London es a palacsintaverseny

Majdnem pontosan harom evvel New York-ba erkezesem utan osszecsomagoltam a satrat, felpakoltam a szekerre, csettintettem jo lovamnak es elindultunk uj kalandok fele. Amikor jottem a Wall Street romokban hevert, tizezrevel rugtak ki a bankok az embereket es en betoppantam ket kofferrel haborus korulmenyek koze. Azota kicsit talpra allt a gazdasag, lett lakasom a Central Park sarkan, futottam negy marathont, szereztem rengeteg baratot (pedig a minosegre mentem) es tobb bucsubulim ellenere mindegyikre jottek, meg egy Central Park-os nemcsokis tortat is kaptam egy futoval a kozepen. Ha kovetted e blogot es a kepeim, nem vitas, hogy mozgalmas harom ev volt, elutaztam minden penzem, mar csak igy szoktam. Egy gyonyoru osz utan az utolso heten meg ezzel a naplementevel ajandekozott meg a varos.

Londont fel eve valasztottuk Imolaval kozosen mint uj allomas, mindkettonk szamara ez volt a legjobb hely elni es dolgozni a szoba jovo lehetosegek kozul. Szerencses vagyok, nem kell feladnom az allasom, globalis multi cegem elfogadta, hogy ugyanazt csinaljam Londonbol is. Meg a koltozesben is segitettek, igy szeker helyett valojaban egy profi ceg pakolt ket nagy teherautora, a lovam pedig egy B-747 Jumbo Jet volt, amin kenytelen voltam tesztelni az elso osztaly bor- es sutikinalatat. Igazabol mar a repteri Lounge-ban becsiccsentettem, de csak egy pesti proli vagyok, azert kulturaltan mosolyogtam, nem kell aggodni.

London, baby! Megjottem es sutott a nap. Az elso benyomas, ami meg mindig tart, hogy megerkeztem a jovobe. Minden vacsi uj. New York annyira lepattant es omladozo, hogy elkepeszto, csak hozzaszoksz. Ha nem utazol mashova, nem is zavarna, vegulis ott is mukodik minden. Az elso osztalyu repjegyhez sofor is tartozik, a kulonbsegeket ezen az egy dolgon lehet szemleltetni. Manhattan es JFK kozott egy fekete Chevy Tahoe jott ertem, egy 9 szemelyes tank, a vilag uranak erzed magad benne, ot literes V8, ami a pokolban is V8 (c) Winkler. Ultunk benne ketten, a sofor oltonyben, fekete borkesztyu, en farmerban, bordzseki, megbeszeltuk hadd uljek elore, ennyi villogo bizbaszt soha nem fogok megegyszer autoban latni, de hatul egy pingpongasztal is elfert volna. /snitt/ Londonban szinten sofor, az oltony stimmel, de megyunk ki parkolohazba es odamegy es Volvo S40 fele - ez vicc? Mi ez a kispolszki appam? :) Ez volt nekem Anglia elsore messzirol jove, kicsi, hatekony, modern.

Az elso par het persze az ugyintezesrol szol, nem untatlak ilyen tortenetekkel, pont mire megvolt mar mindenem, uj mobil, uj bankkartya stb, egy Starbucksban ulve kiloptak az egeszet a taskambol. Ebbol csak annyi tanulsag legyen, hogy e modern vilagban ha ott allsz London kellos kozepen, se mobil, se bankkartya, se keszpenz, se metrokartya, az azert eleg szivas. Hazagyalogolsz? 20 km-t? Haza se talalok metro nelkul. Tudj par telefonszamot fejbol. Es legyen a kabatzsebedben egy husz font keszpenz mindig, a tarcadon kivul. Baj nem lesz belole. Szerencsere egy baratommal kaveztam es lelejmoltam egy huszasra a malheur utan. Anglia pedig bemutatta, hogy egy kivaloan mukodo modern orszag, egy heten belul megvolt minden, ami elveszett, par telefon az egesz. Meg a metrokartyamat is azonnal letiltottam es az ujra atloktem a regi egyenleget, online, nem szar.

Ket masik sztereotipiat gyorsan eloszlatok mielott tovabblepnenk. A kaja nem rossz, ez egy vilagvaros, itt minden kaja megtalalhato, kit erdekel a Fish’n Chips. A nok nem rondak, az angolok eleganciajat es minosegerzetet latom parosulni a kulfoldi jo genallomannyal, nagyon is udito eredmenyt produkalva. Sose szidd a pincerlanyokat, amugyse, de Londonban jo esellyel magyar. Heathrow-n a Pret A Manger-ben fizettem, varakozo tekintetem atfut a srac nevtablajan, majd hirtelen felkialtok "Szevasz Szilard!!!" Szegeny nagyon megijedt, mondja "Ooo… szevasz?" Megnyugtattam, nem regi osztalytarsa vagyok, csak trefa egy unatkozo utastol, de par szot valtottunk, ki mikor volt otthon utoljara, volt-e bejgli karacsonykor, aztan mentunk tovabb. Az idojaras viszont tenyleg cudar, nyirkos huvos, ez van.

A Central Park-ot nem potolhatja semmi, de ezt tudtam elore. Orommel lattam viszont, hogy a Hyde Park tenyleg nagyon jo hely. Patakok, tavak, kacsak, hattyuvak, lovak (!) es csomo vidam ember, turista. Egy oromforras a varos kozepen, ott akarok lakni. A negy oldalabol harmat mar lecsekkoltam es a Maserati es Lamborghini suruseget az utcan zavaroan magasnak tartottam, de nem adom fel. New York-ot azert szeretjuk nagyon, mert egy vidam hely, kedvesek es boldogok az emberek, jo az utcan setalni, derult arcok jonnek szembe. Az angol nem ennyire derus, ez lejon, de azert vidam nepseg a brit is. Szabad az utcan is sorrel a kezedben allni, annyira hozzaszoktak a szar idohoz, hogy kint ulnek esoben es szelben is, gallert fel es gurul le a sor, kozben rohognek. Csipos a humoruk, ez nagyon bejon, beszolnak es hatbavernek, politikailag nem korrektek, de a jo humor sosem az. 

Megvannak nekik is a marhaskodo unnepeik, egyik ilyen a februari Pancake Race. Egy bizonyos napon, delben, felallnak emebrek egy rajtvonalhoz egy serpenyovel a kezukben es versenytfutnak. Altalaban setalo utcakban es piacokon szervezi az egyik helyi etterem, de szerte a varosban mindenhol, ugyanaznap. Konkretan a Parlament elott a kepviselok, akik itt nem sport-doktorok, hanem Lord ez meg Szor amaz, is versenyeznek, lakkcipoben, palacsintasutovel, a sajto legnagyobb oromere. Kiugrottam hat en is ebedszunetben a London Bridge melletti hires Borough Market-hez, mint Pesten a Vasarcsarnok. Ott negyes valtokbol allo csapatok futottak egy kis palyan oda-vissza, kozepen pedig a serpenyoben levo palacsintat fel kellett dobni (sajat video). Semmi ertelme de total buli, kozben a nep szurkol, sorban all palacsintaert, iszik egy sort, majd megy vissza munkaba.

Folyt kov!

Visszavinned?

Messzefoldon hires, hogy Amerikaban mindent vissza lehet vinni. Valoban? Ez az a terulet, ahol a teljes szabalyozatlansag ellenere a rendszer tokeletesen mukodik. Nem torveny irja elo, hogy mi a szabaly, hanem a bolt ad megfelelo dontesi hatalmat az eladonak es o el vele annak erdekeben, hogy az ugyfel boldog legyen. Nem akarok extrem peldakkal jonni, ahol jomagyar turazok atjottek es vettek komplett kempingfelszerelest, satrastul, gazfozostul, atutaztak Amerikat majd harom het mulva visszaadtak a nyugati parton es visszakaptak a penzt. Nem voltam ott, de elhiszem, kinezem belolunk es beloluk is.

Voltam viszont ezen a heten a Macy’s-ben, a hires Department Store a 34th St es a Broadway sarkan. Harom eve vettem ott egy borondot, aminek mara elhasznalodott a kereke, tonkrevertem, sokat utazom. Alapos german-neveltetesu gyerek vagyok, megvolt meg a garanciapapirja es a regi hitelkartyam, amivel vettem. A blokk sajnos nem es a garicedula sem volt lepecsetelve, vagyis valojaban _semmi_ bizonyitekom nem volt, hogy ott vettem. Meg sosem vittem vissza semmit harom ev alatt, gondoltam most kiprobalom, mi igaz belole.

Customer Service Desk-nel egy otvenes feher no hosszu voros gondor hajjal mosolyogva udvozol es felvilagosit, hogy in-store warranty csak egy evig van, utana a gyartonak kell visszakuldjem, aki 10 evig kicsereli, de el kell postazzam nekik a 30"-es borondot (nem kicsi). Bar keszultem ra, hogy ha nem veszik vissza, akkor jelenetet rendezek, de egyszeruen nincs a genjeimben a kiabalas es amit mondott, az logikus volt, ezzel nem tudok vitatkozni. Azert a szam lebiggyedt.

Azt mondja a no erre, hogy Daniel, tegyuk fel, hogy iden vetted es nalad is volt a blokk, akkor vissza tudnam adni a koffer legalacsonyabb arat, amiert tavaly polcon volt valaha. Nezek butan, jo, tegyuk fel. Elkezdi verni a terminaljat vadul es elnezest ker, hogy ilyen sokaig tart. Azt mondja rossz hire van… ez egy $250-os borond de tavasszal akcios volt, ezert csak $150-et tud adni erte. Vagod, hogy semmi papirom nem volt, hogy en ezt naluk vettem. Mondom jo :) Kineztem egy $180-os mindentkibiro Samsonite-ot (az elado konkretan ugralt rajta) es elvittem $30-ert.

Hazafele beugrottam a sarki boltba tejert, eskuszom ez tenyleg ugyanazon a napon tortent, az ures borond volt az egyik kezemben, a liter (najo, fel gallon) tej a masikban, amikor a kasszanal az elottem allo fiatal lany futocipoben es atizzadt cicanadragban a szalagra vag egy csomag virslit. I’d like to return this! kialtja, es mellevag egy masik csomag virslit meg egy vekni kenyeret. A 150 kilos fekete kasszaslany rezzenestelen arccal, egy szot sem szolva levonja a virsli arat es mindenki ment a dolgara, csak en alltam ott mint egy marha. Se blokk, se magyarazat, hogy mi volt a baj a virslivel, egyszeruen nem tetszett a szine - nem szamit. Az ugyfel, aki bejott hozzank vasarolni elegedetlen volt es $2.50 jovairasaval boldogga lehetne tenni. Ennyi. Az a tudat, hogy visszavihetnem, serkenti, hogy megvegyek minden vackot. Zsenialis.

A Nation at War

Amerika es haborui, nincs masik tema, amiben jobban megmutatkozna az American Exceptionalism mentalitas, a felfogas hogy Amerika mas, senkihez nem merheto. Egyben a legnehezebben felfoghato, de egy kis tortenelem segit.

Aktualis pelda: A masodik vilaghaboru ota Amerika tobb haborut is vivott, amit az itteni utca embere is jo esellyel fel tud sorolni, Korea, Vietnam, Szerbia, Obolhaboru I-II, Afganisztan. Erdekes modon gatlasok nelkul bevalljak, hogy fogalmuk sincs, hogy e haborukban pontosan ki ellen harcoltak es miert. De legfokeppen a legutolso hadjaratrol, amikor 2001 utan Bush lerohanta Irakot, ma mar mindenki tudja, hogy valotlan allitasok alapjan vonultak be oda, Szaddamnak nem voltak tomegpusztito fegyverei. Tehat nem titkoljak, en ezen mar meglepodtem. Amikor par honapja viszont felroppent a legelso aprocska hir, hogy Iran _kozeledik_ atomfegyver kifejlesztesehez, akkor minden ismerosom egyszerre kerdezte: Mikor bombazzuk le oket? Holnap vagy csak jovo heten? Nem a politikusokrol vagy wyomingi farmerekrol beszelek, hanem az olvasott liberalis felvilagosult New York-i barataimrol.

De hat ok a rossz fiuk - mondjak arra a kerdesemre, hogy biztos le kell-e oket bombazni rogton. De hat mi vagyunk a jo fiuk - mondjak arra, hogy nem kellene esetleg egyeztetni UNO-val, az Angolokkal, barkivel, mielott egy a vilag olajanak 20%-at termelo orszagot romba dontunk. A nep szemeben ez ennyire egyszeru, tobb indoklasra nincs szukseg. Nem Amerika az egyetlen orszag a vilagon, aki rendelkezik utokepes hadsereggel es azt nem sajnalja be is vetni. De senki sem viseli "A Vilag Sheriffje" csillagot ugy, ahogy Amerika. Nem az elnokrol beszelek, nem a generalisokrol, hanem az utca embererol, aki meg van rola gyozodve, hogy az amerikai egy Isten altal kivalasztott nep, akinek kotelessege rendet tartani a birkak kozt. Hogy jutottunk ide?

Mar amikor Nyugat-Europaban eltem rajottem, hogy bizony sokminden maskepp megy egy orszagban, ahol mar 70 eve jolet es demokracia van, folyamatos fejlodes. Ahol a nagyszulok 80 evig elnek es szanaszet penzelik az unokat es nem forditva. De kepzeljunk el egy nemzetet, ahol ez a fejlodes tobb mint szaz eve toretlen - egyetlen ilyen orszag van a vilagon (najo, meg Svajc). Adjuk hozza, hogy ez a nemzet minimum szaz eve folyamatosan haboruzik. Nem 10-20 evente, ahogy az elso bekezdesem sugallja, hanem folyamatosan.

Nem kell vegigolvasni a Wikipediat csak elmenni Washington DC-be. Az egesz varos egy haborus emlekmu. Meg a meleg + fekete + noi NAVY harcosoknak is van kulon emlekmuve, meg annak is, aki mindez egyben. Meg az Army-nak, meg az Air Force-nak, meg a Coast Guardnak, mindenkinek. Ha keves idod van DC-re, az Iwo Jima emlekmuhoz akkor is menj el es setald korbe. A talapzata masfel ember magassagu es korbe talan 50m, apro betukkel van felsorolva minden hadszinter, ahol a US Marines valaha labat vetett. Ez 1775 ota tobbezer hely, a vilag osszes orszaga megtalalhato, minden evben harcolnak valahol. Ezek nem bekefenntarto missziok… es ez csak egy Marines emlekmu, Army/Navy mashol vannak. 

Kepzeljunk el egy olyan nepet, ami 1898-ban, amikor mi boldogan setaltunk a vadonatuj Andrassy uton a Hosok tererol az Oktogon fele es elveztuk a nemreg kiharcolt Kiegyezes gyumolcseit, addig egy fiatal nemzet a tengeren tul egy egesz masfajta orszagepitesi projekten dolgozott. Amerika hadat uzen Spanyolorszagnak, aki akkoriban a Britek mellett a vilag legkomolyabb haditengereszetevel rendelkezik. Amerika pedig egy nagyon fiatal hadsereg volt, nemreg meg egymast lottek valami rabszolgas ugyben. Roviden: Nemecsek szemtelenul beleszolt egy nagyfiu dolgaba raadasul olyan ugyben, amihez nem volt sok koze. Kuba kuzdott a fuggetlensegeert a spanyol elnyomok ellen, mint sok mas gyarmat mashol is. Az amerikai elnoknek kellett volna kis nepszeruseg, kene egy megnyert haboru, rakjuk tele az ujsagokat cikkekkel, hogy a szemet spanyolok milyen csunyak a szegeny kubaiakkal, tamogatni fogjak, hogy mi ott kozbelepjunk.

Roppant sorsdonto volt ez a 10 hetes haboru. Amerika fiatal hadserege legyozte a vilag legjobbjanak tartott spanyol flottat. A spanyol nepi ontudat ettol osszeomlott, egy vilaghatalom leszallt, egy masik felemelkedett. Amerikai felugyelet ala kerult Kuba, Puerto Rico es a Fulop-szigetek. De legalabb ennyire fontos, hogy Amerikat itt nem tamadtak meg! Amerika a rendor szerepet jatszotta, megvedte a jokat a rosszaktol. Az elnok pedig a sajtoval erte el a valasztok tamogatasat mindehhez. Ismeros?

Azota is szabadsagot akarnak adni a vietnami nepnek, az iraki nepnek, az afganisztaniaknak, teljesen komolyan gondoljak, hogy ez az o szent kotelesseguk, ami egy verejtekes es aldozatos feladat. De ha te vagy a legnagyobb, ha te vagy a megtestesult jo, akkor ez a sorsod. A szoke kekszemu famer gyerek Arizonaban mar jelentkezik is onkentesnek a Marines-hez, mert ok mennek mindenhova elsonek. Utoljara emelem ki, nem a sajtobol jovo maszlagot idezem, hanem a tanult, muvelt, felvilagosult szellemi elit teljesen oszinte velemenyet. Az orszag vezetoinek megvannak persze a sajat politikai, gazdasai erdekei, de azokrol olvashatsz a magyar lapokban is okosakat. Az elmult szaz ev folyamatos haborui, amit az amerikaiak mind megnyertek, ugy, hogy Pearl Harbort leszamitva sajat foldjukon idegen hadsereg sosem tamadta meg oket, teljesen logikusan vezetett az amerikai nep ezen onkepehez: A vilag rendorei, a gyengek vedelmezoje.

A Spanyol haboru megmagyaraz egy masik erdekes tortenetet is. Kuba es Amerika kozott 1962 ota embargo van, nincsen semmilyen aruforgalom, ersd az amerikaiak Kanadaba mennek kubai szivart szivni. Mert Amerikaban nem lehet kapni! Mellesleg J.F. Kennedy elnok meg gyorsan hozatott maganak 1000 szivart, mielott alairta a rendelkezest… Tovabba csak Torontobol lehet Havanaba repulni, nincsenek kozvetlen jaratok, se hajo se repulo. Teljesen ertelmetlen dolog, majd igy fogjuk az ottani kommunizmust megdonteni? De akkor hogyan lehet az, hogy a US NAVY rendelkezik Kuba szigeten egy katonai bazissal?

Guantánamo Bay az egyik legfurcsabb politikai epizod a tortenelemben. A szabad Kuba elso elnoke adomanyozta orokre ezt az obolt Amerikanak, halabol a spanyoloktol valo felszabaditasukert 1898-ban. Akkor meg joban voltak. A Kennedy embargo ota minden kapcsolat megszunt Kubaval, a bazist is elvagtak. Sajat generatoraikkal csinalnak aramot, vizet a tengerbol nyernek, kajat USA-bol hozzak hajoval es kozel 1000 katona el a bazison, plusz csaladjaik. A bazis nemreg hiresult el mint kinzo kihallgatasok helyszine, de csak 2001 ota hasznaljak ilyen celra - a 90-es evekben meg mint a legbatrabb katonak tamaszpontjat ismertuk meg az A Few Good Men cimu filmben (Jack Nicholson: "You can’t handle the truth!"). Nyilvanvaloan praktikus egy bortont, ami semmilyen orszag torvenyei ala nem tartozik, hivatalosan sem USA-nak, se Kubanak nem resze, kinzo vallatasokra hasznalni. A WTC tamadasok ota kozel 800 fogoly toltott el itt eveket, ma mar csak 171-en vannak. Soha nem emeltek vadat egyikuk ellen sem, ugyvedjuk nem volt, targyalasuk sem. Amerikai, kanadai, brit allampolgarokat is vallatnak itt, kormanyaik csendben tiltakoznak. Barmelyik hadszinteren rossz idoben rossz helyen vagy, itt kothetsz ki, soha senki nem fog tudni rolad. 

Obama elnok egyik valasztasi igerete volt, hogy bezarja Gitmo-t (a NAVY tamaszpont jelolese GTMO, innen a koznyelvi neve). 2009-ben ala is irta az Executive Order-t, vagyis nem kerdezte meg a Szenatust errol, katonai dolgokban az elnoknek szinte teljes hatalma van. Majd elnapolta a kivitelezeset, amikor latta, hogy ez nem olyan egyszeru. Se polgari se hadbirosag ele nem lehet ezeket a foglyokat allitani, viszont ha nem is tudtak semmit elfogasukkor, most mar mindenkeppen tul sokat tudnak. Hiaba jottek letre CIA bortonok Jemenben, Sziriaban, de meg Bukarestben is (sok penzert), ahova par foglyot athelyeztek Gitmobol, ez sem egy mukodo modell a felszamolasra. Nemzetkozi es moralis nyomas surgeti a vallato borton bezarasat. De nem az amerikai valasztok nyomasa. Hoppa, akkor hova a nagy sietseg?

Az a keves amerikai baratom, aki az ebben a cikkben leirtaknak csak toredeket is ismeri, az is ugy velekedik, hogy egyreszt ha valaki Gitmoba kerult, akkor valami rosszat biztos csinalt. Mint a vadnyugaton a Sheriff, akit o bezar, plane ha szőrös es koszos (netan arabul beszel), az biztos megerdemelte. Masreszt szerintuk a vilagpolitika nagyon egyszeru: mi vagyunk a jok. Pont. Valamint haboruban vagyunk (a szerk.: mintegy 100 eve). Pont. Neha keveseknek szenvedniuk kell a sokak boldogsagaert.

Viragot ne feledd

Februar 13-an, hetfon, volt egy mokas video konferenciank. Egy nagy kepernyot kepzelj el negyfele osztva, latszik rajta a csapatunk Budapestrol, Londonbol, Montrealbol es New Yorkbol, mindenki ul egy targyaloban, heti csoport gyules. A fonok akar valamit prezentalni, Powerpoint, a targyalobol atveszi a sajat gepe kepernyojet es megosztja a tobbi resztvevovel. Tehat 30 ember nezi a gepet, mintha a hata mogott allnank, epp csak a vilag tobb pontjarol. 

Egyszercsak megnyit egy Internet Explorert, valami webes cuccot mutatni, latjuk az utolso altala latogatott weboldalt, egy online viragrendelo oldal. Mindenki elkezd rohogni, de a fonok nem jon zavarba, into ujjat felemeli es mondja: "Meg nem keso sracok! Holnap feb 14, en szoltam…"

Most aztan meg jobban rohog mindenki - a harminc resztvevo ugyanis mind ferfi volt :)

Brothers in Arms

Beszeljunk Amerika egyik sotetebb oldalarol, fegyverek, haboruk, Guantanamo es az atlag amerikaiak velemenye minderrol (ha gondolod olvasas kozben hallgathatsz egy kis Mark Knopflert).

Amerikaban ma 300 millio lofegyver van maganemberek tulajdonaban, csak kicsivel kevesebb, mint mobiltelefon. A fegyverbirtoklasi jog benne van az alkotmanyukban, ami tobb mint ketszaz eves, nem egy modern darab. Lehetne sokaig taglalni, hogy miert kerult bele es miert van benne most is, de az amerikaiak jogrendszere, az alkotmanyhivok vallasa, egy kulon lapra tartozik. Mert ahogy egyesek kepesek a mai elet minden mozzanatat egy ketezer eves konyvbol levezetni, ugy vannak olyanok is, akik ezt egy 200 eves papirbol teszik. Meglepoen sokan. Annyit jegyezz meg, hogy jobban ertsd a filmeket, a hires Second Amendment-rol beszelunk, miszerint a miliciaknak joga van fegyvert viselni, hogy meg tudjak vedeni magukat a szovetsegi kormany tulkapasaitol. Az egesz alkotmany arra van kihegyezve, hogy utaljuk III Gyorgy angol kiralyt es nem akarjuk, hogy egy uj elit ugyanugy elnyomjon minket az uj kontinensen, mint eddig. A kormanynak ne legyen sok hatalma, majd az emberek eldontik, mi kell nekik.

A lenyeg az, hogy a mai ember hogyan ertelmezi a regi szoveget. Ha az emberek akarnak fegyvert tartani, akkor fognak talalni egy olyan ertelmezest, ami alatamasztja szandekaikat. Tobb precedens-per alapjan (2008 DC vs. Heller-t erdemes megjegyezni, ujsagokban sokszor hivatkoznak _a_ Heller perre) alakult ki a mai ertelmezes, miszerint: Nem kell szervezett milicianak tagja legyel, hogy fegyvert tarthass - es az automata gepkarabely, amin ha nyomva tartod a ravaszt, folyamatosan lo, azt is jogod van tartani az otthonodban. A puszta onvedelem okan…

Ha ez nem lenne eleg sokkolo, gyakorlatilag barhol hordhatsz fegyvert. Utcan, egyetemen es kocsmaban is. Koztudott, mert politikusok is tenykent emlitik a sajtoban, hogy a fegyverkereskedok nem erdekeltek a torveny betartasaban, vagyis siman eladnak fegyvert olyan embernek is, aki elitelt bunozo es ezt hangoztatja. Az igazan meglepo szamomra a barataim es ismeroseim velemenye minderrol. En egy felvilagosult, liberalis, gazdag, edukalt, demokrata varosban lakom. Ennek ellenere az en kollegaim is meg vannak gyozodve arrol, hogy egy kocsmaban fegyvert hordani _jo_ otlet. Mert hat hol mashol lenne szuksegem ra? A haloszobaban es a kocsmaban, leloni a betorot, vagy a felesegem szeretojet vagy a reszeg kotekedot. Hiaba mondom, hogy reszegen tilos a volan moge ulni, mert veszelyes magadra es masokra, igaz? Igen. De toltott fegyvert hordani a kocsmaban hordani nem az? Az mas. Akkor kepzeld el az orszag konzervativ felenek a velemenyet, ha ezek voltak a liberalisok. Es ne csinalj balhet egy kocsmaban Arizonaban.

Nehez tisztan latni ebben a szinte vallasos kerdesben, ilyenkor segitenek a szamok. A justfacts.com/guncontrol oldalarol ket dolog derul ki vilagosan: Varosokban, allamokban, ahol nemreg 5-10 evre betiltottak a fegyvertartast, felszokott a bunozes es a gyilkossagok szama. Tiszta es vitathatatlan osszefugges, mert amikor eltoroltek a fegyvertilalmat, akkor visszament a gyilkossagok szama, azonnal. Vagyis igaznak tunik, hogy a bunozonek ugyis van fegyvere, de jobban meggondolja betorni hozzam, ha tudja, hogy nekem is van. Azert persze nem tudna minden bunozo ennyire konnyen fegyvert szerezni, ha tiltva lenne, tehat tobb lovoldozeses hir van New York-ban a hetfo reggeli ujsagban, mint Londonban. A masik, hogy meglepoen keves fegyveres baleset van. A halalos balesetek 25%-a mergezes, 0.5%-a lofegyver - a mososzerbol 50x tobb gond van mint a pisztolybol, megsincs betiltva.

Fenntartasokkal, de az a velemenyem, hogy a fegyvertartas egy ujabb tema, ahol Amerika homlokegyenest szemben all az OECD-30 orszagok egyuttes velemenyevel. Egy oldalon allnak olyan kulonbozo orszagok, mint Japan, Kanada, Ausztralia, Europa es a masik oldalon Amerika. Ez oket nem erdekli, mi cowboyok vagyunk, nem puhapocsok, mondjak. Viszont a fegyvertartas annyira tradicionalis resze e nepnek, hogy megtanultak vele felelosen egyuttelni, viszonylag keves balesettel. Akar mondhatnank egy felnott tarsadalomnak is. 

Bezzeg a marijuana tiltott, attol feltjuk a nepet, meg valami kart okoznak magukban. Mondjuk a fuves cigi adobevetelei: nulla. Ellenben az USA csak tavaly a dohany-, alkohol- es fegyvereladasok utan $20 milliard dollart szedett be, csak adoban. Ezzel Magyarorszag allamadossagat het ev alatt ki lehetne fizetni. Amit az amerikai dohany-, alkohol- es fegyvergyarto cegek termeltek nyereseget, azzal pedig egesz Europa adossagat es meg borravalora is maradna. Boldog a bunozo, az artatlan, a nagycegek es a kormany is. Ki van ez talalva.