Brothers in Arms

Beszeljunk Amerika egyik sotetebb oldalarol, fegyverek, haboruk, Guantanamo es az atlag amerikaiak velemenye minderrol (ha gondolod olvasas kozben hallgathatsz egy kis Mark Knopflert).

Amerikaban ma 300 millio lofegyver van maganemberek tulajdonaban, csak kicsivel kevesebb, mint mobiltelefon. A fegyverbirtoklasi jog benne van az alkotmanyukban, ami tobb mint ketszaz eves, nem egy modern darab. Lehetne sokaig taglalni, hogy miert kerult bele es miert van benne most is, de az amerikaiak jogrendszere, az alkotmanyhivok vallasa, egy kulon lapra tartozik. Mert ahogy egyesek kepesek a mai elet minden mozzanatat egy ketezer eves konyvbol levezetni, ugy vannak olyanok is, akik ezt egy 200 eves papirbol teszik. Meglepoen sokan. Annyit jegyezz meg, hogy jobban ertsd a filmeket, a hires Second Amendment-rol beszelunk, miszerint a miliciaknak joga van fegyvert viselni, hogy meg tudjak vedeni magukat a szovetsegi kormany tulkapasaitol. Az egesz alkotmany arra van kihegyezve, hogy utaljuk III Gyorgy angol kiralyt es nem akarjuk, hogy egy uj elit ugyanugy elnyomjon minket az uj kontinensen, mint eddig. A kormanynak ne legyen sok hatalma, majd az emberek eldontik, mi kell nekik.

A lenyeg az, hogy a mai ember hogyan ertelmezi a regi szoveget. Ha az emberek akarnak fegyvert tartani, akkor fognak talalni egy olyan ertelmezest, ami alatamasztja szandekaikat. Tobb precedens-per alapjan (2008 DC vs. Heller-t erdemes megjegyezni, ujsagokban sokszor hivatkoznak _a_ Heller perre) alakult ki a mai ertelmezes, miszerint: Nem kell szervezett milicianak tagja legyel, hogy fegyvert tarthass - es az automata gepkarabely, amin ha nyomva tartod a ravaszt, folyamatosan lo, azt is jogod van tartani az otthonodban. A puszta onvedelem okan…

Ha ez nem lenne eleg sokkolo, gyakorlatilag barhol hordhatsz fegyvert. Utcan, egyetemen es kocsmaban is. Koztudott, mert politikusok is tenykent emlitik a sajtoban, hogy a fegyverkereskedok nem erdekeltek a torveny betartasaban, vagyis siman eladnak fegyvert olyan embernek is, aki elitelt bunozo es ezt hangoztatja. Az igazan meglepo szamomra a barataim es ismeroseim velemenye minderrol. En egy felvilagosult, liberalis, gazdag, edukalt, demokrata varosban lakom. Ennek ellenere az en kollegaim is meg vannak gyozodve arrol, hogy egy kocsmaban fegyvert hordani _jo_ otlet. Mert hat hol mashol lenne szuksegem ra? A haloszobaban es a kocsmaban, leloni a betorot, vagy a felesegem szeretojet vagy a reszeg kotekedot. Hiaba mondom, hogy reszegen tilos a volan moge ulni, mert veszelyes magadra es masokra, igaz? Igen. De toltott fegyvert hordani a kocsmaban hordani nem az? Az mas. Akkor kepzeld el az orszag konzervativ felenek a velemenyet, ha ezek voltak a liberalisok. Es ne csinalj balhet egy kocsmaban Arizonaban.

Nehez tisztan latni ebben a szinte vallasos kerdesben, ilyenkor segitenek a szamok. A justfacts.com/guncontrol oldalarol ket dolog derul ki vilagosan: Varosokban, allamokban, ahol nemreg 5-10 evre betiltottak a fegyvertartast, felszokott a bunozes es a gyilkossagok szama. Tiszta es vitathatatlan osszefugges, mert amikor eltoroltek a fegyvertilalmat, akkor visszament a gyilkossagok szama, azonnal. Vagyis igaznak tunik, hogy a bunozonek ugyis van fegyvere, de jobban meggondolja betorni hozzam, ha tudja, hogy nekem is van. Azert persze nem tudna minden bunozo ennyire konnyen fegyvert szerezni, ha tiltva lenne, tehat tobb lovoldozeses hir van New York-ban a hetfo reggeli ujsagban, mint Londonban. A masik, hogy meglepoen keves fegyveres baleset van. A halalos balesetek 25%-a mergezes, 0.5%-a lofegyver - a mososzerbol 50x tobb gond van mint a pisztolybol, megsincs betiltva.

Fenntartasokkal, de az a velemenyem, hogy a fegyvertartas egy ujabb tema, ahol Amerika homlokegyenest szemben all az OECD-30 orszagok egyuttes velemenyevel. Egy oldalon allnak olyan kulonbozo orszagok, mint Japan, Kanada, Ausztralia, Europa es a masik oldalon Amerika. Ez oket nem erdekli, mi cowboyok vagyunk, nem puhapocsok, mondjak. Viszont a fegyvertartas annyira tradicionalis resze e nepnek, hogy megtanultak vele felelosen egyuttelni, viszonylag keves balesettel. Akar mondhatnank egy felnott tarsadalomnak is. 

Bezzeg a marijuana tiltott, attol feltjuk a nepet, meg valami kart okoznak magukban. Mondjuk a fuves cigi adobevetelei: nulla. Ellenben az USA csak tavaly a dohany-, alkohol- es fegyvereladasok utan $20 milliard dollart szedett be, csak adoban. Ezzel Magyarorszag allamadossagat het ev alatt ki lehetne fizetni. Amit az amerikai dohany-, alkohol- es fegyvergyarto cegek termeltek nyereseget, azzal pedig egesz Europa adossagat es meg borravalora is maradna. Boldog a bunozo, az artatlan, a nagycegek es a kormany is. Ki van ez talalva.

Tomegtermeles

(kis kizokkentes a komoly politikabol)

Probaltatok mar egyetlen boritekot venni? Najo, haromra volt szuksegem es ez nalam egy problema. Informatikuskent nincs otthon feher papirom, se boritekom, mindent online intezek. Erdekes modon van tollam, hogy amikor hozzak a pizzam, ala tudjam irni a szamlat.

Nos van egy hivatal, ahol elbukott az online metodus, egy csekket kell postazzak nekik. Csekket, fizeteskeppen, odahaza azt se tudjatok mi ez, ki latott mar csekket. Elindulok hat a Duane Reade-be, az itteni Drogerie Markt, ott van minden, van boritek is. Fel voltam ra keszulve, hogy nem lehet egyenkent venni, a legkisebb csomag 40 db, $1 azaz egy dollarert. Kicsit fajt a szivem a kidobott 30 boritek miatt, mert ha harom ev alatt most volt szuksegem eloszor boritekra, akkor a jovore megtartanek mondjuk hatot, azzal tuti kihuzom 2020-ig. Na de $1-ert… sohaj… legyen.

Kasszanal a csaj kivirult arccal egyszercsak ramkialt: AKCIOS a boritek! Nocsak, kerdem, 50 centbe kerul? Nem, egyet fizet kettot kap! Ahh, koszi, jo lesz igy. Nade 80 boritek, egy dollarert!! (Nyugi, Dani, nyugi…) Nem, koszonom :) A raszta haju fekete kasszas lany lesujtoan nez ram, feje feletti gondolatfelhoben "Rohadt turistak, nem ertenek angolul, hiaba mondom neki, baze".

PS: A jo hir, hogy a negyven boritekom nem utazta korbe a fel vilagot Kinabol egy dollarert, itt gyartottak a szomszedos Ohioban. Kimeltuk a kornyezetet a lehetosegekhez kepest.

A halalbuntetes

Ezennel belekezdek egy kisebb cikksorozatba, ahol irok vegre az igazan nehez temakrol Amerikaval kapcsolatban. Par napja lett harom eve hogy itt vagyok, ejjel-nappal hireken elek, meg most sem erzem ugy, hogy e temakrol eleget tudnek, de mar arnyaltabb a kepem. Nem csak a sajto szemszogebol fogom bemutatni oket, mert az Internet szamotokra is elerheto, hanem kiszinezem privat benyomasokkal, ismerosoktol, kollegaktol, hogyan gondolja az utca embere. Persze nem epitkezesen dolgozom, hanem egy bankban, tehat ez egy szuk reteg. Lassuk a tema-csokrot:

• Fegyvertartas, haboruk, halabuntetes
• Bigott vallasossag, tudomanyellenesseg, melegjogok, abortusz, evolucio
• 1 vs 99%, Occupy Wall Street, eljen a business
• Egeszsegugy, Kanada
  meg ami meg eszembe jut…

Eloljaroban par dolgot nem art fejben tartani: Az USA-ban 220 eve van demokracia es a mai ket part tobb mind 150 eves. Vagyis eleg fekete-feher a valasztek es az ellenteteik _nagyon_ regiek. A konzervativ Republikanusok es a liberalis Demokratak viszont egesz mas temakban kulonboznek, mint a megfeleoik Europaban. Amerika egy szines orszag hihetetlen ellentetekkel. Amit az evszazadok soran nagyon jol csinaltak, hogy a praktikus es fontos dolgokra koncentraltak es nem az ideologiakra. Szovetsegi szinten csak a gazdasagi kerdeseket dontottek el, a tobbi erzekeny temat meghagytak a tagallamoknak, mint pl. a halalbuntetes. Egy 5-10 millios allamon belul konnyebb egy ilyen dontest meghozni, mint egy 330 millios kontinensen. Nagyon jol mukodott ez a felfogas a legtobb esetben, egyet kiveve: a rabszolgatartas kerdese mar az orszag alapitasakor komoly ellentet volt eszak es del kozott. De elnapoltak, fontosabbnak tartottak elszakadni Angliatol, eros orszagot, gazdasagot es hadsereget epiteni. Nem jott be, 80 evvel kesobb polgarhaboru lett belole. De ezen kivul remek kompromisszumokat tudtak kotni. A melegjogok kerdeseben pedig az elnapolas ugy nez ki mukodni fog - de errol tobbet kesobb.

A halalbuntetes az egyik legalapvetobb tradicioja Amerikanak, a kezdetek ota letezik, de van par allam, ahol soha egyetlen kivegzes nem tortent. Egeszen 1977-ig lehetseges volt az eliteltnek kerni, hogy szembenezhessen kivegzoivel, amikor azok lelovik. Normal esetben akasztas, elektromos szek es ujabban altatas utani fecskendos mergezes az eloirt eljaras, mar csak ket (persze deli) allam hasznal elektromos szeket. Bar az 1970-es evekben gyakorlatilag nem tortent kivegzes az egesz orszagban, 1990 ota erosen megemelkedett a szamuk. Az utca embere, meg a bankokban dolgozo fehergallerosok is, hasbol valaszolnak szinte kivetel nelkul: Indokolt esetben bizony vegezzuk ki az eliteltet, hadd tudjak a tobbiek, hogy mi jar es hadd kapjon megnyugvast az aldozat rokonsaga. Nem vagyok rola meggyozodve, hogy Magyarorszagon nem kapnank-e hasonlo valaszokat. A kulonbseg talan az, hogy a mi vezetoink mar nagyon regen eldontottek, hogy az a kotelesseguk, hogy kepviseljenek egy europai szinvonalat, akkor is, ha a nep meg nem kesz erre. Magyarorszagon 1990-ben tiltottak be, az EU-ba sem lephettunk volna be maskulonben. Amerikanak nincsenek ilyen gondjai, ha mar az egesz vilagon sehol nem vegeznek ki senkit, ez itt nem zavarja oket, mert ok masok, kemenyebbek es jobbak, mindenkinel. Veszelyes ideologia, de Jupiter es a kisokor nem ugyanaz.

A vilagon 23 orszagban tortent kivegzes tavaly, de az USA hasonlo szamu embert vegzett ki, mint Kina, Eszak Korea, Iran es Jemen. Vannak mar politikusok ideat, akik pedzegetik a kedves TV nezoknek, hogy nem kellene USA-nak _semmilyen_ statisztikaban ezen orszagok mellett feltunni, kezd tehat ciki lenni orszagszerte. Europaban sehol nincs mar halalbuntetes.

Van ok remenyre, egyre tobb US allam dont a betiltas mellett, evrol evre no a szamuk. Itt latszik milyen jol mukodik az elkepzeles, hogy ilyen kerdesekben a tagallamok majd dontenek, amikor az ottelok keszen allnak ra. Mar csak 11 US allamban volt kivegzes tavaly, de gyakorlatilag harman viszik el a szamok nagy reszet az egesz USA-ban: Texas, Oklahoma es Virginia. 

A Capital Punishment a deli allamokban vallasi szokasokra vezeto vissza, a Biblia szemet-szemert elve egyeseknek hangsulyosabb az iras sok masik pozitiv tanitasanal. Ahol csokken a buntetes tamogatottsaga, azt reszben a CSI sorozatnak koszonhetjuk. Egyre tobbszor hallani arrol, hogy valaki mar siralomhazban volt (on death row), amikor a nyomozok uj DNS bizonyitekok alapjan az egesz vadat buktattak es felmentettek a fickot. A jog bizony teved, plane ha szemtanuk alapjan itelnek el valakit. Ilyet minden heten olvasok es szerencsere nem csak en. A faji statisztikak is kezdenek bemenni az emberek fejebe, nem vegeznek ki ugyanis minden gyilkost, csak a kulonleges kegyetlenseggel elkovetoket, de azok kozott 10x annyi eselyed van az elektromos szekre ha fekete vagy mint ha feher…

Amit az utca nepe egyaltalan nem fog fel, hogy a halalbuntetesnek bizonyitottan nincs visszatarto ereje. A bunozok egyik resze meg van rola gyozodve, hogy nem fogjak elkapni, nem szamol az esetleges kivegzessel tette elott. A masik resze pedig, foleg a kulonosen kegyetlen elkovetok, teljesen kozombosek a kovetkezmenyeket illetoen. Erdekes modon ez pont forditva van a fegyvertartasnal, ugyanis bizonyitott visszatarto ereje van annak, ha a bunozo joggal feltetelezheti, hogy a hazban alvo embereknel van puska - de errol majd legkozelebb irok.

Szovetsegi szinten a ket nagy part kozul egyiknek sincs a tervei kozott az eltorlese, pedig 39 allam mar nem el vele. Ron Paul az egyetlen elnokjelolt, aki konzervativ letere betiltana, de o nem fog nyerni. Megis tagallami szinten meg fog oldodni a helyzet, kiveve Texasban. Par hete meg versenyben volt az idei elnokvalasztasi kampanyban Rick Perry, texasi kormanyzo (igen, republikanus). Minden kivegzest o hagy jova Texasban, az elmult evtizedben 234 alkalommal mondta ki a vegso igent… A kampany alatt egy tomott sportcsarnokban hangzott el a kerdes, hogy volt-e almatlan ejszakaja emiatt. Hatarozott "Nem" valaszara eljenzesben tort ki a republikanus rajongotabor, ami meg a konzervativ ujsagokban is megdobbenest okozott. A tobbi allamban minden bizonnyal kevesebb mint tiz even belul teljesen megszunik a halalbuntetes alkalmazasa. Azert delen ovatosan vezessetek.

Starbucks

Sok odat tudnek zengeni a Starbucksrol, most nem a kaverol, hanem az elmenyrol. Valamit nagyon jol csinalnak, csak ket pelda a kozelmultambol. Van torzskartyam, rakok ra penzt es azzal fizetek, cserebe neha kapok kisebb kedvezmenyeket, semmi extra eddig. Multkor total naivan eloveszem a New York-i Starbucks torzskartyam Londonban, csavo lehuzza es minden oke. Utolag latom a kivonaton, hogy semmi kulfoldi hasznalati dij, siman levontak dollarban a kave arat es csok.

A heten kuldtek postan egy kupont, Kedves Daniel, szulinapod alkalmabol vendegunk vagy egy italra. De nem ugy mint a Meki, hogy ha 3 bigmek menut veszel adunk egy kis sultkrumplit, hanem Get ANY drink on the house. Period. A boltban volt elottem egy csaj szinten szulinapos kartyaval, kert egy kavet majd aszondja, Ehm bocsi, van itt ez az ANY drink kuponom, kaphatok erte egy sutit? Csavo nezett, ja, siman. Ennyi vaze.

American Exceptionalism

Talan hihetetlennek tunik, de az elmult evekben Amerika folyamatos onertekelesi valsagban van. A kulfoldi utan mar a sajat sajtojuk is kurtoli, hogy Amerika csuszik le a nemzetkozi elvonalban es mindenki be van tojva Kinatol. Kozben egy jelentos reteg mindentol fuggetlenul azt skandalja, hogy marpedig mi vagyunk a legtokosebb cowboyok, barmit is hisztek, mi tudjuk. Szerintem az Atlanti ocean mindket partjanak eleg torz kepe van a tuloldalrol. Az alabbiakban osszefoglalom velemenyem Amerika vilegelsosegerol, egy bevandorlotol, aki elt mar tobb Europai orszagban is es altalaban sokra tartja a jenkiket, de jopar dolgot alapvetoen rosszul latnak.

Fundamentalis problemaja az amerikai kozvelemenynek a munkanelkuliseg, ebbol vezetik le a tobbit. Ez az, ami szembesiti oket azzal, hogy valami nem tokeletes. A kezenfekvo valasz Kina, aki miatt gyarakat zarnak be USA-ban, mert a nagy cegek elviszik az olcso munkat keletre. Rengeteget foglalkoznak Kinaval es meregetik magukat veluk. Evtizedek ota eloszor merik magukat valaki mashoz, ami igen meglepo. Egyreszt Kina rengeteg dologban egy kozepkori orszag, a vilag legfejlettebb gazdasagat es tarsadalmat osszemerni egy diktaturaval, ahol sok helyen folyo viz sincsen furcsa elkepzeles. Masreszt miert nem merik magukat Japanhoz vagy Nemetorszaghoz, mas fejlett orszagokhoz?

Amerika szemlelete sokban birodalmi, mint a romai vagy az angol birodalome. Kizarolag hatalmas leptekekben tudnak gondolkodni. Europa nem egyseges es innentol a tagallamai kulon apro csepp a tengerben Amerika szemeben. Egyszeruen atneznek Europa felett. Mostanaban kezdtek el csak kenyelmetlenul erezni magukat, mert Kina epitett gyorsvasutat Shanghai es Peking kozott, USA-ban a vasutak pedig 100 km/h-val mennek, a keleti parton egy pici szakasz mar 160 km/h. Elfelejtik, hogy Japanban a gyorsvasut halozat olyan regi, hogy 2000-ben torvenyt hoztak arra, hogy minden 200 km/h-nal gyorsabb vonatot fel kell szerelni foldrenges-erzekelo rendszerrel, ami automatikusan behuzza a veszfeket baj eseten. Ez tizenegy eve volt! Japan a kutyat nem erdekel, egy porszem. Nemetorszag is, mindenki. Egy birodalom csak egy masik birodalommal meri magat.

Europabol nem latszik, hogy Amerika infrastrukturaja hideghaborus szinten van es omladozik. Az utak, a mobil halozat, az internet, hidak, epuletek, remiszto. Hideghaborus abbol a szempontbol is, hogy aki jart mar az oroszoknal keptelen nem eszrevenni a hasonlosagokat. Az utcakon lathato dolgok vaskosak, nagy, eros, nehez. A jardaszegelynek egy tank is nekimehet, annyi vas van rajta, hogy csak karcolas erne. V8-as kocsik, ezer loeros teherautok, fembol epult autopalyak, mintha ingyen lenne az acel. Ket szempont letezik, legyen bazieros es olcso. Nem kell szep legyen vagy hatekony, az olcsosag csak a gyartasra vonatkozik, hiszen a benzin es az aram szinte ingyen van.  Manhattanben (nem Arizonaban a vilag vegen, Manhattanben!) un. "dirty-oil"-lal futenek a toronyhazak tobbsegeben. Ez a vilag legkevesbe hatekony es leginkabb szennyezo futoanyaga, de szinte ingyen van, mert a benzingyartas egy mellektermeke. A varos nem mer torvenyt hozni a betiltasukra, szegyen. A gazzal valo futes itt utopia. 2002-ben Stuttgarttol Budapestig folyamatosan mobiltelefonaltam orakon at, 160 km/h-nal, tiz eve! Ha ma atsetalok a Central Parkon, 5x megszakadok. Ha nincs eroforras problema es nincs mar a hideghaborus vetelytars se, akkor keves osztonzes van az innovaciora.

Kinaval is a rossz dolgokban merik egymast, heti beszamolok jelennek meg haderejerukrol es orulnek, hogy abban meg mindig mi vagyunk a nagyobbak. Nem hajlandoak felfogni, hogy Kina infrastrukturaja sok helyen vilagszinvonalu - neha egy amerikai szenator elszolja magat, hogy amikor beszallt a gepbe Shanghaiban majd kiszallt a washingtoni repteren az olyan volt, mintha a jovobol erkezett volna a kozepkorba. Nem latjak, hogy Kina nem feltetlenul az USA-val versenyez, hanem kinezik maguknak minden teruleten a vilagelsot, elso korben megcsinaljak maguknal ugyanolyan jora, majd tovabbfejlesztik. Kina tanul, gyorsan, majd hibatlan munkamorallal beeloz. Mig Kina megbecsuli a kulfoldrol hazatelepuloket, mert tudast hoznak, addig Amerikaban a kulfoldi tapasztalat szinte ertektelen, ugyan mit hozhatnal te nekunk azoktol? Buszkeseguk nem engedi elismerni, hogy Nemetorszag, Japan, Anglia mar evtizedek ota fejlettebb vonatokkal, buszokkal, autokkal jar. Minden nap leirjak az ujsagok, hogy "Mint a vilag egyedul fennmaradt szuper-hatalma, az USA-nak…" Megnyertek a Hideghaborut de elaludtak a globalizaciot.

Az American Exceptionalism kifejezessel eredetileg egy francia iro utalt a 19. szazadban arra, hogy Amerika adottsagai alapvetoen masok barkihez kepest, ezert ott sok dolog furcsan mukodik. A feudalizmus teljes hianya, hatalmas teruletek, rabszolgasag, eroforrasboseg, a korai demokracia (hol voltunk mi 1792-ben, amikor ok mar kozvetlenul valasztottak az elnokuket? Azt hiszem Maria Terezia fia, II. Lipot kiralyunk volt eppen), a bevandorlas kulturaja, a fegyvertartas es halalbuntetes tradicioja, a kimondott onallosagra buzditas es a kormany laissez-faire hozzaallasa - hogy csak parat emlitsek.

Mai hasznalata jobban hasonlit az "eredendo felsobbrenduseg" kifejezeshez, ami nagyon veszelyes. Szenatorok es elnokjeloltek belemondjak a TV-be, hogy az amerikai nep pusztan definicio szerint felsobbrendu, a nep meg persze eszi. Ha pedig az UNO vagy az OECD kutatasai kihozzak, hogy Amerika oktatasa vagy egeszsegugye a harmincas listan 20. helyrol a 29.-re csuszott, azt mondjak rosszul latjatok, szamoljatok ujra. Nekunk nem kell egeszsegugyi ellatas, mi nem leszunk betegek. Nem hiszunk sem a dizelben sem a turboban, mert az auto nagy, nehez, hangos, bar eros de lassu. Mindig is igy volt, mi igy szeretjuk. Kina pont azt csinalja jol, amit az amerikaiak a II. Vh. utan, kemenyen dolgoznak es szilard a hituk a tudomanyban, kutatasban, technikai fejlodesben.

Szerintem az American Exceptionalism kifejezesnek van helye. Rengeteg dologban kulonbek a vilagnal, egy nagyon fejlett tarsadalom ok. Befogadoak, kedvesek, bekesek, nem kotnek beled, nem panaszkodnak, nem anyaznak, a legjobb otlet nyer, nem rongaljak a varosukat meg a feketek sem, adakozoak de nagyon, elismerik a teljesitmenyt es orulnek, ha jol megy neked. A legoszintebb kifejezesuk a "Good for you!" mert nem irigyek es nem cinikusak. Tisztelnek minden uniformist viselo embert es konnybelabad a szemuk az "American" szo hallatara, olyan buszkek. Ez nem baj. Remek a munkamoraljuk, a legszinesebb emberekbol kepesek csapatot epiteni es egy iranyba huznak. Allati praktikusak, nem csak a pincer, a buszsofor de meg az okmanyirodai munkas is profin vegzi munkajat es _mosolyog_. Nagyon boldog mokusok, idegesito az elejen de azert ki lehet birni.

Pont ezert bosszant az ignoranciajuk, mert mindenuk megvan ahhoz, hogy konnyeden ujra vilagelsok legyenek, mindenben, toronymagasan. Van penz, motivalt es kepzett munkaero, hatekony dontesi folyamatok, jo egyetemek, csak akarni kellene. Felismerni es kicsit kisebb arccal elismerni hogy nem ok a legjobbak mindenben, ellesni a legjobbtol a trukkot majd megelozni. Kina ezert jot tesz Amerikanak, vegre elore dolnek a karosszekben kicsit, vegre egy kello meretu vetelytars. Amerika kudarcanak drukkolni pedig badarsag volna, ez egy fogyasztoi tarsadalom, megvesznek mindent. Ha Amerikanak jol megy, a vilagnak is jol megy.

PS: Ajanlott olvasmany Fareed Zakaria barmely cikke, mondjuk ez: Going soft.