Carlos Equadorbol

Az Isten-tarsa-meg-oket sorozatunkban mindenkeppen meg kell emliteni Carlost is. Kepzelj el egy kb 55 evesnek kinezo idosebb ferfit, kicsit pupos, kicsit santit, de egy ranc annyi nincs rajta. Minden aldott nap 3x szembejon az irodaban a folyoson es mindig mosolyog. Fultol fulig. Valamint mindig koszon, Good day Sir, how are you, de olyan igazan jokedvuen kerdezi, HOOOWaaare you? (nagymosoly). Nos Carlos egy kek vallpantos kertesznadragot hord es altalaban maga elott tolja a szekeret felszerelve sok WC papirral, WC kefevel es egyeb tisztitoszerekkel. O a WC pucolonk, az egyik legboldogabb ember a vilagon.

En mar tobbszor beszedbe elegyedtem vele, nem lehet nem megszolitani valakit, aki ilyen szepen mosolyog a vilagra. Ma megint belebotlottam es elkisertem egy darabon. Kb ez a parbeszed zajlott le, de kepzelj hozza egy nagyon eros spanyol akcentust, alig erteni, amit mond.

- Kepzeld, holnap lesz a 77. szulinapom (hatalmas vigyor)
- Ne viccelj Carlos, nem lehetsz tobb 57-nel! (komolyan annyinak nez ki)
- Es van het gyerekem, 21 unokam - a felesegem meg nyaron lesz 78!
- (allam padlon)
- Tudod annak idejen Equadorban nem volt TV meg internet, estenkent "Taka-taka!" (kezevel egyertelmu mozdulatokat csinal, mindezt egy Wall St bank 9. emeleti folyosolyan, fonokok kozben jonnek szembe, odaseneki :)
Ma mar nem minden este, asszony 78… mar csak penteken.
- Carlos, ma pentek van.
- Tudom! :D

Kesz, ennyi :)