2010. május 14.

Son Of A Preacher Man

Szombat del, allok a kozepesen tomott metron, amikor belep egy magas, latino fiatalember feher lenvaszon nadragban es feher zakoban. Zarodnak az ajtok, felcsap egy Bibliat es elkezd emelt hangon beszelni a tomeghez. "Isten szeret titeket, aki magassagos… bla." Korbenezek, a NY-iak kezukbe temetik arcukat es felhangositjak az iPodot, mar megint egy predikalo a sok kozul. Folytatja: "Ez itt a bun varosa, annyi a meleg es a leszbikus, ettol Isten nagyon haragos, Haiti es Chile, Szodoma es Gomora!!" Hirtelen felneznek az emberek, a vilag talan legtoleransabb orszaganak a legliberalisabb varosaban szinte hallani, ahogy kinyilnak a bicskak. Kicsit tavolabb lepek…

Egyszercsak megkopogtatja nagyhangu baratunk vallat egy alacsonyabb, ertelmiseginek tuno, szemuveges, fiatal feher ferfi: "Bocs, te elhiszed ezt a sok baromsagot, amit beszelsz, klimavaltozasrol hallottal mar?" Az emberek megkonnyebbulten visszafordulnak a konyvukhoz, iPodjukhoz, vegre valaki kezeli az urget. A vita folyaman felolvasasra kerul par relevans resz a Bibliabol, de elohuz egy spanyol Bibliat is, majd spanyolul vitatkoznak tovabb - mert a feher edukalt kollega azt is beszeli, akcentussal, de folyekonyan. Hoppa. Felall egy idosebb utas, hosszu szakalla van, es odaszol "Van itt nalam is egy konyv, kicsit oregebb, bar heberul van, de felolvasnek egy idevago reszt". Vegul nem olvas, visszaul, mert mar az egesz metrokocsi rohog.

Megerkezunk a Times Square-hez, emberek ki, be, "Stand clear of the closing doors, please" amikor az edukalt baratunk picit megtolja a hit emberet, aki elkepedten hatrahokol, csukodnak az ajtok es nelkule megyunk tovabb. Az utasok dobbenten neznek, valaki elkezd tapsolni es en is csatlakozom, well done, well done.

Sokaig nem tertem magamhoz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése