2017. március 10.

Brexit és a világ

Voltam egy előadáson Londonban múlt héten. Misha Glenny egy brit író, a BBC és a Guardian volt közép-európai tudósítója. Beszél több balkáni nyelven - kicsit még magyarul is - és nagykövetekkel, katonai vezetőkkel, kormányfőkkel vacsorázik időnként. Úgy összefoglalta a dolgokat a Brexit körül, hogy csak lestem.


Misha szavait kiegészítettem kis saját kutatással ott, ahol valamit nem fejtett ki túlzottan. Pl. az ír témát csak címszavakban említette, gondolom az angoloknál ez közismert, de nekem utána kellett olvasnom. A beszéd eredeti felvételét itt találod: https://www.youtube.com/watch?v=9N4R4-pwE-g

Huszonöt év tej és méz után (ez egy angol kifejezés) a 2008-as gazdasági válság Angliában is sok embert hagyott a küszködés szélén. Ahogy Amerikában, úgy itt is kételkedve (felháborodva) nézték az emberek a híreket, hogy allítólag a gazdaság visszabillent, emelkedik a tőzsde és a bérek? Az ő bérük ugyan nem emelkedett sehova, de még a 2008 előtti életszinvonaluk sem állt vissza. Van itt közel egy millió lengyel vendégmunkás, százezer magyar is tuti van, nem volt nehéz pár jó dumájú politikusnak bűnbakot találni: Brüsszel és a bevándorlók.



Milyen hatással van mindez Európára?

Misha szerint a spanyolok aggódnak a Brexit miatt a legjobban. Arra emlékszel, hogy Nagy-Britannián belül Anglia és Wales szavazott a kilépésre, Skócia és Észak-Írország pedig maradtak volna? A skót kormányfő, Nicola, kimondta, hogy ha az angolok kemény Brexitet akarnak, vagyis kilépnek a közös piacról, akkor a skótok kiléphetnek Nagy-Britanniából. EU-s politikusok már jelezték, hogy viszonylag akadálymentesen vennének fel egy független Skóciát az EU-ba. A brit kormányfő, Theresa, azt volt képes mondani, hogy "Csak nem akarnak szakítani a skótok a legnagyobb piacukkal?" Valaki lapozzon Theresának az 'irónia' szóhoz, de hirtelen...! Az UK néven emlegetett skót-angol-velszi unió 1709 óta tartja békében hármójukat, most viszont billeg a szék lába. A királynő meg csak hallgat.

Mit érdekli ez a spanyolokat? Csak annyit, hogy Katalónia (Barcelona és környéke - hét millió ember) régóta el akar szakadni Spanyolországtól. Katalónia sokkal gazdagabb és fejlettebb Spanyolország többi részénél, más nyelvet beszélnek, más nép. Ha Skócia kiválik Nagy-Britanniából, majd gyorsan beveszik őket az EU-ba, akkor a katalánok nyomulnak utánuk. A spanyolok pedig elveszíthetik azt a tartományt, amely a számláik nagy részét fizette eddig. A katalánok 1659 óta része Spanyolországnak, most viszont rezeg a léc.

Trumpot négy éven belül el lehet küldeni, de ezek itt több generációt érintő döntések.



Ritkán gondolunk az írekre, amikor világpolitikáról beszélunk, de csak azért, mert gyorsan felejtünk. Észak-Írország ma is egy puskaporos hordó, mondta Misha, és persze kicsit közelebbről érinti őket a Brexit, mint a spanyolokat. Az észak-írek az EU-ban maradásra voksoltak a tavalyi népszavazason. Az is rémlik, hogy volt itt valami IRA nevű szervezet, akik robbantgattak össze-vissza, amikor még kissrác voltam. Azt meg nem mondom, hogy ki miért harcolt, de a lényeg, hogy Észak-Írorszagá fele katolikus és Írorszaghoz húzza a szíve, a másik fele viszont protestáns és Angliához szeretne tartozni. 

Az ír szigeten a hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes években folyamatosan ölték egymást. Több ezer halott után 1994-ben az IRA letette a fegyvert és végül az un. Good Friday Agreement hozta el a békét 1998-ban. Bill Clinton amerikai elnök és Brüsszel közvetítésével megegyezett Írország, Észak-Írország, az IRA és az angolok arról, hogy innentől hogyan fogják közösen kormányozni ezt a tenyérnyi területet. Azóta nyugi van. Nos ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, akkor az ír megállapodás szétesik, mert a közös kormányzást az tette lehetővé, hogy mindegyik fél az EU tagja. Felmerül, hogy Észak-Írország csatlakozik Írorszaghoz azért, hogy az EU-ban maradhasson, vagy eltűri, hogy az angolok kirángassák őket az EU-ból akaratuk ellenére, a függetlenné váláshoz kicsik, de amíg ezt kitalálják, simán újra fegyverhez nyúlhat az IRA. Az ír polgárháborúról bővebben...

A franciáknál fog eldőlni az EU sorsa, még most tavasszal, mondta Misha. Ha Marie Le Pen nyeri a májusi francia választásokat, akkor egyrészt a három legerősebb EU országnak mind női vezetője lesz (Charlie angyalai: Angela, Theresa & Marie), valamint az EU a mai formájában megszűnik. Marie ki akarja vezetni a franciákat az EU-ból és akkor a három nagyból csak egy marad: Németország. Onnantól az EU német gyarmattá válik, mert az angolok és a franciák odalökték nekik a kontinenst. Csábítóan hangzik, de ezt még a németek sem akarják (Misha német politikusokra hivatkozik), mert ezután az ő zsebükből kell majd kimenteni minden túlköltekező EU országot. Vagyis ezen a ponton a németek erdekévé válik a zsírtol megszabadulni és egy kisebb, elit EU-t csinálni a skandináv államokkal. Magyarország meg pislog.




Az EU eredeti célja az, hogy a németek és a franciák ne háborúzzanak egymással. 1618 óta évszázadonként átlagosan hatszor mentek hadba egymással a frankok és germánok. Az elmúlt hetven évben egyszer sem. Felejtsd el az Erasmus ösztöndíjat és az eurót, mint EU-vívmányokat, hab a tortán. A világtörténelem legháborúsabb kontinensén minden idők leghosszabb békéjét köszönhetjuk annak, hogy a németeket és a franciákat gazdaságilag és kultúrálisan összekovácsolták.

Ezért lenne őrült fontos Szerbiát is bevenni az EU-ba, mondta Misha. Minden európai országnak vannak kisebb balhéi a szomszédaival, de az elmúlt hetven évben az öreg kontinensen csak Szerbia volt az, aki fegyvert is fogott (najó, meg a Szovjetunió). Több mint 100.000 ember halt meg a Jugoszláv háborúkban 1991-95 között. Az EU-nak van egy olyan szomszédbékíto képessége, mint semmi másnak. Amióta tagja az EU-nak Magyarország és Románia is, azóta sem lettünk a legnagyobb cimborák, de az teljesen kizárt, hogy az egyik olyan torvényeket hozzon, ami a másiknak direkt árt. A törvényeink jelentős része azonos, hiszen összhangban kell lenniük az EU-s törvényekkel. Ha pedig tényleg nagy konfliktusunk lenne egymással, vannak intézmények Brüsszelben és Strasbourgban, ahol érvényt lehet szerezni az igazunknak - békés módon.

A szerbek nem EU tagok, nincs jó kapcsolatuk a szomszédaikkal, 7 millió lakossal produkálják Magyarország GDP-jének csupán az 1/3-át. Nagy a korrupció, gyenge a demokrácia. A szerbeknél csövezik 60.000 menekült a Közel-Keletről és egy másik 400.000 délszláv menekült még a húsz ávvel ezelőtti háborúból. Nem élvezhetik azt az EU-s jogi, katonai és gazdasági biztonságot, amit Magyarország és Románia. Ők a kerítés túloldalán vannak és nem tudni, hogy mikor omlik össze az ország. Ha tegyük fel összecsapnak a menekültek és a lakosság, mert már mindkettő éhezik, akkor kivezénylik a szerb katonaságot az utcákra. Nem mellesleg lakik ott negyedmillió magyar is. 

Misha zárásképpen rátert az oroszokra és ettől állt nekem össze a kép teljesen. 

Európa összes problémája Oroszország malmára hajtja a vizet. Az orosz állam bevételeinek több mint a fele olajból, földgázból és fegyverexportból folyik a kasszába. Az oroszoknak akkor jó, ha Európa csak tőlük tudja venni a olajat, lehetőleg magas áron. Remek stratégiájuk van erre:

1. Építsünk egy közvetlen olajvezetéket a Balti tengeren át Szt. Pétervártól Németországig, nehogy az ukránok vagy lengyelek még egyszer belepofázzanak, hogy mikor mennyi olaj mehet át rajtuk. Fizessük meg jól Gerhard Schröder volt német kormányfőt, hogy lobbizzon a mi érdekünkben a német politikusoknál. Olyan jol csinálja Gerhard, hogy már átadtak a második vezeteket is.

2. Fizessük meg jól az egyiptomiakat, hogy folyamatosan küldjenek fegyvereket líbiai lázadóknak. Ha nem lesz Líbiában stabil kormány, akkor nincs második olajforrása Európának, így jobban függenek tőlünk.

3. Támogassunk minden az EU-tól eltávolodni akaró pártot, mert ha széthúznak, akkor könnyebb velük alkudni. Csak kell találni egy-két vezetőt, aki belemegy a balhéba. Találtak.

4. Szabaduljunk meg az Oroszországot sújtó szankcióktól is, amiket az ukrán háborúban játszott szerepünkért kaptunk a nyakunkba. Ezek az EU-s országoknak is fájnak, de nekünk jobban. Ha el lehetne érni, hogy folyamatosan áramoljanak a menekültek Európába, akkor az gazdaságilag is akkora terhet jelent a Nyugatnak, hogy előbb-utóbb újragondolják azokat a szankciókat. Ehhez elég Szíriaban pár orosz csapattal éppen annyit kontárkodni, nehogy vége legyen a harcoknak. Berontok egy partiba csak azért, hogy a kivonulásomnak elkérhessem az árát. Ügyes.

5. Legyünk jóban Törökországgal, annak ellenére, hogy a törökök lelőttek nemrég egy orosz vadászbombázót Szíria felé tartva, valamint Ankarában fényes nappal meggyilkolták az orosz nagykövetet. Nem volt vidám ezektől Moszkva, de a nagyobb célra koncentrálva gyorsan kibékültek Erdogannal. E cél az EU nyomás alatt tartása. Egyelőre megállt a menekülthullám, de csak azért, mert az EU fizetett 3 milliárd eurót Törökországnak, hogy zárják le a határaikat. Erdogan betárazott 3 millió menekülttel és remek helyzetben van: vagy az EU fizet többet, hogy ne engedje ki őket, vagy Putyin fizet többet, hogy mégis. 



Az orosz stratégia egyelőre hibátlanul működik, a dolgok pont Moszkva tervei mentén haladnak. Nagyjából ennyi jött le nekem Misha előadásából.

Most aludj egyet és holnap olvasd el a következő részt, ahol elmondom, hogy

- Mi történik most Angliában a Brexit körül, van bámilyen ellenállás Theresanyu keménykedésével szemben?

- Mit tanulhatunk A Donald agymenéseivel szemben zajló ellenállásból az USA-ban? Kivételesen sokat.

1 megjegyzés: