2010. június 15.

Sivatagban ismet #2

(Elso resz)

A terv eleg meresz volt, ket nap alatt kocsival 1400 km egy orszagban, ahol 90-100 km/h a max, kozben meg kellene latnivalokat is nezni, sot, maszni is kicsit a canyonokban. Segitette dolgomat a GPS mellett egy kolcson radar-jelzo keszulek, meg kell mondjam, soha tobbet nem megyek nelkule sehova, zsenialis. Miutan par riasztasnal meggyozodtem rola hogy jol mukodik, forgalmasabb helyeken 130-140-nel, civilizaciotol tavolabbi utakon pedig siman 150-160nal mentem, ami egy ilyen tavnal mar sok idot sporol meg. A kozerzetemrol nem is szolva, sokkal elvezetesebb - mert az ut amugy nyilegyenes es a sivatagban nincs sok inger a hangszorokbol tombolo Metallican kivul.


Alapvetoen ne menj majus utan a nyugati amerikai sivatagokba, élve megfősz. Nevadat elhagyva Utahba erve egyre ritkult a terero mig vegul teljesen eltunt. Gyakorlatilag egy napig nem is lattuk, nagyon nem hianyzott. Zion NP-ban is kb. 40 fok volt es ugy vert a nap fuggolegesen delben, hogy en sapka alatt es 9-es Polaroid napszemuveg mogott is alig birtam kinyitni a szemem. Az 50 faktoros krem az jol mukodott viszont, erre nem volt gond, na nem is barnultam, de itt a tuleles volt a tet. Egy dinerben az uton talaltam Wifit, mobil az itt is nulla, dobtam egy facebook frissitest, hogy tudjatok elek meg, majd befaltam eletem legfinomabb bananhabos pitejet. De a meglepo az volt, hogy feher ember szolgalt ki. Es beszelt angolul. Lassan, erthetoen. Minden lassan es csendben tortent a dinerben. Tiszta szanatorium - NY mindennek az ellentete.

Bryce view
A Bryce Canyon volt a tura fenypontja szamomra annyibol, hogy oda nem jutottam el legutobb. Joval kisebb mint Grand Canyon (mi nem az?), alig van par ember, hamar vegigjarhato es gyonyoru. Sokkal inkabb felfoghato a szepsege, mint a Grand Canyon-e szerintem. A GC egyszeruen oriasi, nem lehet felfogni, allsz es bamulsz, de nem erted. A Bryce-t erted. Bar furcsan nez ki, sosem lattal ilyet, de felfoghato - azert kell hozza par perc :) A 2000m magas peremrol indul par konnyebb turistaut lefele, mivel mar lealdozoban volt nap es kellemes 36 fokra (!) csokkent a homerseklet, bevallaltunk egy rovid masfel orasat. A kepek visszaadjak a formak kulonlegesseget, de a mereteket sehogy se. Csak allsz ott es hebegsz, hogy ez de komoly, oljetek meg, ez baziszep es nem birsz mozdulni. A csikos hatu futoegerrel itt talalkoztunk, ahogy hult le a levego hirtelen elobukkantak es rohangasztak mindenfele, napkozben persze eltunnek. Telen van itt ho is, azt megneznem meg! A naplemente mar ismet uton ert, egy ujabb sivatagi 200 km-es etap. Country zene a radiobol, a narancs sziklakat a lemeno nap izzo vorosre festi, nincs forgalom se terero, padloig taposom a gazt, ennel szabadabbnak mar nagyon reg nem ereztem magam.

Nevadabol indultunk, Utahban turaztunk, este pedig motel Arizonaban. Zaras elott 5 perccel csobbanni a medencejukben majd elfogyasztani az otthonrol hozott uveg Pinot Noir-t… priceless. Folyt kov.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése