American Exceptionalism

Talan hihetetlennek tunik, de az elmult evekben Amerika folyamatos onertekelesi valsagban van. A kulfoldi utan mar a sajat sajtojuk is kurtoli, hogy Amerika csuszik le a nemzetkozi elvonalban es mindenki be van tojva Kinatol. Kozben egy jelentos reteg mindentol fuggetlenul azt skandalja, hogy marpedig mi vagyunk a legtokosebb cowboyok, barmit is hisztek, mi tudjuk. Szerintem az Atlanti ocean mindket partjanak eleg torz kepe van a tuloldalrol. Az alabbiakban osszefoglalom velemenyem Amerika vilegelsosegerol, egy bevandorlotol, aki elt mar tobb Europai orszagban is es altalaban sokra tartja a jenkiket, de jopar dolgot alapvetoen rosszul latnak.

Fundamentalis problemaja az amerikai kozvelemenynek a munkanelkuliseg, ebbol vezetik le a tobbit. Ez az, ami szembesiti oket azzal, hogy valami nem tokeletes. A kezenfekvo valasz Kina, aki miatt gyarakat zarnak be USA-ban, mert a nagy cegek elviszik az olcso munkat keletre. Rengeteget foglalkoznak Kinaval es meregetik magukat veluk. Evtizedek ota eloszor merik magukat valaki mashoz, ami igen meglepo. Egyreszt Kina rengeteg dologban egy kozepkori orszag, a vilag legfejlettebb gazdasagat es tarsadalmat osszemerni egy diktaturaval, ahol sok helyen folyo viz sincsen furcsa elkepzeles. Masreszt miert nem merik magukat Japanhoz vagy Nemetorszaghoz, mas fejlett orszagokhoz?

Amerika szemlelete sokban birodalmi, mint a romai vagy az angol birodalome. Kizarolag hatalmas leptekekben tudnak gondolkodni. Europa nem egyseges es innentol a tagallamai kulon apro csepp a tengerben Amerika szemeben. Egyszeruen atneznek Europa felett. Mostanaban kezdtek el csak kenyelmetlenul erezni magukat, mert Kina epitett gyorsvasutat Shanghai es Peking kozott, USA-ban a vasutak pedig 100 km/h-val mennek, a keleti parton egy pici szakasz mar 160 km/h. Elfelejtik, hogy Japanban a gyorsvasut halozat olyan regi, hogy 2000-ben torvenyt hoztak arra, hogy minden 200 km/h-nal gyorsabb vonatot fel kell szerelni foldrenges-erzekelo rendszerrel, ami automatikusan behuzza a veszfeket baj eseten. Ez tizenegy eve volt! Japan a kutyat nem erdekel, egy porszem. Nemetorszag is, mindenki. Egy birodalom csak egy masik birodalommal meri magat.

Europabol nem latszik, hogy Amerika infrastrukturaja hideghaborus szinten van es omladozik. Az utak, a mobil halozat, az internet, hidak, epuletek, remiszto. Hideghaborus abbol a szempontbol is, hogy aki jart mar az oroszoknal keptelen nem eszrevenni a hasonlosagokat. Az utcakon lathato dolgok vaskosak, nagy, eros, nehez. A jardaszegelynek egy tank is nekimehet, annyi vas van rajta, hogy csak karcolas erne. V8-as kocsik, ezer loeros teherautok, fembol epult autopalyak, mintha ingyen lenne az acel. Ket szempont letezik, legyen bazieros es olcso. Nem kell szep legyen vagy hatekony, az olcsosag csak a gyartasra vonatkozik, hiszen a benzin es az aram szinte ingyen van.  Manhattanben (nem Arizonaban a vilag vegen, Manhattanben!) un. "dirty-oil"-lal futenek a toronyhazak tobbsegeben. Ez a vilag legkevesbe hatekony es leginkabb szennyezo futoanyaga, de szinte ingyen van, mert a benzingyartas egy mellektermeke. A varos nem mer torvenyt hozni a betiltasukra, szegyen. A gazzal valo futes itt utopia. 2002-ben Stuttgarttol Budapestig folyamatosan mobiltelefonaltam orakon at, 160 km/h-nal, tiz eve! Ha ma atsetalok a Central Parkon, 5x megszakadok. Ha nincs eroforras problema es nincs mar a hideghaborus vetelytars se, akkor keves osztonzes van az innovaciora.

Kinaval is a rossz dolgokban merik egymast, heti beszamolok jelennek meg haderejerukrol es orulnek, hogy abban meg mindig mi vagyunk a nagyobbak. Nem hajlandoak felfogni, hogy Kina infrastrukturaja sok helyen vilagszinvonalu - neha egy amerikai szenator elszolja magat, hogy amikor beszallt a gepbe Shanghaiban majd kiszallt a washingtoni repteren az olyan volt, mintha a jovobol erkezett volna a kozepkorba. Nem latjak, hogy Kina nem feltetlenul az USA-val versenyez, hanem kinezik maguknak minden teruleten a vilagelsot, elso korben megcsinaljak maguknal ugyanolyan jora, majd tovabbfejlesztik. Kina tanul, gyorsan, majd hibatlan munkamorallal beeloz. Mig Kina megbecsuli a kulfoldrol hazatelepuloket, mert tudast hoznak, addig Amerikaban a kulfoldi tapasztalat szinte ertektelen, ugyan mit hozhatnal te nekunk azoktol? Buszkeseguk nem engedi elismerni, hogy Nemetorszag, Japan, Anglia mar evtizedek ota fejlettebb vonatokkal, buszokkal, autokkal jar. Minden nap leirjak az ujsagok, hogy "Mint a vilag egyedul fennmaradt szuper-hatalma, az USA-nak…" Megnyertek a Hideghaborut de elaludtak a globalizaciot.

Az American Exceptionalism kifejezessel eredetileg egy francia iro utalt a 19. szazadban arra, hogy Amerika adottsagai alapvetoen masok barkihez kepest, ezert ott sok dolog furcsan mukodik. A feudalizmus teljes hianya, hatalmas teruletek, rabszolgasag, eroforrasboseg, a korai demokracia (hol voltunk mi 1792-ben, amikor ok mar kozvetlenul valasztottak az elnokuket? Azt hiszem Maria Terezia fia, II. Lipot kiralyunk volt eppen), a bevandorlas kulturaja, a fegyvertartas es halalbuntetes tradicioja, a kimondott onallosagra buzditas es a kormany laissez-faire hozzaallasa - hogy csak parat emlitsek.

Mai hasznalata jobban hasonlit az "eredendo felsobbrenduseg" kifejezeshez, ami nagyon veszelyes. Szenatorok es elnokjeloltek belemondjak a TV-be, hogy az amerikai nep pusztan definicio szerint felsobbrendu, a nep meg persze eszi. Ha pedig az UNO vagy az OECD kutatasai kihozzak, hogy Amerika oktatasa vagy egeszsegugye a harmincas listan 20. helyrol a 29.-re csuszott, azt mondjak rosszul latjatok, szamoljatok ujra. Nekunk nem kell egeszsegugyi ellatas, mi nem leszunk betegek. Nem hiszunk sem a dizelben sem a turboban, mert az auto nagy, nehez, hangos, bar eros de lassu. Mindig is igy volt, mi igy szeretjuk. Kina pont azt csinalja jol, amit az amerikaiak a II. Vh. utan, kemenyen dolgoznak es szilard a hituk a tudomanyban, kutatasban, technikai fejlodesben.

Szerintem az American Exceptionalism kifejezesnek van helye. Rengeteg dologban kulonbek a vilagnal, egy nagyon fejlett tarsadalom ok. Befogadoak, kedvesek, bekesek, nem kotnek beled, nem panaszkodnak, nem anyaznak, a legjobb otlet nyer, nem rongaljak a varosukat meg a feketek sem, adakozoak de nagyon, elismerik a teljesitmenyt es orulnek, ha jol megy neked. A legoszintebb kifejezesuk a "Good for you!" mert nem irigyek es nem cinikusak. Tisztelnek minden uniformist viselo embert es konnybelabad a szemuk az "American" szo hallatara, olyan buszkek. Ez nem baj. Remek a munkamoraljuk, a legszinesebb emberekbol kepesek csapatot epiteni es egy iranyba huznak. Allati praktikusak, nem csak a pincer, a buszsofor de meg az okmanyirodai munkas is profin vegzi munkajat es _mosolyog_. Nagyon boldog mokusok, idegesito az elejen de azert ki lehet birni.

Pont ezert bosszant az ignoranciajuk, mert mindenuk megvan ahhoz, hogy konnyeden ujra vilagelsok legyenek, mindenben, toronymagasan. Van penz, motivalt es kepzett munkaero, hatekony dontesi folyamatok, jo egyetemek, csak akarni kellene. Felismerni es kicsit kisebb arccal elismerni hogy nem ok a legjobbak mindenben, ellesni a legjobbtol a trukkot majd megelozni. Kina ezert jot tesz Amerikanak, vegre elore dolnek a karosszekben kicsit, vegre egy kello meretu vetelytars. Amerika kudarcanak drukkolni pedig badarsag volna, ez egy fogyasztoi tarsadalom, megvesznek mindent. Ha Amerikanak jol megy, a vilagnak is jol megy.

PS: Ajanlott olvasmany Fareed Zakaria barmely cikke, mondjuk ez: Going soft.