Túlélési tippek Londonhoz

Próbál az ember elbújni a magyar politika elől, de amikor szegény külügyminiszterünket szivatják a BBC-n és erről faggatnak az ismerőseim, akkor sajnos utolér még itt Angliában is. Több éve élek Londonban, gondoltam leírom, hogy mely környékeket kerülöm én - bár a No-Go zóna kifejezés teljesen nevetséges.

A kormány szórólapja szerint az európai nagyvárosokban, ahol sok bevándorló él, több száz No-Go zóna létezik, ahol a törvényeknek nem sikerül érvényt szerezni. Ilyet mondani Londonra annyira abszurd, mintha egy angol mondaná ugyanezt Budapestre, az itt élő ember azt sem tudja mit mondjon erre. Öt év alatt soha nem láttam ilyet, de még csak nem is hallottam ilyenről. Nem tudom hogyan cáfoljak több száz bármilyen dolgot, amiből nincs egy se. De elmondom mit láttam.


Volt szerencsém több európai nagyvárosban is élni több évet, születtem Budapesten, majd éltem Bécsben, Hamburgban, Stuttgartban, Londonban. Ebből a sorból egyértelműen mindegyik helyen több bevándorló él, mint Budapesten, most nem keresem ki pontosan, talán elhiszed bemondásra is. Egyik városban sem éreztem veszélyben magam, pedig jártam kikötőben, piroslámpás negyedben, a füvesek kerületében valamint hindu, arab meg fekete környékeken. Persze egy nagyvárosban észnél kell lenni, de ezt elmondhatja neked bárki, aki felköltözött Ópusztaszerről Budapestre, más világ. 

A poén kedvéért gondoltam megnézem, hogy Londonban van-e több gyilkosság vagy Budapesten. Én azt tippeltem, hogy arányaiban hasonló, de talán Londonban kicsit több, nagyobb a népsűrűség és sok ember kis helyen mindig bajjal jár. Nos 2011-ben volt Budapesten és Londonban is népszámlálás: 1.7 vs. 8.2 millió lakos. Ebben az évben a gyilkosságok száma 90 vs. 121 ember. Vagyis százezer főre osztva Budapesten 5.3 embert Londonban pedig 1.5 embert öltek meg. Az több mint 3x annyi Budapesten! A sportszerűség kedvéért: ez egy különösen jó év volt Londonnak és rossz Budapestnek, de a többi évet nézve is London nyer, csak nem ekkora különbséggel. És ne felejtsük el azt sem, hogy Londonban sokkal több a turista, mint Budapesten, mármint arányosan is: London csak 6.5x akkora mint Budapest (népességben), de 15x annyi turistát lát vendégül - és az ő bűnözésük is a város statisztikáját gyarapítja.

Forrás:
https://en.wikipedia.org/wiki/Crime_in_London
https://en.wikipedia.org/wiki/Demography_of_London
https://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_Budapest
https://bsr.bm.hu
https://www.theguardian.com/travel/2016/may/20/london-record-visitor-numbers-2015-31-5-million
http://szakmai.itthon.hu/turizmus-magyarorszagon

Londonban tehát nemhogy No-Go zóna nincs, de még csak nem is egy kirívóan erőszakos hely, mondjuk Budapesthez képest. Érdekes, hogy a legtöbb bűncselekmény a belvárosban történik, én pedig laktam egy évet ennek a kellős közepén, a Green Park megállónál. Itt alig laknak egyébként, főleg irodaházak és hivatalok vannak a belvárosban, tök üres szombat-vasárnap délelőtt, akkor honnan jön a bűnözés? Itt van a turistanegyed Westminster és a bulinegyed Soho. 

Elmondom az öt év ittlétem alatt összegyűjtott személyes túlélési tippeimet, az én No-Go zónáimat Londonban. Kerülöm például a Chelsea és az Arsenal stadionok környékét, mert az angol focirajongók között mindig van néhány túl részeg és agresszív egyed. Kerülöm a reggeli csúcsforgalmat a metrón, ahol többezer ember van összepréselve és egymásra izzadunk, kedves mindenki, de nem élvezi senki. Bevallom, kerülöm a meleg-felvonulásokat is, egyszer megnéztem, nagyon vicces és színes, felőlem vonuljanak, de nem az én világom. Itt Londonban van egy másik hasonló rendezvény, aminek semmi köze a melegekhez, évente egyszer van egy meztelen biciklis felvonulás. Nem vicc, több ezren tekernek át a városon totál meztelenül, még csak nem is tüntetnek semmiért (vagy csak nekem nem jött le az üzenet). Sok cici és uborka, nyeregben, nagyon vidám mindenki, de nekem elég egy fotó erről a másnap reggeli újságban. Biztos öregszem.

Kifejezetten ajánlom ellenben, hogy ebédelj az Edgeware Road környékén, ahol remek libanoni vizipipás helyek vannak isteni bárányhússal. Menj el Shoreditch-be, ami egy fiatal, bulis, bizony füves negyed, bár én nem szívok, de nagyon laza partik vannak ott csupa jó arccal. Menj a Brixton Academy-be koncertre, sok érdekes embert fogsz látni. Menj el Whitechapel-hez, az arab negyedbe, nappal vagy este, a legjobb kajákat találod a piacon és az éttermekben is. A Camden-i magyar lángosos alap. Nézd meg nagy hindu templomot Neasdenben és a japán Pagodát a Battersea Parkban. És semmiképpen se hagyd ki a Notthing Hill Carnival-t augusztusban, ahol karib táncosok vonulnak fel két napon keresztül - ilyen színes partit még nem láttál!

Csináltam több képet is a Notting Hill Carnivalon: https://goo.gl/photos/vh4bUsjtLBPzvuvF8

London egy nagyon különleges hely, ahol 300 nyelven beszélnek és a lakosok egyharmada annyira bevándorló, hogy nem is itt született (ezzel második New York mögött). A fehér britek aránya 45%, a többiek nem-fehér britek vagy fehér nem-britek (mint én), szóval a többseg nem tőzsgyökeres angol. Az új polgármester sem fehér, sőt, muzulmán vallású. Erről jut eszembe egy gyors történet, első kézből.

Múlt héten lementem a sarki zöldségeshez, ahol Mohamed árulja a legjobb dinnyét Londonban. Nem tudom pontosan honnan jött, de a falak tele vannak arab feliratokkal és valami orientális andalító zene szól mindig. Árul egyébként lengyel kovászos uborkát is, mert pont a lengyel kultúrális központ mellett van a bolt és nem hülye. Elveszem a hatalmas dinnyét, fizetek, a visszajáró aprót bedobom a Vöröskereszt dobozba a kasszánál és köszönök. Otthon veszem észre, hogy mivel csak 10 fontot vittem, ezért az aprón túl még kellett volna visszakapjak egy ötfontost is, de nincs sehol. Visszamegyek és elmondom, hogy Helló, nem felejtettél el egy ötöst? Vagy itthagytam a pulton?

Mohamed azt mondja jó kérdés, ő se emlékszik, ha itthagytam a pulton bizony lehet, hogy a mögöttem álló vevő rakta el, de azt mondja nézzük meg. Van ugyanis a kassza fölött a plafonon egy kamera és azzal a mozdulattal máris előkerül egy ősrégi lepukkant laptop a kuplerájból és már kattingat is visszafelé a felvételen. Nem kell öt percet se visszatekerni és látjuk, hogy én adok egy tizest, ő nekem egy marék aprót majd becsukja a kasszát... Háá, csap a fejére, nem adtam vissza neked az ötöst! Sűrűn elnézést kér, odaadja a pénzt és jót nevetünk az egészen.

Én bírom a nagyvárosokat, színes emberekkel, a változatos kajákat és szerencsére London egy biztonságos keretet ad ennek. A bevándorlók kedvesek és dolgoznak, a fehérek és nem-fehérek  egyaránt. A rendőröknek még lőfegyverük sincs és mégis rend van. Nincs több kosz vagy bűnözés, mint bármelyik nagyvárosban annak ellenére, hogy ez Európa messze legnagyobb és legszínesebb városa. Lehetsz meleg, muzulmán vagy magyar, tartsd be a törvényeket és érezd jól magad.

Azok a józan szokások, amik Budapesten megvédenek a bajtól, itt is kiválóan működni fognak. Ennek ellenére nem mindenkinek való egy 8.5 milliós nagyváros. Engem szórakoztat, másokat ijeszt és én ezt meg tudom érteni. Nézz körbe a nagyvilágban, ne higgy el mindent a tévének és találd meg a helyed. 

Vannak Londonban is hülye bennszülöttek és hülye bevándorlók. A többség dolgozik látástól mikulásig. A kevés szabadidejében pedig megtalálta, hogyan lehet az angol és a többiek kultúrájából egy újat, egy londoni kultúrát kovácsolni, ahol nem az érdekel, hogy honnan jöttél, hanem hogy mit tudsz ehhez hozzátenni.