2014. január 15.

Marco es a nyakleves

Fel eve koltoztem Pimlicoba, egy kis kerulet London belvarosaban, beszoritva a gazdag Westminster, Knightsbridge es Chelsea koze. Egy sokkal egyszerubb, nem Lamborghinik es Aston Martinok altal teleparkolt kornyek, mint a masik ketto.

A kedvencem a kis kozpontja, ahol mint egy faluban, mindent el tudsz intezni szombat delutan percek alatt. Ott a posta, a kulcsmasolo, benzinkut, biobolt es a hardware store. A ter kozepen egy kirakodo piac, nem nagy, talan egy tucat kereskedo jon ki a portekaval minden nap, zoldseg, gyumolcs, friss hal es egyeb cuccok a tengerbol, de zarora utan mindent lebontanak es ures a ter. Es enni lehet a foldrol. Minden nap eltakaritanak maguk utan.

A ter sarkan van a fodrasz, ahol a haverom dolgozik. Mar az elso alkalommal a szivembe lopta magat, egy esos szombat delutan benyitok es Metallica szol a magnobol a fodrasz szalonban. Mondja Hello, bocsi a zenet, mar halkitom is le. Mondom isten ments, egy kis Kill’em All mindig feldobja a napomat. Felcsillant a szeme, hogy ismerem a klasszikus albumot 1983-bol - egesz veletlenul kivulrol tudom.

Marco kicsit George Clooney-san oszes haju kb 38 eves nem vekony de sportos ferfi Irakbol. Az I’m from Hungary-bol mindig jon a foci, ha jarod a vilagot muszaj kicsit tudni errol dumalni, mi is rogton kideritettuk, hogy Magyarorszag es Irak is a mexikoi VB-n jatszottak utoljara. Maradona… kiraly volt. Ennyi, maris baratok lettunk.

From Dusk Till Dawn (c) onlyhdwallpapers.com
Ma itthonrol dolgoztam es delutan lementem a piacra egy barany kebabert a libanoni standhoz, otthon egyedul, igy jol megpakolhatom hagymaval. Ott all mellettem Marco is a sorban, udvozlom es dumalunk a kebabra varva. Hirtelen kialtast hallunk, egy no kiabal, hogy HELP, HELP, THIEF! es rohan le az utcan.

Nezunk egymasra a doner standnal allva majd egyszerre elkezdunk rohanni a no utan. A no elott ket tizeves gyerek szalad, egyik kezeben egy noi taska. Nem is futnak gyorsan, szerintem nem hittek, hogy barki utanuk indul. Ezt beneztek, mert Marco es en szaz meteren belul beerjuk oket.

Megprobalnak kulonvalni de ketten vagyunk mi is, ket oldalrol egymas fele kergetjuk oket es ahogy egymas melle ernek, Marco a foldre loki mindket sracot. Jol megutik magukat, tapaszkodnak fel, erre a fodraszom lekever nekik ket marha nagy pofont es elveszi a taskat. En csak nezek Marcora legalabb annyira meglepetten, “Ennyi?”

Bolint, “I want no trouble”. Visszamegyunk a kebaboshoz, fizetunk es megyunk dolgozni.

Pimlico, London, 2014




2 megjegyzés: