delben teszta, uzsonnara palacsinta. Napi 2500 kaloria csak szenhidratbol ugy, hogy kozben mar nem is futsz - durva. Nekem nagyon bejott. Egyreszt harom napon at csak vigyorogtam a vilagra, nem kell koko, csak fuss sokat es egyel sutit :) Masreszt a verseny reggelen tok ures volt a gyomrom, mert az elozo kora esti tesztat konnyen megemeszted 12 ora alatt, de megis tele voltam energiaval es ez egy remek erzes! De ehhez tobb nap tankolas kell.


Manhattan latkep SI-rol
Staten Island az otodik kerulete New York Citynek es egy 24/7/365 (igy irjak itt az egesz evben minden oraban mukodo dolgokat) ingyenes komppal lehet eljutni. A jarat kulonlegessege, hogy kozvetlenul a Szabadsagszobor elott megy el, vegig gyonyoru kilatassal Manhattan felhokarcoloira es a Brooklyn Bridge-re. A verseny kulonlegessege pedig, hogy mindezt pont napfelkeltekor eled meg, voros fenyben uszik az obol, pazar latvany. Egyike azon pillanatoknak, amikor azt mondod: egy kivaltsag ebben a varosban elni.

A palya a vizparton megy, elotted tornyosul vegig a Verrazano Bridge, ami a vilag legnagyobb fuggohidja volt epitesekor husz even at, ket szintes, 12 savos, nagyobb mint a Golden Gate Bridge. Egy honap mulva itt fogunk vacogni a novemberi hidegben a NYC Marathon rajtjara varva, most csak atfutunk alatta, de szerintem mindenki megborzong kozben egy kicsit az izgalomtol. A felkelo nap vorosre festi a hidat is, ahogy vasarnap hajnalban az almos Staten Island kihalt promenadjan trappognak a cipok csendben az flaszteren.



Az elejen meg mosolygosan
A teljesitmenyem ertekelesehez elorebocsajtom, hogy iden nyaron olyan kegyetlen meleg es pa’ra volt vegig, hogy nem tudtam jol edzeni, muszaj volt lassan futni. A tavaszi idenyben meg lazan mentek a 4:30 alatti tempok 10k felett is, de ilyen sebesseget mar fel eve nem lattam, ezert szkeptikus voltam az uj csucsomat illetoen, pedig atom fitt vagyok. A versenyem diohejban tokeletes volt. Kepzelj el egy autot, aminek a max fordulatszama 9000. Nos ha a futamot 8900-on tolod vegig, majd a finish utan harom meterrel kifogy a benzined, kidurran mind a negy kereked, letorik a gazpedal, de befejezted es megjavitottad a ko:rrekordot, akkor az hibatlan performansz :) Ez kocsival egy dolog. Viszont ugy futni ket oran at, hogy epp csak az ajulaskuszobod alatt legyen a pulzusod majd errol meg gyorsitani az utolso ket km-en addig, hogy a vegso ketszaz meteren mar ket combod is gorcsol, de mar latod a celt es nem lassitasz… az kemeny.


Most nem kellett nyul, egyedul futottam, a nyari hosszu edzeseknek koszonhetoen egy ketoras verseny mar rovidnek tunik, nem volt hullamvolgy, csak push-push-push. Dolgok, amik segitettek fejben egyben maradni:
  • csavo fut mellettem egy V169 (gyok 169) tablaval, a felmarcsi ugye 13 merfold, de ezzel elvoltam egy darabig :)
  • hatvaneves bacsi harom labdaval zsonglorkodve futott vegig, joggling-nek hivjak a mufajt…
  • nagydarab fekete szurkolo bekiabal 17 km-nel: "How can you be so fast and look SO good??"
  • es persze a Karate Kid III kulcsjelente, amint leporog a fejemben 19 km-nel, a vegso sprint elott
    /Daniel a torna donto pontja elott fekszik a foldon kinok kozt/

    Mr Miyagi (kiabalva): Daniel San! Focus!! (majd finomabban, eros japan akcentussal) Your best Karate still inside. Now time let out.
Es akkor 178-as pulzusnal meg elkezdtem tolni neki…

A kozepen mar elborultabb fejjel
Nos nem tortem be 100 perc ala, 1:41 lett, de picivel jobb mint a korabbi idom, tehat megvan a PR. Itt a limit most, kihoztam a vasbol minden loerot, hibatlan verseny volt. Egy tanulsag maris van. A masodik tiz km-en a felkelo nap hatulrol sutott laposan, igy lattam magam elott az arnyekom es racsodalkoztam, mennyire csunyan fut ez a srac, csak ugy veri oda a labait es gorcsosen tartja a vallait. Menet kozben valtoztattam, lazabbra vettem a mozgast, szebben emeltem a terdem, sarkam es kevesebb energiaval gyorsabb lettem (bamulatos mikre kepes figyelni az ember ajulaskozeli pulzuson). Magyarorszaghoz kepest a Central Parkban gyakrabb latvany a kenyai es etiop futok edzese. Ohh… mint a gazellak! Van a mozgasukra egy jo angol szo: Effortless. 


A teli edzeseken majd ezen dolgozunk. De egyelore harom het mulva New York City Marathon, a negyedik marathonom. Izgalom, orom, tisztelet, felelem… Game ON!

2011. október 8.

Amikor a varos leall

Augusztus utolso hete emlekezetes volt meg a sokatlatott New York-iak szamara is. Keddenkent a Times Square-i irodankban dolgozom, a 34. emeleten, most is epp az ebed utani kavemat szurcsolom a monitorom bamulva, amikor megremeg az egesz epulet. Ezek az otven-hatvan eves magas toronyhazak meglepoen sokat remegnek, neha szeltol, kozvetlen alattunk tobb metro is jar, de most eldoltek monitorok is, ez nem volt gyenge. Hirtelen csond az emeleten, mindenki butan nez. Ugye itt az elso gondolata az embernek: belerepult valami az epuletbe…?

Meg sosem eltem at foldrengest, de valahogy nyilvanvalo volt szamomra. Harom no elindul a liftek fele, utanuk kialtok, hogy Hey, barmi is volt, ne liftezzetek, oke? Egy ferfi kollega racuppan az okostelefonjara, Twitter, mondja rogton: Foldrenges a keleti parton. En kozben google://earthquake es hozzateszem: Ja, ot perce, Virginia, 5.9-es erossegu. Csak utolag gondoltam bele milyen durva vilagban elunk. Mire a foldrenges hullama Virginiabol New York-ba er, ot perc alatt, mar fent van az info az earthquake.usgs.gov oldalon es a Gugli beindexelte. Karatekutya!

Ilyenkor latszik ki figyelt a tuzvedelmi oktatason, ami nalunk evente 4-5x is van, olyankor kijon valami tuzolto szakerto es elmondja a menekulesi tudnivalokat, evente 2x csinalunk full evakualast is. Tehat megkeresed a hozzad legkozelebb eso lepcsohazat, nok leveszik a magassarkut es levonulsz gyalog. Majd elsetalsz a kijelolt gyulekezohelyre, ami egy nagy, nyitott ter, tavol az irodahazaktol, mert jo esellyel sok ablak betorik, nem art parszaz meterrel odebb lenni ilyenkor. Itt a bokkeno, ha a Times Square-en dolgozol, setalnod kell egy darabig, mig kijutsz a felhokarcolok kozul, a Designated Assembly Point a Central Park, ami azert odebb van. Mire elindultunk volna mar halljuk is a hangosbemondon a fo-Fire Marshal sercego hangjat, vissza dolgozni, csak egy kis foldrenges, semmi ok izgalomra. Koszi :) Ehhez kepest Washington DC-ben a Pentagont es a Capitolt kiuritettek, pedig azok nem 34. emeletesek… Azert nem volt teljesen alaptalan az aggodas, a Washington Monument (az a nagy obeliszk a varos kozepen, mellesleg 170 m-rel a vilag legmagasabb obeliszkje) megrepedt es azota is le van zarva. Itt NY-ban inkabb csak rossz emlekeket kavart fel, igy tiz evvel 2001 utan. 

Ugyanezen a heten elkezdett nyilvanvalo lenni, hogy az Irene nevre hallgato hurrikanra erdemes lesz figyelni. Itt megemlitem, hogy az USA keleti partjan elve hallasz par olyan dolgot, amit Magyarorszagon nem surun. Egyreszt a napi sajto surun foglalkozik az aktualis apaly-dagaly helyzettel, mert ugye az oceanpart csak par km-re van tolunk. Masreszt a nyarat Hurricane Seasonnek hivjak es minden nap egy masik az Atlanti Ocean felol kozeledo forgoszelet kovet a hirado. A Karib szigeteken (Puerto Rico = USA) majd mindegyik vegigsopor es Del-Florida, Louisiana is bekap minden evben parat, de itt fent New York-ban tulzottan nem aggodik senki. Nos penteken mar egy hete kovettek Irene vonalat es biztosra lehetett venni, hogy el fogja erni NY-ot es nem is lassul le addig nagyon. Ekkor elindult egy eddig precedens nelkuli folyamat.

A 2005-os Katrina hurrikan utan, ami romba dontotte New Orleans-t es megolt 1800 embert, minden amerikai nagyvaros keszitett egy evakuacios tervet, roviden: hogyan uritsuk ki New York-ot. A varost, ami sosem alszik. Erdekes elkepzeles, de elkepeszto profizmussal vittek vegig, kulonleges elmeny volt resze lenni.

Irene a vilagurbol
A varos vezetese tobb tucatnyi hivatalt rantott ossze, a parti orseg, rendorseg, tuzoltosag, az Army Reserve es meg sok masik, az alacsony Bloomberg polgarmester Napoleonkent iranyitotta a hadmuveletet. A varos az ocean partjan van de a 100-160 km/h-s szelnel jobban feltek a hurrikant megelozo magas viztol. Kiszamoltak mely varosreszek fognak velhetoen viz ala kerulni es kijeloltek az evakuacios zonakat. Elkepeszto hatekonysaggal informaltak a nepeket errol, emailek, radio, TV, minden napi 24 oraban csak errol tudositott. Iskolakban menhelyek nyiltak agyakkal, takarokkal es buszokkal vittek az embereket a kiuritendo varosreszekbol, Del-Manhattan es Brooklyn/Queens partmenti reszeirol. Bloomberg ugy dontott, hogy nem el a kenyszerevakualas jogaval, tehat a rendorseg nem fogja eroszakkal eltavolitani a mindenkeppen maradni akarokat, de a legtobben mentek maguktol. Bamulatos volt latni, mennyire segitenek egymasnak, senki sem tolakszik, bekesen haladnak, viccelodnek, mosolyognak egymasra. Ami elgondolkodtatott, hogy teljesen jomodu emberek is mentek a menhelyekre, iPhone, MacBook-kal a hatizsakban, feher amerikaiak is, nem csak szegeny szinesboru bevandorlok. Mindossze arrol volt szo, hogy pentek es szombat ejszakat ne toltsd otthon, utana mar lehet visszamenni. Nem volt egyetlen baratja sem Eszak-Manhattanben, akinel meghuzhatta volna magat?

Teljesen biztos volt, hogy a metrorendszer alagutjai viz ala fognak kerulni. Az utolso szerelveny szombat delben indult el, tele volt hatizsakos New York-iakkal. Kulon jofejseg a varostol, hogy az evakualando teruleteken levo metromegallokon kinyitottak a kapukat, jegy nelkul lehetett felszallni a metrokra. Ket napig a hidakon sem kellett utidijat fizetni. A varos megtiltott minden rendezvenyt a hetvegere, semmi mozi, szinhaz, lefujtak a Bronx Half-Marathont, amin indultam volna en is, de nem volt kerdes, be lett tiltva hatosagilag. Eletbe lepett a kulonleges allapot (State of Emergency). Szombat del utan egy soha nem latott akcioval az MTA (itteni BKV) nyolc ora alatt leallitotta az egesz metrohalozatot, ertsd: power off. Ilyen a WTC tamadasokkor sem volt.

CNN riporter a vihar utan
Szombat kora estere mindenki ott volt, ahol at akarta veszelni a hurikant, a tomegkozlekedes nuku es meglepo modon taxik es autok sem voltak az utcan. A varos 24 orara teljesen leallt. Kozben szakadt az eso, mar orak ota. A rohej, hogy bar Manhattanben lakom, en is csak TV-n neztem mi megy a varosban, mert busz-metro nelkul sehova sem tudok eljutni, az esoben meg nem volt kedvem 20 km-t setalni. A varos tobbi lakojahoz hasonloan en is bevasaroltam tulelo cuccokbol, elemlampa, viz, hideg etel, azt mondtak lehet napokig nem lesz aram. Vettem fel extra keszpenzt is es rendeltem egy pizzat, mert ez megiscsak New York :) Evakualtak a fel varost, leallt a kozlekedes, 100 km/s szel van odakint es omlik az eso, de a sarki pizzeriabol 5 perc alatt hozta ki az agyonazott indonez bringasfutar a kajat es mosolygott basszus, ejfel elott par perccel!

A Nagy Almanak orult mazlija volt. Sok eso esett, de alig volt aradas es a szel pont legyengult, amikor athaladt a hurrikan folottunk. Par ablak betort, a metro par helyen beazott, de volt aram, TV, Internet mindenhol vegig. Azonban felreertes ne essek: vegul 56 halottja volt Irene-nek es 5 millio ember volt egy hetig aram nelkul csak NY allamban. A varoson kivuli aradasok milliok otthonait tettek totalkarossa, ok bizony nem csak ket ejszakat toltottek a baratoknal.

Vasarnapot nehez leirni, se eso, se szel, se forgalom, total szellemvaros. Delutan mar kezdtek elojonni az emberek es kinyitottak az elso boltok. Erdekes modon Brooklynban tobb bolt es etterem nyitott ki mint Manhattanben. Pedig logikus: nem jartak a buszok es egy pincernek vagy bolti kasszasnak nincs kocsija, mivel jojjon be? Viszont egy brooklyni pincer jo esellyel csak par sarokra lakik es besetal. De egy manhattani pincer tuti nem Manhattanben lakik, a boltvezeto pedig egyedul nem tud kinyitni. Mivel a boltok es ettermek zarva, se mozi, se muzeum, semmi, mikozben alattunk mar szivattyuztak a vizet a metroalagutakbol, az emberek jobb hijan az ures utcakon korzoztak, turistakent bameszkodva a sajat varosukban. Ilyen bekes es csendes nap sokaig nem lesz ujra New York-ban.

2011. október 7.

Think Different

Tegnap elhunyt Steve Jobs, az Apple alapitoja es elso embere, de ez nem egy RIP Steve cikk akar lenni. Tele van persze a sajto mindenfele emlekezesekrol, igy a sok magasztalasban konnyu elsiklani a tema komolyabb jelentosege felett. 

Az Apple mindig is egy igazi amerikai jelenseg volt, a Macintosh szamitogepeknek sokkal nagyobb piaci reszesedese volt es van Amerikaban, mint barhol mashol (kiveve Svajc:). Ezek a gepek nem olcsok, joval dragabbak mint egy Windows PC/Laptop, epp ezert igen meglepodtem, hogy az itteni egyetemi campusokon gyakorlatilag kizarolag Apple laptop van mindenki oleben. Pedig a diakok egy arerzekeny reteg, de persze a csoport-nyomas nagy ur. Lazadni a bevalt, szurke, nagyvallalati PC ellen pedig meno. "Think Different"

Ujabb meglepetes ert amikor konstataltam, hogy a kollegaim is szinte mind Apple tulajdonosok. Ez azert furcsa, mert en Unix rendszergazdak kozott dolgozom, akik elvileg mit sem adnak a dizajnra es kepesek barmilyen ocskavasra Linuxot huzni, de otthon megis kedvelik, a tipikus Apple elmenyt: bedugod, mukodik. Es nem banjak, ha ezert tobbet kell fizetni.

Ittletem alatt en magam is megtanultam tisztelni az almat, mert egyszeruen a minoseg es a finom kidolgozottsag atut minden termekukon. Amikor meglattam egy iPod csomagolasat, percekig nem tudtam betelni vele, ki sem akartam nyitni. Az a csomagolas annyira csupasz, elegans, praktikus es szep volt - hogy valakinek volt igenye ezt is megtervezni, ez tenyleg egy masik kategoria. 

Az elmult evtized sok szempontbol nem volt sikeres Amerikanak. Dotkom lufi, ket haboru, Wall St osszeomlas - mind innen kiindulo dolgok. Probaljak, de mar nem lehet ignoralni a naponta jovo jelenteseket: az amerikai oktatas messze a nemzetkozi atlag alatt, az infrastruktura fejlettsege a top30 orszaghoz kepest a 24. es igy tovabb. A hideghaborubol egyeduli gyozteskent fennmaradt nemzet, a Space Shuttle, a mikrochip es az Internet feltalaloja mostanaban nem erzi tul jol magat a boreben. Az ursikloprogram leallitasa europai szemmel egy logikus lepes, nincs ra penz. De itt ezt sokkent eltek meg. Mert az urutazas egy alomnak a szimboluma. Itt gyerekkortol kezdve sulykoljak beled, hogy Kisfiam, tied az American Dream. Ha kemenyen dolgozol, majd te is olyan dolgokat talalsz fel es gyartasz, amitol leesik a vilagnak az alla, mert ezt jelenti amerikainak lenni, kedves Chun Lee. 

Sajnos egyre kevesebb peldat lehet a szegeny gyereknek felmutatni erre. A gazdasag nem eppen szarnyal, a legokosabb emberek keresik a fellendules kulcsat, hogyan lesz ujra atomstabil banki rendszeruk es vilagvezeto iparuk, hogyan adjunk munkat 14 millio munkanelkulinek. Mindekozben iPhone-bol nem tudnak annyit gyartani, amennyire kereslet van. A tavalyi iPhone-bol…! Maga Obama elnok mondta, hogy kormanya celja az, hogy minden nagyobb iparagban legyen egy Apple, itt az USA-ban. Mit kene tenni ahhoz, hogy a Ford legyen az autok Apple-je. Az amerikaiak szamara jelenleg ez a ceg testesiti meg mindazt, ami az American Dream-bol megmaradt. Az innovacio, a minoseg, a siker nem csak otthon, de vilagszerte. Ennek a cegnek az elso emberenek nevet pedig mindenki ismeri (az Intel vagy a Google CEO-jat ki tudja fejbol?) es fameros-tornacipos megjelenesevel mindenkivel elhiteti: dolgozz kemenyen es te is itt allhatsz. 

Steve jelentoseget a szamok nem adjak vissza. Mindket cege, a Pixar es az Apple, olyan csillogo remenysugar, ami remeljuk at fogja vezetni Amerikat a nehez idokon. Ki tudja ki lesz a kovetkezo Steve Jobs, Kaliforniaban a kis Chun Lee mar jo uton jar, husz mp alatt rakja ki a Rubik kockat.