2016. január 23.

London Midnight Runners

Sok futócsoportnak voltam már tagja, de idén találkoztam egy nagyon különlegessel. Még nem fejtettem meg mi adja a London Midnight Runners varázsát, de valahogy mindenkiből a legjobbját hozza ki emberileg.


2015. májusában mentem le először a kedd esti Midnight Run nevű eseményre, ha jól emlékszem Ani rángatott le, mint ez legtöbbször lenni szokott. Ennyit tudtam: 23:45-kor legyél a Westminster Bridge-nél és éjfélkor fogunk futni 10 km-t. Nekem ennél több nem kell, hogy csomagoljam a pulcsit, a fejlámpát, az ilyen őrültségekhez szükséges cuccokkal van tele a fél szekrényem otthon. Kiváncsi voltam, kik ezek?

Bemelegítés a London Eye előtt nulla fokban
Éjfélre összejött kb. 30 ember és úgy látszott egy Greg nevű szakállas srác itt a főnök, neki köszöntek a legtöbben, ő üdvözölt mindenkit. Egy harmincas évei közepén lévő erős fickót képzelj el, nem kifejezetten futó alkat, a hegymászást inkább kinézem belőle, de a megragadó inkább az a magabiztos energia volt, ami áradt belőle, vele elmennék a Himalájára is. A többiek mindenféle emberek, ducik, sportosak, fiúk, lányok teljesen vegyesen, 25-40 év között.

Az első különleges, hogy zenével futnak, nem is halkan! Hatalmas party az egész. Van három hordozható hangszórójuk, amik ugyanazt a playlistet játsszák egyszerre. Vagyis amikor emberek ittasan támolyognak az utolsó metró felé, pár turista bóklászik a Temze partján, akkor megjelenünk mi harmincan, dübörgő zenével, mint a kis halak az óceánban úgy kerüljük ki villámgyorsan a lassabb halakat és állunk össze csapattá ismét. A spontán szurkolóinknak adunk pacsikat, mire felocsúdnak mi már el is húztunk.

A Westminster Bridge-től a London Eye mellett suhanunk a déli parton, fordulunk a Tower Bridge-nél, el a St Paul katedrálishoz és vissza a Big Benhez. A 10 kilis futás során 4x is megállunk, azt hiszed pihenni? Oh, nem. Felülések, burpeek, planking, squatting, én ezeknél kiköpöm a tüdőmet, de ha a többiek is csinálják, nincs pofám pihenni. Ez a lényege a konditermes oráknak is, vágom, csak én jobban szeretek a szabadban lenni. Na ez egy mini outdoor gym class, futásnak álcázva.

Jövő héten lesz egy éves a London Midnight Runners csoport, még mindig ingyenes, de rengeteg minden változott. A keddi futások este 8-kor kezdődnek, hogy több ember le tudjon jönni, de azért havi egyszer éjfélkor van, csak hogy hűek maradjunk a névhez. Minden vasárnap van egy hosszú futás a Hyde Parkban, 20-30 km közötti távon. Ezen túl vannak speciális események is.

Vasárrnapi hosszú futás a Hyde Parkban Christian vezetésével
November végén volt a Midnight2Midnight futás. Greg és a Core Midnight Runners csapat (róluk mindjárt bővebben) kitalálták, hogy fussuk a szokásos tíz kilis körünket 24x egymás után, váltóban. Szombat 0:01 órától 23:59-ig. Egy sebtiben összedobott weboldalon lehetett regisztrálni, hogy melyik idősávban akarsz futni. A 8 fős Core csapat vállalta, hogy minden órában valamelyikük elindul a körre akkor is, ha senki sem megy velük. A bázis a London Eye mögötti All Bar One Pub volt, akik tök rendesen egy húszfős asztalt adtak nekünk a sarokban, nyitástol zárásig. De ők csak tízkor nyitnak, addig a bejáratuk előtt fagyoskodtak azok, akik éppen a váltásra vártak és a többiek csomagját őrizték. Hangsúlyozom, ez egy teljesen amatőr, improvizált rendezvény.

Mi az akció célja? A regisztrációnál kértek egy 20 fontos adományt a Syria Relief and Development jótékony szervezetnek, amely Törökországban, Jordániaban és Libanonban nyújt humanitárius segítséget sátrakkal, étellel, ruhával szíriai menekülteknek.

Több mint ötszázan futottak, lejöttek újságírók és egy TV-stáb is. Csatlakozott Robert Young aka. Marathonman, aki 370 marathont futott 365 nap alatt, egy kisebb futóhíresség. Összejött 10.000 font (4.1 millió forint)! Vittünk le energiaszeleteket és ásványvizet a többieknek, én fotóztam. Ben, egy amerikai egyetemista, 12x futotta a kört a 24 óra alatt, cudar álmos volt az utolsón, de tartottuk benne a lelket. Esther "csak" öt karikát tolt, de ő vállalta a hajnali 4 órás kört, amit teljesen egyedül futott. Minden órában indult valaki, nem szakadt meg a kör. Ezeket a képeket lőttem.

Az élet ment tovább, de decembertől az átlag 20 fős keddi csapat néha 100 fős is volt, amiből a fele friss tag, ez több héten át, a facebook rajongók száma is többezresre nőtt. Futás közben dumálva kiderült, hogy többen is terveznek menni a Barcelona Marathonra, ami alig pár hét múlva lesz, márciusban. Csak a poén kedvéért csináltak egy facebook eventet: "The London Midnight Runners come to Barcelona", ami egy közösségi futás lesz pénteken éjfélkor, laza tempóban, zenével, a vasárnapi verseny előtti átmozgató a nagy parkban Barcelonában. Gondolta Greg, hogy ha futják a marcsit hatan, hátha eljön még tíz ember a barcelonai futók közül - na nem mintha ismernénk bárkit is ott. Másnap reggel Greg erősen dörzsölte a szémet, mert hihetetlen dolgot látott: Going: 1.6k, Interested: 4.8k, Invited: 1.6k. Vagyis hatezer embernél több rábökött a kis kezével, hogy érdekli. Gondolhattuk volna, hogy a spanyolok mindenben benne vannak, ahol van zene és éjfél körül kezdődik.

Elmondom, hogy én miért tartom különlegesnek ezt a közösséget. Biztos voltál már te is szervező vagy résztvevő különféle csapatokban és többnyire egy-két ember nagyon lelkes és aktív, a többiek legfeljebb lejönnek néha, de mindenki inkább csak azzal a három emberrel beszélget, akivel jött. A London Midnight Runnersnél ez más, talán az éjféli idő, talán a zene, vagy Greg és a többiek energiája, de ez egy hatalmas party, ahol rövid idő alatt csomó barátot szereztem. Kezdettől fogva kerestem a lehetőséget, hogyan tudnék én is hozzájárulni, mit tudnék beletenni. A többiek is. Nálam ez a fotózás lett, viszem a kamerámat minden eseményre és bár sosem kérkedtem velük, a jó képek nem maradnak hatás nélkül. Örültek neki és ma már minden alkalom előtt külön ír Greg, hogy Ugye jössz, mert kellenek a jó képek.

Greg a "Festive Run" karácsonyi futásra beöltözve (c) @tanyaraab
A másik különleges a csapat szinessége. Csak a spontán futás közbeni beszélgetéseim közben megismerkedtem 15+ nációval, egy fotóművésszel, filmrendezővel, egy fashion modellel, biológussal, bankárral, van itt minden. Csak azért, hogy alá tudjam támasztani az érzésemet, megkérdeztem Greget, hogy a Core Team tagjai hol születtek és polgári életükben mivel foglalkoznak?
  • Greg az alapító Lengyelországból, Product Manager egy IT cégnél, Mt. Blanc mászó, hivatásos őrült @gregexploring
  • Christian a társalapító Dániában született és Venture Capital befektető tech cégekben @cdoerffer
  • Oana a gimnasztikai gyakorlatokat vézenyli és Romániában született, egy utazási irodában dolgozik @oanadamian_
  • Tanya Svédországból fotográfiát tanul a University of Arts egyetemen @tanyaraab
  • Esther az örökke mosolygó szőke forgószél angol, marketinges, de amúgy totál geek @estherruns
  • Yasser a Masters képzését tolja a Westminster Business Schoolban és Jordániában született
  • Carlos egy internetes dizájner és Portugáliából jött @csantossilva
  • George egy kőkemény atléta, elképesztő távokat fut, angol, IT-s egy befektetési banknál @george.restall
Miután megkaptam a fenti válaszokat Gregtől, beigazolódott a sejtésem a csapat szinességét illetően, de rájöttem egy másik dologra is. Én ezen srácok egyikét sem úgy ismerem, hogy az angol marketinges vagy a dán befektető. Én úgy ismerem őket, hogy az egyik egy őrült jó futó, aki minden kezdőnek segít edzéstervekkel és technikai tippekkel, a másik ugyan lassan fut, de úgy guggol és fekvőtámaszozik mint egy világbajnok, a harmadik általában velem fut a legvégén, hogy a lassúak se legyenek egyedül és szeret fotózni, a negyedik mindig hoz egy plusz pár kesztyűt a fázósoknak.

Itt senkit sem érdekel, hogy mit dolgozol, mi a vallásod és hogy hol születtél, mert nem ez az, ami meghatározza az egyéniséged. Itt az adja a karaktered, hogy mit teszel bele ebbe a közösségbe. És amikor erre rájössz, onnantól jól fogod érezni magad Londonban.

Képek Tanyától: https://picasaweb/daniel.varga12/MidnightRunnersByTanya



George










Oana






Esther

Yasser


Christian - Tanya - Greg

A kedvenc fekvőtámasz-helyünk

1 megjegyzés: