2012. május 26.

Melegjogok Amerikaban

A heten Barack Obama, a masodik ciklusara keszulo amerikai elnok bejelentette, hogy tamogatni fogja a melegek egyenjoguasagat, beleertve a hazassagot is. Ez egy hatalmas lepes az amerikai politikaban, de elso hallasra talan nem tiszta, mennyire vakmeroen bator kijelentes ez egy melyen vallasossa valt orszagban. Milyen is ez a kornyezet es hogyan jutottunk ide?

Amiota csak visszajottem Europaba, egy dolog nagyon szembetuno kulonbseg Amerikahoz kepest, az a vallashoz valo sokkal lazabb, praktikusabb hozzaallas. Sehol a sajtoban nem talalkozom Londonban olyan vitakkal, hogy mely vallasos csoportnak mi a velemenye a uveghaz-hatasrol, osrobbanasrol, a fogamzasgatlasrol vagy a halalbuntetesrol. Nyilvan vannak Angliaban is ortodox retegek, mindegy melyik felekezetbol, akik szerint tenyleg Adam es Evatol szarmazunk, de nem veszik oket komolyan, nem bantanak, elfernek. Semmikeppen sem jelentos valasztoi reteg. A vallas itt maganugy, az emberek felfogtak, hogy egy modern vilagban mi a szerepe. Egyik regi konyvbol sem vesszuk a teremtes es megkovezeses reszeket ma mar szo szerint, attol meg vannak bennuk mas okos dolgok.

USA-ban iden elnokvalasztasi ev van es ilyenkor kicsit jobban megismerjuk azokat a csoportokat is, akik amugy csendben, tavol elnek tolunk. Csak egy par kiragadott peldaval illusztralnam, mennyire durva a helyzet Amerikaban korszeru felfogas teren. Az amerikai szenatus felso hazanak 100 szenatorabol 59 nem hisz az evolucioban. Szerintuk Adamtol szarmazunk, de legalabbis ezt mondjak a kameraba. A dinok pedig nem kihaltak, hanem nem fertek fel Noe barkajara. Letezik egy Liberty University neven mukodo egyetem, ahol van Teremtestan nevu tantargy es ott ezt tanitjak - hivatalosan ugyanolyan akkreditalt diplomat adnak, mint Harvard vagy Princeton.

A republikanus (konzervativ part foleg feher evangelikus szavazobazissal) elovalasztasok folyaman a jeloltek iden nem abban versengtek egymassal, hogy ki fogja a gazdasagot helyrehozni, Amerikat kirancigalni a ket haborubol, a bevandorlasi vagy a felsooktatasi vagy a betegbiztositasi kerdest megoldani, hanem abban, hogy kinek tisztabb az ideologiaja. Ki hubb a Bibliahoz. Ez Amerikaban ma azt jelenti, hogy letagadjuk a tudomanyt. De azt is, hogy visszaforditanank olyan tarsadalmi vivmanyokat, mint az emancipacio. Hiaba voltak konzervativ vezetok a hatvanas evekben azok, akik rengeteget tettek, hogy elerheto legyen a fogamzasgatlas a nok szamara, hogy tobb no legyen a felsooktatasban es a kormanyban is - ma azzal kampanyolnak, hogy a fogamzasgatlas bun, a no helye pedig otthon van. Nem minden republikanus ilyen, sot, sok kereszteny is tiltakozik, hogy az o nevukben csak ne probaljanak visszakatapultalni minket a 19. szazadba - de legalabb tiz allamrol beszelunk, ahol egy anti-tudomany es anti-emancipacio jelolt gyozott iden. Az kozel 50 millio ember tamogatasa, a tet pedig a Feher Haz, nem valami helyi polgarmesteri szek.

Amerika abban is mas, hogy elnokeik ha nem muszaj nem mennek bele ezekbe a kerdesekbe szovetsegi szinten, meghagyjak a tagallamoknak a dontest. A fegyvertartas, halalbuntetes, abortusz es hazassag olyan torvenyek, melyeknek hatalmas vallasi hattere van. Csak igy tud mukodni egy ennyire szelsoseges orszag. Europaban jobban felvallaltak a vezetok, hogy meg ha a nep egy resze nincs is keszen ujitasra, mi akkor is eltoroljuk pl. a halalbuntetest. De egy 300 millios orszagban, ahol tobb tagallam melyen vallasos, sokkal ovatosabban lehet csak mozogni, ezt a tortenelem nagyon megtanitotta nekik. Senki sem akar meg egy polgarhaborut vagy hogy Texas (25 millio ember) kilepjen az uniobol. Igen, a kormanyzo Rick Perry mar tobbszor fenyegetett ezzel, bar a reszleteket gondolom meg nem szamolta ki.

Hogy jonnek ide a melegjogok? Remekul bemutatja, hogyan lehet az alkotmannyal barmit megvedeni es megdonteni is, valamint micsoda zsenialis es ovatos manoverezes kell ahhoz, hogy valtozast erj el egy nagy es lassan valtozo orszagban. Mennyire lassan? Egy pelda: a rabszolgasagot eltoroltek, mikor is, 1865-ben, a polgarhaboru utan. Szaz evvel kesobb meg mindig torvenytelen volt a fekete-feher hazassag! 1964-ben hoztak az orszag fejlodeseben egyik legfontosabb torvenyt, a Civil Rights Act-et, amikor Lyndon B. Johnson odallt a szenatus ele es azt mondta, hogy ez nem egy tagallami vagy szovetsegi kerdes. Ez egy emberjogi kerdes es ezt most orszagszinten rendezzuk. Hasonloan korszakalkoto dontes van kibontakozoban most is.

A fenti helyzetabrazolas utan nem meglepo, hogy vannak allamok, ahol szabad hazasodni a melegeknek, mashol meg le is lonek az utcan, ha ket fiu kezenfogva jar. Szovetsegi szinten van a Defense of Marriage Act, miszerint az USA csak ferfi es no kozotti hazassagot ismer el. Ettol meg 6 tagallamban hazasodhatnak homoszexualisok is, negy masik pedig csak elismeri, ha mashol kottetett ilyen frigy. De a nyugdij pl. egy szovetsegi juttatas, tehat hiaba hazasodtal az allamodban, attol meg az USA nem fizeti ki a meleg ozvegynek az elhunyt fel nyugdijat. 28 allam kifejezetten tiltja, a tobbi csak siman nem ismeri el. Europaban a katolikus lengyeleken es olaszokon kivul minden orszag elismeri valamilyen formaban, bar a legtobb helyen nem hazassagnak hivjak, de gyakorlatilag azonos jogokat ad. 

http://en.wikipedia.org/wiki/Same-sex_marriage
sotetkek = teljes jogu hazassag
bordo = halalbuntetes
Obama ket eve erezte meg, hogy eljott az ido a valtozasra, de nagyon finoman kellett elokeszitenie. A fobb lepesek a politikai comingout-jahoz vezeto uton:
  • Eltoroljuk csendben a HIV-fertozottek beutazasat tilto torvenyt
  • Ravesszuk Adm. Mike Mullent (Chairman of the Joint Chiefs of Staff) es Robert Gates-et (a konzervativ vedelmi miniszter), dolgozzak ki, hogyan vesszuk ra a hadsereget a melegek elfogadasara. Eltoroltek a 30 eves "Don't Ask Don't Tell" direktivat a hadservegben, miszerint ha nem dumalsz, maradhatsz, de ha bevallod, kirugnak. Ma mar lehetsz nyilvanosan meleg a hadseregben es hivatalosan nem Obama kezdemenyezte.
  • Megvarjuk, hogy a befolyasos New York allam is csatlakozzon a meleghazassagot elismero allamok listajahoz
  • Megdumaljuk a DOMA eredeti szerzoivel, koztuk konzervativ szenatorok es Bill Clinton volt elnok, hogy nyilatkozzak a sajtoban, hogy szerintuk e torvenyt fel kene ujitani
Sem a Demokrata part sem Obama nem a bator es vakmero politikarol hires. Az ifjabbik Bush egy cowboy volt, ha hitt valamiben, azt vedte tuzzel vassal, ezt elismerik Amerikaban ellensegei is. Obama a finomabb politika es a kompromisszumok hive, amiert biraljak tamogatoi is. Most majusban viszont hatarozottan kijelentette: a DOMA-t lecserelik, mert alkotmanyellenes (!), egyenjogusag lesz szovetsegi szinten. Erdekes, tiz eve meg siman alkotmanyos volt. Egy 230 eves dokumentumot bizony nehez rahuzni a XXI. sz. problemaira, inkabb az aktualis hangulat alapjan ertelmezzuk.

A melegek melletti kiallas ismet Obama moge sorakoztatja a fiatalokat, a felvilagosult vallasosokat, liberalis muveszeket, ami rengeteg penzt hoz a kampanykasszaba. Komoly dillemmaban vannak viszont a feketek, akik bar liberalis demokrata szavazok, plane amiota fekete az elnok, de tobbseguk a csaladrol konzervativan velekedik. Ha megvalasztjak es tenyleg atirjak a Defense of Marriage Act-et, akkor az USA abban a furcsa helyzetben lesz, hogy jelentos retegek felfogasa meg boven Europa mogott van a melegkerdesben, de a torvenyeik viszont megelozik.

En csak azt remelem, hogy nem lesz olyan vezetoje a vilag legnagyobb hadseregenek, aki nem hisz az evolucioban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése