2013. március 10.

New Mexico - az igazi vadnyugat

(A tura elso resze)
Vadnyugati turank harmadik napjan izomlazzal ebredunk :) Nem csoda, tegnap toltuk le a Grand Canyont le meg vissza de ma hosszu vezetes var rank. Azert nem felek, Arizonaban vezetes kozben is tatva a szad, a sivatag minden csak nem unalmas.

Itt ucsorogtem egy kicsit

Elso megallonk a Horseshoe Bend az Arizona - Utah hatartol nem messze. A vilag egyik legfotozottabb helyet meg mindig egy A4-es meretu tabla jeloli csak a highwayen, nem art elore beprogramozni a GPS-be, mert meg elmesz mellette. Nyaron sincsenek sokan, de most szezonon kivul total ures az amugyis kicsi homokos parkolo. A patko alaku Colorado-folyo-kanyar felett ezer meterrel a sziklaperem szelen csak a szel zajat hallani. Sokadjara ulok ugyanitt es most is csak nezek ki a fejembol, nem hiszem el, hogy ez mennyire szep. Par percig elgondolkozom az eletem dolgain, aztan a nagy semmi kozepen, a voros sziklak felett elrepul valami ragadozomadar, elesen sikolt kettot es tovabb szall. Ahogy kovetem tekintetemmel csend lesz belul es valami azt mondja: Jo dolgok jonnek.

Kepek: https://picasaweb.google.com/daniel.varga12/Deserts2012

Page-ben, ez a varos neve, dobunk egy mekflurrys shake-t, benzin, Pringles, kesudio, Gatorade, The Killers a magnoban, a GPS aszondja: In 140 miles, turn left. Surun nem fogjuk hallani a hangjat ma. Tuba City utan 300 km-en at nincs lakott telepules csak homok es sziklak. Bamulatos kornyek... a vilag egyik legfejlettebb orszagaban autozunk es jobbra-balra a sivatag kozepen neha felbukkan egy palatetos kunyho, amiben nincs aram. Nehol van napelem. Kut es pottyantos WC csak a kert vegeben. Tudom vannak a Kiskunsagban is szereny tanyak csatorna nelkul, de aram talan van mindenhol. Es kepzeld azt, hogy Nadudvar utan a kovetkezo lakott telepules Becs, a ketto kozott pedig csak a kopar szik sarja. Erre tenyleg irdatlan tavolsagok vannak es gozom sincs, mi tartja itt ezeket az embereket. Nem terem semmi.

Desert schoolbus

Egyszercsak varatlan forgalom a sivatagi szimplasavos highwayen: sarga iskolabuszok! De vagy harminc. Delutan negy ora, vege a sulinak, viszik haza a gyerkocoket. Itt suli? Egy kobol epult hazat nem lattam vagy ket oraja! De iskolabusz az van, mindegyiken max ket gyerek. Miert nem egy busz viszi haza azt a 30-40 gyereket? Talan a parhuzamositas - sorban estig nem ernenek haza. De lehet, hogy a kolok apja a buszsofor es az allamnak olcsobb a faternak buszsofori bert adni, mint munkanelkuli segelyt. Furcsa itt minden. Bea massal van elfoglalva, vissza-harom-padlogaz es preseli ki az utolso szuszt is az emelkedon a nem tul furge berautonkbol, ha akarna az iskolabusz siman odaverne. Szerencsere nem akar, hosszu belathato egyenes pedig errefele van boven.
1957 Chevy Bel Air, raketavetovel

Albuquerque (ejtsd: elbukörki) _nem_ New Mexico fovarosa, hiaba lakik itt az allam fele lakossaga - Santa Fe az. New Mexico amugy akkora, mint Japan es kevesebben lakjak, mint Budapestet! Elbukorkiben egyetlen izgalmas dolog van: a silift. Sivatag kozepen silift?! Nem is akarmilyen, sokaig a vilag legnagyobb kabelen logo liftje volt! Polgari neven Sandia Peak Tramway, de nem villamos... a varos felett tornyosulo 3200m-es hegyre visz fel, ahol az ev jo reszeben ho van. Nyitas elott mar ott vagyunk, ezert a parkolodijat beszedo bacsinak van ideje behajolni az ablakon megkerdezni honnan vagyunk. Kiderul a fianak volt egy magyar baratnoje es meg is tanult kicsit magyarul es sokat meselt a Polgar noverekrol meg a Lanchidrol, nagyon erdekes orszag lehetunk ott a Duna partjan, latta multkor a Nat Geo csatornan. Csak lestem, parkoloor bacsi New Mexicoban... es intett, hogy menjunk csak be, nekunk ma ingyen a parkolo. November van, odafent van mar egy kis ho, megdobalom Beat majd elrohanok a fenyofak fele. Eleg pazar a kilatas haromezer meterrol, korulottunk csak sivatag ameddig a szem ellat.

Sandia Peak 3200 m

Egy szora alljunk meg ennel liftnel, mert Amerika legszebb idoszakanak vegen epult. A hatvanas evekben az meg ugy ment, hogy egy amerikai uzletember Europaban jarva rajott, kene nekunk is egy kabinos lift, mert az meno. Ekkor az USA-ban egyetlen ilyen lift sem volt. Osszekalapolt egy komolyabb osszeget es felvette a kapcsolatot a svajciakkal. A svaci mernokok a hegyet latva azt mondtak, hogy Sracok, ekkorat mi meg sose epitettunk... Az amerikai uzletember mondta, hogy penz van, ido van, lassanak hozza. Meggyozte a varost, beszalltak a hadsereg mernokei is, de sokat nem tudtak hozzaszolni, egy ev alatt a svajciak csak kitalaltak a tutit. Ket ev mulva allt az USA elso kabinos liftje, ami egyben a vilag legnagyobbja lett, New Mexicoban. Ez az az Amerika, amit hianyolok. Ma megprobalnak megmagyarazni, hogy ha nekik nincsen siliftjuk, akkor az nem is kell, felesleges hulyeseg, kocsival felmenni a hegyre sokkal menobb. A hatvanas evekben meg nem volt ciki azt mondani a svajciaknak, hogy A vilagon ti vagytok a legjobbak ebben, itt egy halom penz, most gyertek at es epitsetek _nalunk_ egy sokkal nagyobbat.

Los Alamos fele kerulouton megyunk es milyen jol tesszuk! A varos toszomszedsagaban van egy oriasi vulkan krater. Az egesz ut fel a hegyre teljesen vadregenyes, a Pueblo indianok regi epuletei az ut menten ma mar emlekmuvek, 2800m es meg kapaszkodunk tovabb. A Valles Caldera a vilag mindossze hat szuper-vulkanjanak egyike. Azt hivjak igy, ami ha egyszer kitorne, akkora teruletet repitene az egbe, hogy az egy a dinoszauruszok kihalasahoz vezeto termeszeti katasztrofahoz hasonlot okozna. Yellowstone a masik. Kivetelesen nem tuloztam, ez a krater nem kicsi. Felerunk a 3000m feletti kraterperem szelere, kis panorama parkolo, elottunk egy akkora nagy fuves tekno, hogy percekig foldbe gyokerezik a labam es csak jojozik a szemem. Nincs is jo kepem rola, nem fert bele sehogysem. A terkep szerint amit latok az csak a teljes krater tizede...!
Valles Caldera - Bécs méretű vulkánkráter

Los Alamos hataran fegyveres or allit meg, utlevel-ellenorzes, kocsi ala neznek tukorrel, mehetunk. Az elso utcatabla: Bikini Road, a tortenelem-buvarok szerintem sejtik mar miert. E varoska adott otthont 1943-tol a Manhattan Project fegyverkutato laboratoriumanak, a helyszint maga Oppenheimer valasztotta ki. Egy tavoli, nyugodt, festoi kornyezetet akart tudosainak. Itt allva igazat adok neki, a mogotte levo vulkanra gyonyoru a kilatas, a hegy labat suru fenyoerdok olelik korul. Egeszen a masodik vilaghaboru vegeig abszolut titok volt a Manhattan Project laboratoriumanak helyszine. Itt dolgoztak a marslakok: Szilard Leo, Wigner Jeno, Neumann Janos es Teller Ede az amerikai atombomban es itt hangzott el a hires mondat Szilardtol, amikor Groves vezerornagy kiment WC-re, hogy "Akkor talan folytassuk magyarul..."

Nem lehet sokmindent megnezni, van egy kis muzeum, ennyi, a mai napig egy elegge top-secret kutato laboratorium, nem vartam nagy Disneylandet. Itt is inkabb a hely jelentosege jarja at az embert, nehezedik sulykent a vallan, hogy milyen hordereju munkat vegeztek itt hetven eve. A falon par reszlet a magyar tudosok egymas kozti levelezesebol mutatja mennyire ereztek felelosseguket, mennyire feltek attol, mit alkotnak, mi lesz vele. Teller mar akkor is a tobbiekkel ellenben szilardan hitte, hogy az atomfegyver vilagpusztito ereje olyan elrettento lesz, hogy onnantol nem lesz tobb haboru. E levelet tiz nappal az elso tesztrobbantas elott irta Szilard Leonak.

A nemetek mar '45 tavaszan megadjak magukat, az europai haborunak vege, Japan elutasitja Potsdamban a gyoztes hatalmak megadasra felszolito ultimatumat, ezert Los Alamosban szunet nelkul dolgoznak a tudosok meg nyaron is. A Hiroshimara dobott uranbombat nem is teszteltek, csak a komplikaltabb plutoniumbombat, egyetlen egyszer. A "Trinity" volt a vilag legelso nuklearis robbantasa nem messze innen. Ugyanolyan es ugyanakkora bombat robbantanak fel itt New Mexicoban, mint amit Nagaszakira dobnak le ket hettel kesobb. Par nap mulva kapitulalnak a japanok es vege a II. vilaghaborunak. Erdekes modon a Trinity helyszine, ahogy Nagaszaki is, ma mar egyaltalan nem sugarfertozott. Ellenben Washington allamban, ahol a bombakhoz szukseges hasadoanyagot gyartottak, meg ma is messze az atlag folott ketyeg a Geiger-szamlalo.

Santa Fe

Santa Fe-be naplementekor erunk, ahol a belvarost meghagytak Pueblo stilusu indianfalunak. A Hopi es Zuni torzsek voros valyogtegla-epuletei a legjobb ruha- es ekszeruzleteknek, ettermeknek adnak otthont, valahol meg egy Starbucks is bujkal, de teljesen indian dekor a kavezo is. Santa Fe a legszebb es leghangulatosabb vadnyugati varos az osszes kozul! Elozenet hallunk, be kell terni ebbe a barba. Kerunk egy Jack-et es leulunk, marha jol nyomjak a rockot ezek a videki sracok. Az Evangelo's Cocktail Lounge-ot nem szabad kihagyni. A sztori: a tinedzser Angelo a harmincas evek Gorogorszagaban felszall egy Amerikaba tarto hajora inasnak. Tiz evvel kesobb ujra Europaban talalja magat, az amerikai hadsereg ormesterekent szall eppen partra Normandiaban. A LIFE magazin riportere keszit rola egy fotot, cimlapra es belyegre kerul, nemzeti hos lesz. Visszajon a haborubol es nyit egy kocsmat Santa Fe-ben. Ma a pult mogul a fia tolti a whisky-t a poharunkba es egyre jobb ez a gitar!

Jack on the rocks

Sokkal tobbet adott New Mexico, mint gondoltam volna, a tortenteken melazva befogom nem furge, mar kicsit leharcolt de kitarto lovunkat a szekerunk ele es bedobom hatra a pokrocunkat meg egy kis sozott hust. Elhagyjuk a Pueblo indianok varosat es elindulunk delnek El Paso fele, mert a turank fo celja meg elottunk van: irany Texas... A tortenet folytatodik.