Mueller-time!

Ejott a nagy nap, Robert Mueller (a Trump nyomozo) befejezte munkajat. Akkor most mi van, lemond Trump? Ez van: nem ismerjuk a Mueller-jelentest, csak negy kiragadott mondatot belole. Mueller nem fog mar birosag ele vinni senkit, de 7 masik iroda es a parlament meg csak most kapcsol harmasba. Trump hirdeti teljes artatlansagat, de en meg nem kuldenem haza az ugyvedjeim.

Ez tortent...

2017 es 2019 kozott zaljo Mueller-nyomozas alatt 199 bunugyi vadpontban 37 szemely ellen emeltek vadat. Ebbol a legtobben oroszok, akik nem kerultek birosag ele, mert idoben elhagytak az orszagot. Az amerikai vadlottak mind bunosnek vallottak magukat meg mielott perre ment volna az ugy, vagy birosag itelte el oket. Ot ember ment vegul bortonbe es 32 millio dollarba kerult. Sok ez penz ez? Nagyon keves. Mellesleg csak Manafort adocsalasi ugyeibol 40 millio dollarnyi erteket koboztak el a nyomozok. Ez a Mueller meg a penzzel is jol banik!

Forras: https://www.gzeromedia.com/graphic-truth-what-does-getting-to-the-truth-cost

Mueller leadta jelenteset Barr fougyesznek penteken, aki vasarnap kuldott egy negyoldalas osszefoglalot a parlamentnek, miszerint egy, Trump  es kampanya nem bunos az oroszokkal valo egyuttmukodesben a 2016-os valasztas befolyasolasara. Ketto, az igazsagszolgaltatas akadalyozasaban (ertsd: hazudni vagy dolgokat elhallgatni a nyomozok elol, tanuk befolyasolasa) bunosseget Mueller nem mondta ki, de felmenteni sem tudta. Ez William Barr levele, amiben osszesen negy sort idezett Muellertol.

Ennyi? Ohoo... dehogy.

Ez van...

Mueller lepasszolt tobb nyomozast is, amelyek most mar kulon eletet elnek olyan csoportoknak, akik ket fontos dologban kulonboznek a Mueller-nyomozastol. Egy, az elnok kegyelmi joga, miszerint barmilyen szovetsegi eliteltnek megkegyelmezhet, ezekben az esetekben nem ervenyes. Ketto, ezeket a nyomozokat nem koti semmilyen mandatum, hogy pl. csak orosz befolyasolast keressenek, hanem ok kereshetnek barmilyen buntenyt. "They are free to follow the evidence where it takes them." Okos faszi ez a Mueller.

Ok fognak meg buntenyeket feltarni es fognak tovabbi embereket lesittelni, veszelyben van adocsalas ugyben tobbek kozt Trump minden gyereke, akiket itt nem ved az elnoki kegyelem.

1) SDNY in Manhattan
2) EDNY in Brooklyn
3) EDVA in Virginia
4) U.S. Attorney’s office in LA
5) U.S. Attorney’s office in DC
6) DOJ National Security Division
7) DOJ Criminal Division 

Ez volt...

Hogy megertsuk azt, ami most tortenik, nezzuk meg mi tortent 1974-ben, amikor egy Muellerhez hasonlo Special Counsel fejezte be a Nixon elnok koruli nyomozasat, ami a lemondasahoz vezetett. Kinek adta le a riportjat es az mit csinalt vele?

A Watergate botranyban kijelolt kulonleges nyomozo Cox birosagi uton kerte be a Feher Haz magnofelveteleit, amirol sejtette, hogy bizonyitjak Nixon bunosseget. Nixon utasitotta a fougyeszet, hogy szuntesse be a nyomozast, aki megtagadta, mire Nixon kirugta, a helyetteset is, majd a 3. ember az igazsagugyi miniszteriumban, Bork, leallitotta a nyomozast.

Egy privat ember (!) birosag ele vitte Borkot emiatt (az ideiglenes fougyeszt birosag ele vinni... mint privat ember... azert meredek, nem?) es a birosag a fougyesz ellen dontott! Vagyis tizenegy nappal kesobb maris volt egy uj kulonleges nyomozo, Jaworski, aki az amerikai tortenelemben eloszor a Legfelsobb Birosag ele vitte az elnokot, mert az meg mindig nem adta ki a szalagokat - es a nyomozo nyert. Trump nem csinalt semmi ilyet, Mueller minden informacionk szerint teljes szabadsaggal nyomozhatott. Ez nagyon jo hir.

De ami mas most, az a vegso jelentes sorsa. 1974-ben Jaworski nyomozo a bizonyitekok elemzese utan ugy dontott, hogy nem fogja bunugyileg megvadolni Nixont, annak ellenere, hogy a 19 fos csapata a szalagok meghallgatasa utan egyhanguan kovetelte ezt!

Mi tortenik a nyomozok altal gyujtott bizonyitekokkal akkor, ha valakit vegul nem visznek birosag ele? Elzarjak, titkos marad. Torveny szerint ezeket kizarolag megvadolas celjabol szabad hasznalni. 1974-ben Jaworski nem csak nem vitte birosag ele Nixont, de a vegso jelenteseben teljesen elkerultea velemenynyilvanitast, hogy Nixon bunos-e pl. az igazsagszolgaltatas akadalyozasaban (a kamuzas, befolyasolas).

Viszont Jaworski a szalagokat (pl. ahol Nixon kegyelmet igert egy tanunak, majd kesobb nyilvanosan letagadta ezt) elkuldte a parlamentnek, szandekosan elterve ezzel a bizonyitekok titkossagat eloiro szabalytol. Ezzel azt mondta, hogy "Kedves parlament, en nem banthatom, de ti levalthatjatok az elnokot, nesztek, itt van minden cucc, olvassatok es dontsetek." Igy indult az Impeachment (a levaltas) Nixon ellen az Also Hazban.

Most mas a jelentes sorsa: csak negy oldal ment a parlementhez, amit William Barr fougyesz irt, benne negy sor, amit Muellertol idezett. Az a Barr, aki egy honapja ul a szekeben. Barr nem egy amator, az idosebb Bush elnok alatt mar volt egyszer fougyesz, de par honapja meg bekes nyugdijat toltotte, neha a TV-n privat velemenyt mondott aktualis jogi dolgokrol. Az egyik ilyen elemzese szerint az amerikai elnok definicio szerint nem lehet bunos az igazsagszolgaltatas akadalyozasaban, mert a torveny felett all. Vajon miert lett hirtelen Trump kedvenc fougyesz jeloltje? A Felso Haz-i republikanus szenatorok, akik meg mindig falaznak Trumpnak, halvany tobbseggel, de meg is szavaztak Barr jovahagyasat. Alig egy honapja. Ugyes.

Kerdesek...

Miert letezik egyaltalan egy Special Counsel pozicio az USA-ban? Csak akkor lep hivatalba egy kulonleges nyomozo, amikor az FBI vagy az ugyeszseg olyan szemelyek utan nyomoz, akik meg tudjak akadalyozni ezt, ertsd: az elnok szuk kabinetje (miniszterei), az elnok maga vagy csaladja. Elottunk, a nep elott, akarjak egy ilyen pozicioval bizonyitani a nyomozas tisztasagat, beismerve azt, hogy az FBI igazgato es a fougyesz egy ilyen helyzetben nem tud teljesen fuggetlen lenni, leven az elnok nevezte ki es rughatja ki oket barmikor.

Miert nem foglalt Mueller allast abban, hogy szerinte bunos vagy reszben bunos-e Trump az igazsagszolgaltatas akadalyozasaban? A Mueller-jelentes ket kerdesre volt hivatott valaszt adni Trumppal kapcsolatban: volt-e szemelyes egyuttmukodese az oroszokkal a valasztas befolyasolasara, es kamuzott-e barmiben a nyomozoknak, befolyasolt-e tanukat? A Barr-level szerint a Mueller-jelentes felmentette az elnokot az elso pontban, bar azt nem tudjuk, hogy nem talalt-e terhelo bizonyitekot, vagy talalt-e felmento bizonyitekot, vagy csak nem talalt *elegendo* terhelo bizonyitekot egy birosagi perhez? Eleg valoszinu, hogy az utobbi, akkor viszont jo lenne a talalt bizonyitekokat latni.

A Barr-level szerint Mueller nem mondta ki Trump bunosseget sem artatlansagat a kamuzassal kapcsolatban. Ezzel Mueller Barr kezebe adta e kerdes eldonteset, aki viszont nem fuggetlen, hiszen pont ezert lepett eletbe a kulonleges nyomozo! William Barr magara vette a dontes sulyat es nem meglepo modon a parlamentnek irt leveleben kozolte, hogy Trump nem bunos a kamuzasban sem. Sokan tamadjak ezert, masok szerint viszont ket ev nyomozas utan valakinek el kellett dontenie feketen-feheren, ha egyszer Mueller nem tette meg. Mueller korabbi kollegai szerint biztosan nagyon jo oka van ra, hogy nem akarta kimondani Trump bunosseget vagy artatlansagat a kamuzasban. Lehet, hogy egy kesobbi vademeles tisztasagat probalta vedeni ezzel. Minden elnok egy napon ex-elnok lesz... Be kell hivni Muellert tanuvallomasra es meg kell kerdezni tole.

Megkapja-e a parlament a teljes Mueller-jelentest? Es a birosag ele nem kerult bizonyitekokat? A parlament Also Haza mar be is kerte mindkettot Barrtol, aki lehet majd ellenall, esetleg perre mennek ezek ketten? Na, az precedens nelkuli lenne, ha a parlament feljelenti a fougyeszt a Legfelsobb Birosagnal. Valoszinubb az, hogy kis huzavona utan Barr atadja a teljes anyagot a parlamentnek, amit az Also Haz biztosan nyilvanossagra hoz. Ez a jelentes nem fog elkallodni, mint 1974-ben, ha ujravalasztjak Trumpot, ha nem.

Behivja-e tanuvallomasra Muellert az Also Haz? A fougyesz megakadalyozhatja-e? Ha megprobalja, perre mennek? Valoszinuleg inkabb megegyeznek majd, hogy Oke, mehet Mueller tanuvallomasra, de ezt-meg-azt majd nem szabad kerdezni tole.

Mikor fogja Trump vegre elismerni, hogy egyaltalan letezett orosz befolyasolas a 2016-os elnokvalasztason? Trump ugyanis tovabbra is tagadja ezt, de mar teljesen egyedul maradt ebben. Mikor fog tenni valamit, hogy 2020-ban ez ne fordulhasson elo?

Mikor es mit fog a parlament tenni valamit azert, hogy ne befolyasolhassak az oroszok a 2020-as valasztast? Ugyanis meg senki nem tett ezugyben a vilagon semmit. Persze elobb kell nekik Mueller teljes jelentese es vallomasa, ez ertheto, de nincs mar sok ido, 2019 marcius van, gyerekek.

Vallomas...

Egyik baratom kerdezte, hogy miert erdekel engem Trump sorsa egyaltalan? Egyreszt szeretem Agatha Christie-t, a Colombot, a Suits sorozatot, ez itt pedig egy nagy tetre meno, a szemunk elott zajlo, valos nyomozas es hatalmi jatszma, nagyon komoly szereplokkel, johogy tetszik.

De mi kozom nekem USA-hoz, ha nem vagyok amerikai? Egy, Putyin befolyasolta a Trump valasztast, a Brexit nepszavazast es a magyar politikaban is ket kezzel kavar. Nos, szerintem eleg baj, ha a mi sajat hulyesegunk miatt szenved a demokraciank, allatira nem hianyzik meg egy atomraketakkal rendelkezo ex-szovjet titkosugynok huvelykujja is a valasztasaink merlegen. Mivel az angolok es a magyarok nem nyomoznak semmit e teren, en orulok, hogy az amerikaiak igen. Szidhatjuk az amerikai politikat ejjel-nappal, de szeretnem en csak a felet latni annak nalunk, hogy egy kormanyfot hogyan probalnak az amerikaiak szamonkerni. A Mueller-nyomozas tanulsagaitol lehet meg a brit es a magyar politika is tisztabb egyszer.

Ketto, a vilag nagy problemai ma a klimavaltozas, a nuklearis konfliktus veszelye, a menekultvalsag es az uj technologiak veszelyei a tarsadalmunkra (a mesterseges intelligencia, az automatizacio es az emberi genkutatas). Ha barmelyik temaban javulast akarunk latni globalisan, ahhoz kell az USA. Elere pedig kell valaki, aki hisz a tudosoknak. A sajat tabornokainak. Vagy a tenyeknek.



.

Ki váltja le az amerikai elnököt?

Két éve azon pörögnek Amerika elit jogászai, hogy le lehet-e váltani az elnököt ideje kitöltése előtt? Több módja is volna leváltásának és a legtöbben azt kérdezik, hogy még mit kellene Trumpnak csinálnia ahhoz, hogy éljünk az egyikkel? Rengeteg új információt kaptunk ezen a héten.

Ha az sincs meg, hogy mi az a Mueller nyomozás, akkor kezdd a korábbi cikkemmel.

Mueller elmúlt fél éve

Talált már Robert Mueller valamilyen az oroszokkal és a választással kapcsolatos bűntényt? Igen. Valami bűntényt konkrétan Trumppal kapcsolatban? Igen. Volt együttműködés az oroszok és Trump stábja között? Volt. Trump tudtával? Igen. Hogy mindez kimeríti-e a sokat emlegetett összeesküvés ("collusion") fogalmát és hogy fogunk-e látni valakit elítélve összeesküvésért, az valószínűtlen és egyben irreleváns.

Muellernek nem feladata összeesküvést keresni vagy ezért bárkit bíróság elé vinni, pláne hogy ilyen bűn nem létezik a törvényben. Mueller megbízása felderíteni az elnökválasztás orosz befolyásolását, az orosz kormány és a Trump kampány közötti bármilyen kapcsolatot és koordinálást (akkor is, ha legális), valamint a nyomozás közben talált bármilyen bűnt belátása szerint perre vinni.

Muellernek ki kell derítenie, hogy mi történt 2016-ban pont azért, hogy a kormány, a parlament és az FBI hozhasson új törvényeket, megtegyen egyéb lépéseket, amik majd a következő választást megvédik a külső befolyásolástól. Ez egy elhárítási ("counterintelligence") misszió, ami az FBI egyik legfőbb tevékenysége.

Mikor adja le végre a jelentését Mueller?Ez utóbbit senki sem tudja. Mueller nem ad interjút, csak bíróságra visz embereket hétről hétre. Eddig közel 90 embert vádolt meg és a már lezajlott pereit mind megnyerte. Többek már büntetésüket töltik és nem pár hónapról beszélünk. A 69 éves Paul Manafort, Trump kampányfőnöke, több mint húsz évre számíthat.

Trump kampányának több vezetője is folyamatos kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálatok embereivel és a Wikileaks-szel is. Ha emlékszünk, a Wikileaks publikálta azt a pár ezer emailt, amit az oroszok Hillary kampányának szervereiről loptak el 2016-ban, amelyekben bár semmi izgalmas nem volt, de a választás előtt három hónappal ez eléggé betett Hillarynek.

Az oroszok zsebében volt maga Donald Trump is amiatt, hogy több olyan találkozója volt az orosz kormányhoz közeli emberekkel, amit eltitkolt, sőt, a sajtó kérdésére letagadott az amerikai közvélemény előtt. Ezt gondoljuk végig nagyon lassan: az oroszok tudnak a találkozóról, Trump is tud róla, hiszen ott volt. De nyilvánosan letagadja mert úgy érzi a kampány közben ez nem vetne rá jó fényt. Az teljesen mindegy, hogy miről szólt a találkozó, mert ebben a pillanatban a Republikánus elnökjelölt egy ellenséges hatalom által kompromittálva lett. Van valamijük az oroszoknak, amivel zsarolhatják Trumpot. A Steele-dosszié szerint még egy csomó más dologgal is is zsarolhatják.

A Steele-dosszié

Minden héten kiderül valami új, amit valójában már ismertünk valahonnan. Mint amikor egyszer régen olvastál egy könyvet és most nézed a belőle készült filmet. A Trump-orosz összefonódást már két éve megírták az ún. Steele-dossziéban. A 2016-os elnökválasztás kampányának teljes hevében egy amerikai újság adott megbízást egy Fusion GPS magánnyomozó irodának, hogy keressen valami terhelőt Trump ellen, de amikor Trump megnyerte az előválasztást, az újság nem kérte többé az anyagot. Ekkor Hillary kampánya kereste meg ugyanezt a nyomozó irodát, ugyanebből a célból.

Azért hívják Steele-dossziénak, mert a magánnyomozó iroda egy Christopher Steele nevű volt brit hírszerzőnek adta ki a kutatást. Steele több esztendőn át az MI6 orosz ügyekkel foglalkozó osztályának volt a vezetője (MI6... James Bond), leszerelése után pedig ilyen privát melókkal kamatoztatta tág ismerettségi körét és tudását. Az anyag nem készült el időben, csak 2016 legvégén, Trump győzelme után, amikor már Hillarynek sem kellett.

A Fusion GPS ennek ellenére eljuttatta az anyagot az FBI-nak, amerikai parlamenti képviselőkhöz és pár újságnak is. Az Obama-Trump hatalomátadás közben fél Washington hüledezve olvasta a gyanusításokat. 2017 elején a Buzzfeed lehozta az egész anyagot. Teljesen elképesztő dolgok a Trump-orosz együttműködésről (mi segítünk neked választást nyerni, te eltörölsz pár orosz szankciót), hogy az oroszok mivel zsarolhatják, Trump titkos orosz üzletei, prostik, stb.

Mennyire hihető a Steele-dosszié? Jó kérdés. Steele szakértelmét senki sem vonja kétségbe. Viszont az anyagot titkosszolgálati nyelven "raw intelligence"-nek hívják, ezt Steele is hangsúlyozza. Infók megbízható forrásból, akár több forrásból is, de nem egy bírósági pert kiálló bizonyíték. Akik ismerik Steele-t és az oroszokat azt mondják, hogy jó eséllyel 80 százaléka igaz lesz. Az anyag most két éves. Azóta a két FBI nyomozás, egy parlamenti nyomozás és a Mueller nyomozás eredményét ha összevetjük vele, akkor hogyan állja meg a helyét? Sok mindenre még mindig nincs bizonyíték, sok mindenre sose lesz, de amire van, az eddig 100%-ban igazolta a Steele-t.

Több FBI nyomozás is volt Trump ellen

Az FBI 2017-ben a már folyamatban lévő nyomozás mellé (az elnökválasztás orosz befolyásolásáról) indított egy másikat arról, hogy Trump egy orosz ügynök-e. Igen, ez így hivatalosan felmerült, e héten tudtuk meg Andrew McCabe-tól, az FBI akkori igazgatójától. Persze nem úgy, hogy KGB igazolványa lett volna, de ha zsarolható, akkor potenciális ügynök. Trump győzelme napján az FBI és az igazságügyi minisztérium ügyészei rájöttek: elkéstek. Egy hónap múlva Trumpot felesketik és lehet a nyomozásuk összes anyágat felégeti az új király.

A Demokrata hatalomátvétel

Az elmúlt fél évben három fontos dolog történt, ami kihatással van a Mueller nyomozásra és ezzel Trump sorsára.

• Október 6-án felesküdött Brett Kavanaugh, a Legfelsőbb Bíróságba
• November 6-án a Demokraták átvették a hatalmat az Alsó Házban
• Másnap lemondott/kirúgták Jeff Sessions főügyész(t), Mueller főnökét

Brettről annyit kell tudni, hogy feltűnően szereti a sört, több nőt is megpróbált megerőszakolni és ő úgy értelmezi a jogot, hogy az elnököt nem lehet perbe fogni. Vajon miért őt javasolta Trump a sok kiváló bíró közül a Legfelsőbb Bíróságba? A Felső Ház megakadályozhatta volna. Mindössze 50 szavazattal került Kavanaugh a leghatalmasabb jogi székbe, a Republikánus párt pedig újabb morális mélypontot ért el. Érdekességképpen, Obama jelöltjei a Legfelsőbb Bíróságba 63 és 68 szenátusi szavazattal lettek megerősítve, Bill Clinton jelöltjei pedig 87 és 96 szavazattal. Nocsak, ki volt a 96? Persze, hogy az "Elpusztíthatatlan RBG", akinek életéről most jött ki a film - de ez egy másik sztori.

A Demokraták Alsó Házi győzelme óta segíthetik Muellert. Vannak dolgok, amit Mueller csak nehezen tud megtenni, ketten remekül ki tudják egészíteni egymás munkáját. Az Alsó Ház eskü alatt kihallgathat bárkit, bekérhetnek bármilyen dokumentumot, amihez Muellernek minden alkalommal a főnöke és egy bíró jóváhagyása kell, míg a parlamentet senki sem korlátozza ebben. Megvédeni nem tudják Muellert, mert ő a főügyésznek beosztottja, aki pedig Trumpnak jelent, nem a parlamentnek. De a Demokraták új többsége az Alsó Házban garantálja, hogy Mueller jelentését ne lehessen eltüntetni. Sőt, folytathatják Mueller munkáját miután az leadja jelentését, akár be is idézhetik tanúvallomásra - erre elég sokan bekapcsolnák a TV-t.

Muellernek több főnöke is volt az elmúlt időben, Jeff Sessions lemondása után egy Matthew Whitaker nevű kopasz verőlegény volt az ideiglenes főügyész, aki, nem vicc, egy elítélt csaló. Vágod? Trump kirúgja a főügyészét, mert nem állítja le az ellene folyó nyomozást. Azt a nyomozást, ami akkor indult, amikor kirúgta az FBI igazgatóját, mert az nem állította le az ellene folyó nyomozást. Majd nem a minisztérium második emberének adja a melót, mert tudja, hogy az támogatja a nyomozást, hanem átmenetileg egy elítélt csalót tesz meg a bűnüldözés első emberének. De Trumpnak nincs mit rejtegetnie, persze. És az új főügyész, William Barr, akit Trump jelölése után egy gyenge 54 szavazattal hagyott jóvá a Szenátus, persze ő is teljesen semleges lesz. Csupán egy, illetve négy Republikánus szenátorral meg lehetett volna buktatni Trump szégyenletes jelöltjeit a Legfelsőbb Bíróságba és a főügyészi székbe is. Vannak fékek és ellensúlyok, csak a Republikánus párt nem él velük.

Ezt Magyarországról nehéz megérteni, de Trump előtt az ilyen pozíciókba mindegyik elnök olyan embereket jelölt, akik szakértelméhez és integritásához annyira nem fért kétség, hogy bár csak 50 szenátusi szavazat szükséges, általában bőven kétharmaddal lettek jóváhagyva. Vagyis az ellenzék nagy része is támogatta a jelöltet. Tudok egy 98-0 szenátusi szavazattal jóváhagyott kormánytisztviselőről is: Robert Mueller FBI igazgatói kinevezése 2001-ben. Ilyen kaliberű emberek voltak az FBI élén, a Legfelsőbb Bíróságban, és ilyen kaliberű emberek voltak a szenátorok is. Az amerikai értelmiség mostanában minden héten újabb sokkot kap, amikor Trump és a Republikánusok nyilvánvalóan balkáni módon élnek vissza a hajszálnyi többségükkel. Csak nekik új, mi ismerjük ezt a műsort oda-vissza.

A leváltási lehetőségek

Két éve arról beszél minden jogász, hogy mik az elvi lehetőségei egy amerikai elnök ideje előtti elmozdításának.

1. Meghal, nyolc ilyen volt (négy magától, négy rásegítéssel)
2. Lemond, egy volt (Nixon)
3. Impeachment, a parlamenti per
4. 25th Amendment, a tisztikar lázadása
5. Indictment, a bűnügyi vád és bírósági per
6. Sealed Indictment, az elnapolt vád

Az utóbbi négy sosem fordult elő amerikai elnökkel. 230 év alatt.

Impeachment az, amikor a parlament Alsó Háza szavazza meg 50 %-kal az elnök elleni vádiratot és a Felső Ház ítéli el 67 %-kal. Ez nem egy bírósági per, hanem egy politikai folyamat, kvázi egy bizalmatlansági indítvány. Az impeachment-vádaknak nem kell egy per próbáját kiállnia, viszont 12 esküdt helyett 218 képviselőt és 67 szenátort kell meggyőzni. Kétszer volt ilyen próbálkozás, mindkettő átment az Alsó és elbukott a Felső Házban. Fellapoztam, hogy ez a kettő miért is pattant ki. Andrew Johnsont, aki Lincoln meggyilkolása után lett elnök 1865-ben, azért fogta parlamenti perbe az Alsó Ház, mert leváltotta a hadügyminisztert a parlament akaratával szemben. Bill Clinton ellen pedig azért indult impeachment, mert eskü alatt hazudott egy blowjob-ról. Nem volt hazaáruló egyik sem. Az újonnan a Demokraták kezére kerülő Alsó Ház lehet, hogy meglépi az Impeachmentet, becsületből. Szinte képtelenség, hogy a Felső Házban meglegyen a kétharmad, mert 20 átszavazó Republikánus szenátor kellene hozzá. Vannak fékek, csak nem élnek vele.

Az alkotmány 25. függeléke szabályozza egy cselekvőképtelen vagy veszélyes (halott, sebesült, beteg, megőrült) elnök leváltását. Röviden: a 15 kabinet-rangú miniszter többsége kell a folyamat elindításához és az Alsó és a Felső Ház kétharmada a befejezéséhez. Ez is egy politikai bizalmatlansági indítvány, de még nehezebb összehozni, mint az Impeachmentet. Csak azért említem meg egyáltalán, mert amikor Trump kirúgta az FBI igazgatójat 2017-ben, ami kiváltotta az egesz Mueller nyomozást, akkor az új ideiglenes FBI igazgató összeült a főügyésszel, hogy vajon meglenne-e a 8 kabinettag a 15-ből az elnököt leváltani. Ezt múlt héten árulta el Andrew McCabe. Vannak fékek, csak nem élnek vele.

És végül... fel lehet-e jelenteni az amerikai elnököt? Először is szögezzük le, hogy abban mindenki egyetért, hogy szolgálati ideje után egy volt elnök már semmilyen különleges védelmet nem élvez a jog elől. A következő választás másfél év múlva lesz, ezért is mondják sokan, hogy nem érdemes időt pazarolni ezekre a kétes kimenetelű jogi kalandokra, mindegyik rengeteg munka és mindegyik precedens nélküli. A Demokraták negyven éve nem látott fölénnyel nyerték vissza az Alsó Házat tavaly novemberben, van esélyük a 2020-as elnökválasztáson, pláne hogy Hillary nem indul. Ha utána még börtönbe akarják juttatni Trumpot, azt akkor is megtehetik.

Sokan viszont azt mondják, hogy ha ezt a faszit nem lehet leváltani, aki hazaáruló (adócsaló, házasságtörő, eskü alatt hazudó, tanúkat befolyásoló, ügyvédjét bűntényre utasító - hogy csak a nagyobbakat említsem), akkor vajon kire gondoltak bölcs elődeink, amikor elmebeteg elnökről írtak az alkotmányban? A Demokraták történelmi felelősségéről beszélnek, akiknek akkor is meg kellene próbálni Trump idő előtti leváltását, ha az elbukik.

Nincs törvény, ami tiltja, hogy Mueller bíróság elé vigye Trumpot. Az alkotmány nem szól az elnök immunitásáról egy árva kukkot sem, holott a parlamenti képviselők mentelmi joga részletesen ki van fejtve. Ezért az, hogy az elnököt nem védi meg az alkotmány a büntetőjog elől, az nem lehet véletlen. Az Alapító Atyák felfogása az 1780-as években, amikor a brit koronától próbáltak elszakadni az volt, hogy nem akartak egy újabb III. György királyt maguknak. Az amerikai demokrácia alapelvei arról szólnak, hogy senki sem áll a törvény felett és kellő többséggel mindenki felülbírálható, mindenki elmozdítható. Mellesleg ez az elv kártyavárként omlana össze náluk is, ha egy párt kétharmadot szerezne a parlamentben. De 230 évnyi demokrácia alatt még sosem sikerült senkinek, egyik házban sem. Pont így akarták az Alapítók, jól ki van ez találva.

A Dixon Memo

Egyéb törvény vagy hivatalos igazságügyi minisztériumi szabály sem tiltja az elnök bíróság elé állítását. Egyetlen egy dolog tiltja, egy igazságügyi minisztériumi memó, vagyis ajánlás, egy jogtanács, aminek érvényességét a legnevesebb jogászok elemzik évek óta. Általában ez csak egy akadémikus elmélkedés, de Trump győzelmének másodperce óta a kérdés reflektorfénybe került és ott van azóta is.

A Dixon memó szerint az amerikai elnököt nem szabad perbe fogni szolgálati ideje alatt, mert ez korlátozná azon képességét, hogy krízis esetén megvédje az országot (a kormányt bepereleheted, Trump kormánya is már sokszor volt bíróság előtt). Kire és mennyire kötelező erejű egy ilyen ajánlás? Legfeljebb annyira kötelező, amennyire az aktuális főügyésznek kedve van tartania magát hozzá. Ki írta ezt a ajánlást, mikor és kinek? A memó Richard Nixon ideje alatt született és nagyon szeretnénk tudni a bővebb hátterét, de sajnos a szerzőt nem tudjuk megkérdezni, Robert G. Dixon már negyven éve meghalt.

E héten derült ki egy teljesen új dolog ennek a sok fejtörést okozó memónak a hátteréről. Az akkori főügyész Elliot Richardson bizonytalan volt, hogy feljelentheti-e az alelnököt. Nixon alelnöke, Spiro Agnew, ugyanis annyira szemtelenül korrupt volt, hogy üzletemberek a Fehér Házban adták át neki a pénzzel teli borítékokat. Ekkor már tudni lehetett, hogy Nixont az illegális "Watergate" lehallgatási botránya miatt vagy Impeachment-en keresztül lépteti le a parlament, vagy lemond magától. Richardson főügyész viszont az alelnököt akarta bíróság elé vinni sürgősen, nehogy elnök lehessen, amikor majd Nixon lemond!

Ezért kért Richardson főügyész jogtanácsot a munkáját segítő "Office of the Legal Counsel" vezetőjétől, Robert Dixontól, az alelnököt akarta perbe fogni. Dixon már nem él de a volt asszisztense még igen. Tegnap este hallhattuk először J.T. Smith szavait, miszerint ő és Dixon 1973-ban átnéztek az alkotmányt, minden törvényt, 200 évnyi precedenst és nem tudták egyértelműen eldönteni, hogy egy alelnököt perbe lehet-e fogni. Végül Dixon a dilemmáját úgy oldotta fel, hogy ezt írta a memóba: Az alelnököt perbe lehet fogni szolgálati ideje alatt, de az elnök teendői túl fontosak. Ezzel elégedett volt a főügyész és ezzel együtt tudott élni Dixon lelkiismerete is. De a kérdés, a kutatás és a válasz sosem az elnökre volt kihegyezve.

46 évvel később, erre a memóra hivatkozik ma mindenki, állítólag emiatt nem fogja Mueller megvádolni Trumpot akkor sem, ha millió bizonyítéka lesz a bűnösségére. Maga J.T. Smith szerint sem kellene erre a véleményre hivatkozni és részben ő írta a memót. Tegnap törte meg hallgatását a korábbi főügyész Eric Holder, szerinte is kérdéses a memó jogossága az elnökre nézve. Ha Mueller feljelenti Trumpot, akkor a Legfelsőbb Bíróság végre meghozhatja a precedenst, amit Dixonék hiába kerestek.

Az ún. Sealed Indictmentről tegnap hallottam először. Állítólag Mueller csinálhatna egy olyan trükköt, hogy meg is vádolja Trumpot meg nem is. A lezárt vádemelés annyit jelent, hogy egy titkos borítékban nyújtják be a vádiratot egy szövetségi bíróhoz azzal a feltétellel, hogy akkor legyen belőle per, amikor az elnök már nem elnök. Két előnye van ennek: Trump bűnei nem évülnének el akkor sem, ha esetleg újraválasztják és 2024-ig elnök marad. Másrészt ezt a vádiratot a bíró átnézi és vagy kidobja vagy rábólint, hogy Igen, ez korrektül néz ki, ez mehet perre. Ekkor Trump tudni fogja, hogy az elnöksége utáni másnap reggel kezdődik a büntetőjogi pere. Elég valószínű, hogy elkezdene alkudozni Muellerrel, hogy Helló Bob... ha esetleg lemondanék magamtól... el lehetne-e tüntetni ezt kis a vádiratot? Ezt tette ugyanis Nixon alelnöke is. Lemondott, ejtették a korrupciós vádakat, és boldogan élt, míg meg nem halt.

Hogyan tovább?

A vitatott Dixon memó különben is csak a szövetségi igazságügyi minisztérium ajánlása. Mi van akkor, ha valaki a minisztériumon kívülről jelenti fel az elnököt, vagyis nem Mueller, nem az FBI és nem a főügyész? Trump cégei New York-ban vannak bejegyezve, így New York állam főügyésze feljelentheti Trumpot (és gyerekeit, akik a cégeinek a vezetői) egy NY-i bíróság előtt, ők nem a szövetségi ügyészség alá tartoznak.

Barbara Underwood NY-i főügyész már tavaly beperelte a Trump Charity jótékony szervezetnek álcázott pénzmosodát. És nyert. Tavaly decemberben a NY-i bíróság bezáratta a Trump Charity-t. Legalább két másik témában is nyomoz a NY-i ügyészség jelenleg Trumppal kapcsolatban, folyamatosan egyeztetve Mueller irodájával.

Trump tehát elnök marad, amíg a Republikánusok falaznak neki a Felső Házban. A Republikánusok maradnak, amíg a választók el nem kergetik őket. Ha Mueller bepereli Trumpot, a Legfelsőbb Bíróság megmentheti. A Mueller nyomozást lelőheti, de az eredményét már nem tudja eltüntetni. Nem tudja megállítani az Alsó Ház és a NY-i ügyészség nyomozásait és esetleges pereit. Ha gyerekeit szövetségi bíróságon ítélik el, akkor Trump elnöki kegyelemben részesítheti őket, de ha egy NY-i bíróság ítéli el őket, akkor nem.

Amikor Nixont sarokba szorították, ő békésen elment (és nem bántották). Bill Maher szerint Trump nem fog békésen lelépni még akkor sem, ha minden dráma nélkül egyszerűen veszít a következő választásokon. Tegnap óta Trump volt ügyvédje, a több év börtönre ítélt Michael Cohen is csatlakozott ehhez a véleményhez, és ő több mint tíz éven át intézte A Donald minden piszkos ügyét. Na, az érdekes lesz.

Ki jelenti fel az amerikai elnököt?

Megnéztem "A Pentagon titkai" című filmet és elfogott az olvashatnék: Miért bukott meg Nixon elnök? A Watergate-botrány miatt, oké, de nem megbukott, hanem valaki megbuktatta, azaz kitől félhet az amerikai elnök? És hogyan zajlott ez, lemondott, elitélték, lecsukták, vagy mi volt...? Előfordulhat ez Trumppal is?

Kritika Spielberg filmjéről

1971-ben tizenhatodik éve tart az aktuális vietnámi háború és már a negyedik amerikai elnök küldi a jenki fiúkat a tengeren túlra. Eisenhower, Kennedy, Johnson és Nixon... két republikánus és két demokrata elnök, mind próbálják elhitetni a világgal, hogy mennyire nyerésre állnak. Majd Robert McNamara védelmi miniszter titkos tanulmánya kiszivárog a sajtóhoz és kiderül a háború áldozatainak valós száma és az, hogy a négy elnök nem csak a választóknak hazudott, de a parlamentnek is. Először a New York Times, majd a sokkal kisebb Washington Post hozta le az ún. Pentagon Papers szerkesztett részleteit és csak hajszálon múlt, hogy nem jutottak börtönbe emiatt. Valaki megvédte őket.

A film nem csak a tényfeltáró újságírásról szól, abban az Oscar-díjas "Spotlight" sokkal jobb volt. A "Pentagon titkai" szól a nők egyenjogúságáról, mert a mai napig százszor jobban megkérdőjelezik egy női vezető merész döntéseit a kollégák, a tulajdonosok és a közvélemény is. Szól a profizmusról, ahogyan Spielberg gyönyörű képsorokkal emléket állít a késő estig ceruzával javító szerkesztőknek, az egész éjjel dolgozó nyomdászoknak és a kora hajnalban rohanó újságkihordó fiúknak.

A film szól persze a sajtószabadságról is. Ha a New York Times és a WaPo nem írták volna meg a Pentagon Papers sztorit 1971-ben, vagy az USA főügyésze felszólítására abbahagyták volna a kiszivárgott aktákból való cikkezést, ha a kormány nem rángatja a két újságot a Legfelsőbb Bíróság elé, és az nem védi meg a sajtót (az amerikai elnökkel szemben!)... akkor a WaPo biztosan nem hozza le 1972-ben egy bizonyos Bernstein és Woodward sztoriját: a Watergate-botrányt. Nixon pedig sikeres elnökként megy nyugdíjba. A "Pentagon titkai" azt a történetet mondja el, ami kimaradt "Az elnök emberei" című filmből. Az új filmnek az utolsó kockája konkrétan a réginek az első kockája - nem tudom hány embernek tűnt fel, de a szüleim kiszúrták rögtön.

A két film együtt a demokrácia alapjairól szól. Meddig tart az amerikai elnök hatalma és kik azok, akik megállíthatják, ha túl messzire megy? A független bíróságok, a független parlament és a szabad sajtó - ez a három együtt kell hozzá. Ezért nem szerencsés a film magyar címe, mert nem a Pentagon titkairól szól, hanem ahogy az angol cím "The Post" sugallja, a Washington Postról és a szabad sajtóról. Angolszász országokban nem véletlenül hívják a sajtót több száz éve így is: The Fourth Estate, a negyedik hatalom.

Mi az első három hatalom? Az ókori görögök szerint egy demokracia három, egymástól független és egymás hatalmát sakkban tartó pilléren áll:

1. Legislative, a törvényhozó, a parlament, USA-ban a Kongresszus
   (ahol az alsó- és felsőház még egymást is sakkban tartják)
2. Judicative, az igazságszolgáltató, a bíróságok, élükön a Legfelsőbb Bíróság
3. Executive, a végrehajtó, a kormány, az FBI, az ügyészség, élükön az elnök
4. ...és a nem hivatalos: a számonkérő szabad sajtó, aki sakkban tartja a másik hármat

Minden demokrácia kicsit más, de akkor vannak a szabályok jól kitalálva, ha a négy pillér a lehető legkevésbé függ egymástól, akkor van egymásra a legtöbb ellenőrző hatalmuk.

Na de Nixon végül lemondott, elítélték, lecsukták, vagy mi volt...?

Watergate-gyorstalpaló

A republikánus Richard Nixon az első négy éves elnöksége után 1972-ben az újraválasztásán dolgozott és mivel mindig novemberben van a választas, ilyenkor az egész év a kampányról szól. A kampány kellős közepén, 1972 júniusban, öt férfi betört a demokrata párt kampány-központjába, a Watergate épületbe. A rendőrség elfogta őket, a bíróságok pedig heteken belül el is ítélték őket. Itt meg is állt volna a történet, ha nincs Bob Woodward és Carl Bernstein, akiket Robert Redford és Dustin Hoffmann játszott "Az elnök emberei" című filmben.

A Washington Post két fiatal riportere (kis segítséggel) kinyomozta, hogy azok nem sima betörők voltak, hanem volt CIA és FBI ügynökök, a kormány megbízásából, a betörés célja pedig illegális lehallgatókészülékek elhelyezése volt. A firkászok sejtették, hogy magasról jött az utasítás, de nem tudták mennyire. Ha csak egy picit korábban jelennek meg a WaPo cikkei, akkor Nixon nem lesz elnök és az egész Watergate-botrány kimarad a történelemkönyvekből - de túl későn jelentek meg. Nixont novemberben hatalmas fölénnyel újraválasztotta az ország. Pártja viszont 44%-os kisebbségben volt a parlament mindkét házában, fura az amerikai választási rendszer.

Ki vétkezett Watergate-nél? A 3. pillér, a kormány, az FBI, és ha tudott róla, akkor az elnök.

Ki derítette ki? A 4. pillér, a szabad sajtó, aki viszont csak azért merte ezt megírni, mert egy évvel korábban a 2. pillér, a Legfelsőbb Bíróság, megvédte ezen jogat, errol szól a Spielberg film.

És Nixon attól, hogy az újság megírta a bűntényt, lemondott? Dehogy mondott. Támadta a sajtót, hazugnak, liberálisan elfogultnak és az emberiség ellenségének nevezte őket. Nixon nem adta magát olyan könnyen.

Először az 1. pillér kezdett nyomozni Nixon ellen, az elnök hivatalba lépése után mindössze egy hónappal, 1973 februárban. A demokrata többségű felsőház létrehozott egy különleges bizottságot azzal a céllal, hogy kiderítsen Nixon újraválasztásával kapcsolatos bármilyen bűntényt. Egy ilyen bizottsag csak nyomozhat, nem ítélhet, az a 2. pillér, a bíróságok dolga. Fékek és ellensúlyok.

Nem teljesen önként, de a 3. pillér is indított nyomozást pár hónappal később. A kormány, önmaga ellen nyomozott? Tulajdonképpen igen. Nixon új főügyészére a felsőház csak azzal a feltétellel adta áldását, ha az kinevez egy különleges ügyészt, vagy Special Prosecutort a Watergate-botrány felderítésére. Ez a pozíció olyan ritka esetre van fenntartva, amikor a hagyományos nyomozó szervek, mint az ügyészség vagy az FBI, nem alkalmasak a feladatra, mert vagy ők vagy a főnökük (vagy az elnök) közvetlenül érintettek.

A Watergate-botrány során 48 embert ítéltek el, köztük számos Nixon kormánytagot. Nem vádolta meg senki az elnököt, mert az amerikai elnököt nem lehet vád alá helyezni. Ki mondja ezt? Ez így szó szerint nincs benne az alkotmányban, de az alkotmányt megelőző időben, az 1780-as években, volt szó erről az Alapító Atyák közti levelezésekben és ők úgy látták, hogy a haderők vezetője ne legyen bírósági perben szolgálati ideje alatt.

Az amerikai elnököt soha senki sem jelentette fel.

All The President's Men Revisited - Robert Redford 2013-as Emmy-dijra jelolt dokumentumfilmje

A Watergate Special Prosecutor viszont messzebb ment, mint az USA történetében addig bárki: 1973 júniusában Archibald Cox felszólította Nixon elnököt bizonyos magnófelvételek kiadására, amit Nixon megtagadott! Üdvözöllek az USA eddigi történelmének legkomolyabb alkotmányos krízisében. Cox és Nixon vitáját végül a 2. pillér, a Legfelsőbb Bíróság döntötte el, Cox ugyanis bírósági úton perelte ki a szalagokat az elnöktől, a főnökének a főnökétől!

És Nixon attól, hogy átadta a bűnösségét bizonyító szalagokat, lemondott? Dehogy mondott. Helyette kirúgta Coxot, bár ez sem volt olyan könnyű. 1973 október 20.-án, a Saturday Night Massacre néven elhíresült estén, Nixon arra utasította a még friss és ropogós főügyészét, hogy állítsa le a nyomozást. A főügyész ezt megtagadta és azonnal lemondott. Nixon még ugyanazon az estén felszólította a helyettes főügyészt ugyanerre, aki szintén megtagadta és azonnal lemondott! Nixon ekkor az igazságügyi minisztérium harmadik emberét utasítja ugyanerre, aki végül kirúgja Cox különleges ügyészt. Az elnök csatát nyert... és sokak szerint itt vesztette el a háborút.

Az Alapító Atyák ugyanis mégis adtak eszközt az 1. pillér kezébe az elnököt leváltani, sőt, elítélni, de nem tették könnyűvé ezt az utat: az alkotmányos vádemelést, más néven Impeachment-et. A parlament alsóháza írja meg az Impeachment vádiratot majd szavazza meg 51%-os többséggel. Ezután a felsőház lefolytat egy tárgyalást a Legfelsőbb Bíró felügyelete alatt, végül százból 67 szenátor szavazatával az elnök elítélhető és leváltható. A leváltáshoz szükség van tehát az 1. pillér mindkét házához, a kétharmadhoz, a 2. pillér vezetőjére, valamint vádakra és bizonyítékokra, amelyek kiállják egy tárgyalás próbáját. Kicsit komplikáltabb, mint a hagyományos tizenkét fős esküdtszék.

Volt amerikai elnök ellen sikeres Impeachment valaha? Nem volt. Csupán két elnök ellen indindult Impeachment folyamat, mindkettő átment az alsóházban majd elbukott a felsőházban. Andrew Johnson 1868-ban egy szavazat híján úszta csak meg az elítélését. Bill Clinton volt a másik 1999-ben. Mindketten maradtak pozíciójukban következmények nélkül.

És Nixont elítélték, vagy mi van? A "szombat esti mészárlás" után pár hónappal nyújtották be demokrata képviselők az Impeachment indítványt az alsóházban, szavazásra viszont nem került sor. A demokrata többség miatt az alsóházi szavazás eredménye nem volt kérdéses, de az elnök körbekérdezett saját pártja billegő szenátorai közt és látta, hogy meglesz a kétharmad a felsőházban is. Még hat hónapot agyalt a dolgon, majd 1974 augusztusában élő TV-adásban olvasta fel a lemondását. A kamerák előtt kisétált a Fehér Ház kertjébe, két kezével victory jelet mutatott (!) és elrepült elnöki helikopterével, míg a világ tátott szájjal nézte a képernyőt. Richard Nixon a történelem első és azóta is egyetlen amerikai elnöke, aki lemondott.

És Nixont lecsukták, vagy mi van? Hova repült egyáltalán? Nem csukták le, a Marine One (meg gondolom egy repülő, meg egy autó) a kaliforniai birtokára vitte. A lemondást követő délben Gerald Ford alelnök felesküdött új amerikai elnöknek. A demokrata többségű parlament és a republikánus Ford is úgy döntöttek, hogy nem viszik bíróság elé a most már magánszemély Nixont. Ford pedig egy hónappal később teljes körű és feltétel nélküli kegyelemben részesítette, ezzel kizárva bármilyen későbbi felelősségrevonás lehetőségét. Nixon szabad emberként halt meg húsz évvel később és az utolsó napjáig ártatlannak mondta magát. A másik három pillér megbuktatta az elnököt, de nem hurcolta meg.

Kapaszkodjatok: Két nap múlva Brexit!

Azt mondta a brit kormányfő, hogy március végén benyújtja a válópert a többi 27 országnak, jön a Brexit, az 'Article 50'. Mi Londoniak, mi bankban dolgozók arra készülünk, hogy kedden vagy szerdán egy csoda híján ez meg is történik. Izgalmas hét lesz.

Történt valami izgalmas az elmúlt nyolc hónapban a népszavazás óta? Volt egy-két fordulat, de semmi váratlan. Az egyetlen akadály, ami a Brexit útjába került, az az ún. Miller-eset volt. Gina Miller, egy Brit-Guyanában született üzletasszony, beperelte az angol kormányt, hogy szerinte a kormány nem léptetheti ki az országot az EU-ból a parlament jóváhagyása nélkül. Ez azért volt érdekes, mert a Brexit népszavazás előtt a parlamenti képviselők kb. 70%-a támogatta az EU-ban maradást. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságig ment, akik január 24.-én Millernek adtak igazat. Mi lesz, ha a parlament nem szavazza meg?

Két nappal később a kormány benyújtotta az ún. Brexit-törvényt a parlament elé. Február 8.-án az Alsó Ház 80%-os támogatás mellett fogadta el. Ezek ugyanazok a képviselők, akik nyolc hónappal korábban még többségben az EU mellett voltak.

Március elején a Felső Ház 58% igennel, azaz nem elsöprő de azért szolid többséggel, két függelékkel küldte vissza a Brexit törvényt az Alsó Háznak. Az elsőben azt kérték, hogy a törvénybe kerüljön bele az Angliában élő EU-s állampolgárok (vagyis én és 3.3 millió másik gazdasági bevándorló) tartózkodási jogának a garantálása, ahogy azt a Brexit kampányolók anno ígérték. A másik függelék azt kérte, hogy a végső megállapodást az EU-val a parlamentnek meg kelljen szavaznia, mielőtt az élesbe megy.

Az Alsó Ház március 13.-án halvány (53%-os) többséggel elutasította mindkét függeléket. Három nap múlva a királynő aláírta a Brexit törvényt. És ennyi volt a Brexit ellenállás. A Miller-per és a Lordok Háza.

Volt egy Unite For Europe című felvonulás tegnap Londonban, a Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából, de előtte nyolc hónapig sehol semmi. A rendőrség becslésére hivatkozva a szervezők azt mondják, hogy 100.000 ember vonult fel. Ott voltam és őszintén megmondom, hogy meghatóbb volt, mint gondoltam. Rengeteg pozitív transzparenssel vonult a tömeg békésen a Hyde Parktól a Parlamentig, ahol egyik szpíker a másik után tartott beszédet arról, hogy miért akarnak egy nyitott és befogadó Angliát. Ahol az itt dolgozó, itt családot alapító bevándorlók sorsa nem alku tárgya #NotABargainingChip. Ahol nem hergeljük a népet egyetlen vallás ellen sem csak azért, mert egy őrült késsel rohangált a Westminster hídon. Hónapok után, amikor én és sok másik nem itt született barátom is elgondolkoztunk azon, hogy akarunk-e olyan országban maradni, ahol minden nap arról vitatkoznak a sajtóban, hogy a "mi fajtánk" tönkreteszi-e az országot vagy sem, jól esett ennyi pozitív energia. Rengeteg fiatal volt, 18 év alattiak is. A BBC News nem reagálta túl a dolgot, egy rövid cikk, ami nem fért fel a főoldalra még vasárnap este sem.

Nem látok senkit sem ünnepelni, Brexit-hívőket sem. Aggodalom és beletörődöttség, akivel csak beszélek, de tény, hogy nem sokat vagyok Londonon kívül. Biztosan nincs a Brexit oldalnak egy a káoszból felemelkedett vezetője, a kilépés kampánynak egyik híres arca sem vállalt (vagy nem tudott szerezni) vezető pozíciót a népszavazás után. De nincs a Pro-Europe oldalnak se vezetője, aki egy ellenállást vagy legalább tiltakozást szervezne.

Van egy kormányfőnk, akinek az ölébe hullott a miniszterelnökség Cameron lemondása után, aki az EU-ban maradásra buzdított tavaly és most mégis ő fog egy olyan Brexitet lebonyolítani, aminek a feltételei sokkal durvábbak mindennél, amit a korábbi ellenfelei valaha mondtak.

A Brexit mellett kampányolók nem mondták azt, hogy hagyjuk ott a közös piacot. Nigel Farage a 90-es évek óta azt hangoztatta (kitartó pasi, meg kell hagyni), hogy Angliának a norvég modellt kellene követnie. A norvégok nem tagjai az EU-nak, de vámmentes hozzáférésük van a közös piachoz, cserébe az EU polgárok szabadon dolgozhatnak náluk. Nekem ez remek volna. Amikor viszont May arról beszél, hogy "Brexit means Brexit", akkor az (azon kívül, hogy esik a font árfolyama tíz százalékot minden alkalommal, ahogy mikrofonhoz nyúl) azt jelenti, hogy Anglia kilép a közös piacról és nem fogja beengedni az EU-s munkavállalókat, csak jelenleg ismeretlen feltételek mellett.

A "Leave"-re szavazók jogosan gondolhatják most, hogy minket kétszeresen is átvertek:

1. A buszok oldalán hirdetett "Heti 350 millió font megy majd az NHS-nek" szlogenről Nigel Farage a népszavazás másnapján beismerte, hogy "Azt hiba volt kiírni" (Az NHS az angol állami egészségbiztosítási rendszer).

2. A "Leave" kampányban ígért "Soft Brexit" helyett a kormány most "Hard Brexit"-et javasol az éppen áttolt törvényben.

Érdekes, hogy a briteknél egy népszavazás nem kotelező erejű, sosem volt az, ellenkezik a demokráciájuk legfőbb alapelvével: a parlamenté minden hatalom. Az UK-ban összesen három népszavazás volt háromszáz év alatt, kettő ebből az EU-val kapcsolatos. Ennek fényében méginkább megdöbbentő, hogyan nyúlhatott egy ilyen eszközhöz David Cameron azért, hogy lerendezzen egy a pártján belüli lázadást, de ez legyen a történészek fejfájása.

A népszavazásokról az angol politika véleménye Churchilltől, Thatcheren át a napjainkig mindig is az volt, hogy az a "diktátorok és demagógok eszköze", ami a parlament szuverenitását akarja megkerülni. A náci Németország példáját hozzák fel érvként, ahol 1934-ben Hitler egy népszavazással érte el azt, amit a parlamentben nem biztos, hogy elért volna: a kancellár és az államelnök pozicióját egyesítette egy Führer und Reichskanzler nevű titulusban, ezzel kiiktatva az utolsó demokratikus ellensúlyt az ambíciói útjából.  

A frissen újraválasztott David Cameron tehát kényszer nélkül mondott le a parlament 300 éves szuverén jogáról, amikor megígérte tavaly nyáron azt, hogy bárhogyan dönt a brit nép a referendumon, ő azt végrehajtja akkor is, ha nem ért vele egyet. Önként mondott le a kormányfőségről is (talán azt remélve, hogy az utókor így megbocsájtóbb lesz vele). Utódja May is önként vállalta fel, hogy végrehajtja az általa korábban nem támogatott kilépest, a lehető legdurvább formájában. A Legfelsőbb Bíróság megerősítése után, hogy csak a parlament hatalmazhatja fel a kormányt a kilépésre, az Alsó Ház szintén önként mondott le a parlament kontroll jogáról és adott szabad kezet a Brexittel kapcsolatban a kormányfőnek. Nem lesz több jóváhagyás, a Brexit törvény bármilyen EU-s megállapodásra felhatalmazást adott Maynek.

A bármilyen márpedig egy erős szó. Sok Brexit-szavazó mondja most, hogy mi nem mondtuk, hogy "bármi áron". Nekik annyit üzenek, hogy szerveződjetek, tiltakozzatok. A parlament még mindig szuverén. Amit ők hoztak döntést, azt ők vonhatják vissza.

Döntések

Skócia minden bizonnyal igyekszik nyomást gyakorolni Westminsterre. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök teljesen komolyan gondolja, hogy egy a britektől független Skócia visszaléphet az EU-ba. May szerint ez egy blöff. Szerintem is blöff egészen addig, amíg Nicolának nincs 27 aláírása, ugyanis minden EU tagállam megvétózhatja Skócia belépését az EU-ba. Kilépni az UK-ból és kizárva lenni az EU-ból pedig szar szitu. Nincs precedens erre, ezért kicsit bizonytalan ez az út. Ráadásul előbb azt kellene Nicolának elérnie, hogy mind a 27 ország elismerje Skócia függetlenségét. Közben öt EU-s ország még nem ismerte el Koszovó függetlenségét Szerbiától sem. Nem kicsit bizonytalan ez az út, hanem nagyon.

Mi itt a bankban, angolosan szólva, egy turbulens és volatilis hétre készülünk, ami csak annyit jelent, hogy a napi átlagos kereskedelmi mennyiség akár húszszorosa is beüthet. Nálunk az IT-n ez azt jelenti, hogy abbahagyjuk a hajón a folyamatos karbantartást, senki sem pucolja a WC-t vagy javítja az árbócot, hanem mindenki a fedélzeten figyel arra a részre, amiért felel, mert vihar jön és a rendszereknek bírniuk kell a terhelést. Elvileg a sok kereskedés jó egy banknak, mert minden ügyleten van egy kis díj, többek közt ebből élünk. De ez eltörpül amellett, hogy mennyit veszíthetnek azon, ha hirtelen sok befektetésnek, pénznemnek, részvénynek bezuhan az értéke, mert bepánikol a piac és ész nélkül adnak el amúgy értékes dolgokat. Szóval nincs öröm, de pánik sem, hónapok óta készülünk erre.

A britekkel szemben Amerikában teljesen más a helyzet, ott a Trump hívok  hangosan éljeneznek, hogy most végre minden jó lesz, a nem-Trump-hívők pedig nagyon komoly ellenállást szerveznek. Pedig ott a szavazás nem "advisory" jellegű volt, ettől még lehet konkrét intézkedéseknek ellenállni. Ennek köszönhetően Trump a hét muszlim ország beutazását tiltó rendelete a bíróságok által felfüggesztve, több kabinetjelöltje lemondásra kényszerítve és az egészségügyi törvénye a parlamentben megbuktatva. Az új költségvetése sokkoló, de még nincs megszavazva az sem. Az amerikai ellenállás éppen leckét ad a briteknek, hogyan lehet valamit demokratikusan, kisebbségben, megakadályozni.

Az Ellenállás

Nehéz előre látni, hogy mely esemény fogja utcára vinni az embereket. Pláne azt, hogy melyik vonulásból lesz tartós mozgalom. Szemeink most Amerika felé irányulnak, ahol még nem tudni, hogy mi ez a mostani őrület, de érezni, hogy több egy elvesztett választásnal. Messze van, de ránk is hatással van, ha tetszik ha nem.

Donald Trump amerikai elnökké választása egy jó show, vicces nézni, ahogyan egy kívülálló, akit a saját pártja is elutasít, mekkora balhét kavar a primitív Twitter üzeneteivel. Én egy pragmatikus geek vagyok és nincs se kedvem se időm tweetekkel foglalkozni. 

Politikusnál azt nézem, hogy mit csinált még akkor is, ha ez időigényesebb számomra, mint 140 karakterből ítélni. Vajon összhangban van-e amit mond azzal, hogy milyen törvényeket hozott. Kiáll-e tartósan valamiért (attól függetlenül, hogy az nekem tetszik-e), mert ebből sejtem, hogy merre fogja tolni a szekeret. Ha valakinek viszont nincs politikai múltja, akkor a tweetjei csak üres levegő, majd ha csinálsz is valamit. De ezen már túlléptünk, két hete elnök A Donald és fénysebességgel történnek az események. A gumicsont-cunami közepén a kisembert érintő dolgok is komolyan változnak, csak nehéz követni. 

Optimista vagyok, nem csak azért, mert emberek milliói vonultak utcára az USA-ban és szerte a világon. Ez gyönyörű, de van egy ennél nagyobb jelenség is: Az Ellenállás. Híres emberek, civilek, napi szinten hívnak fel akcióra. Konkrét lépésekre, amivel az elnök ismert tervei vagy már meghozott intézkedései ellen nem csak tiltakozni lehet, hanem akár meg is akádalyozni őket. Nem említettem a vesztes Demokrata pártot, mert ők nincsenek benne a buliban, mellékszereplők. Ez egy civil ellenállás és úgy néz ki, hogy csak most kezdenek bemelegedni.

Azért ne menjünk el a globális női felvonulás mellett szó nélkül. Trump beiktatása után két nappal 500.000 nő tuntetett Washington DC-ben, további 5 millió szerte a világon. Mi ellen pontosan? Trump a nőket megalázó megnyilvánulásai ellen ("Just grab them by the pussy"), és hogy az amerikai választók ezt nem utasították el (kellően látványosan). Az megvan, hogy az 1789-es francia forradalmat egy női felvonulás előzte meg? Hétezer nő elment XVI. Lajos palotájához Versailles-ba és megkérdezték vasvillákkal, hogy miért nincs kenyér a piacokon. Négy évvel később Lajos elvesztette a fejét... Van valami feltartóztathatatlan abban, amikor lányok és anyák mennek szembe katonákkal. 

De mi lesz, amikor hazamennek az emberek? Melóba kell menni, a gyereket el kell hozni az oviból, nem lehet vég nélkül tüntetni és ezt választott vezetőink is tudják. Dobjunk nekik egy jelképes engedményt? Csináljunk egy alternatív pánikot? (külso erők! a sajtó hazudik! a civil szervezetek! támadnak a vizigótok!) Várjuk ki és elmúlik? Ez a probléma olyan idős, mint az első király, aki a várából nézte a falon kívüli tömegeket.

Az USA-ban most alakuló mozgalmat élőben nézhetjük. Az Ellenállás él és vannak már kezdeti sikerei is. De még csak két hét telt el. Trump is épp' csak kezd bemelegedni.

Mi ellen tiltakoznak és hogyan? Trump személyisége, stílusa, tweetjei ellen tiltakozni egyszer jó volt, kellett a nők felvonulása, de most kezdődik a piszkos munka, a napi politika. Az Ellenállás talált három konkrét témát, ami ellen érdemes tiltakozni, mert van halvány esély arra, hogy megakadályozzák, módosítsák vagy visszavonják.

1. Cabinet picks, kik lesznek a miniszterek és egyéb fontos pozíciók birtokosai. Az USA-ban minden minisztert jóvá kell hagynia a felsőháznak és itt csak vékony többsége van Trump pártjának (52:48). Vagyis elég ha három republikánus szenátornak vannak fenntartásai egy jelölttel szemben, akkor az nem lesz jóváhagyva. Most lehet megakadályozni egy őrültet, később már nehezebb. 

   a. Oktatás (elbukott ellenállás, de hajszálon múlt): Betsy DeVos lett az oktatási miniszter, aki életében nem járt állami iskolába, a gyerekei sem, mivel egy milliárdos lánya és egy másik milliárdos felesége. Oktatással sosem foglalkozott, ellenben többszáz millió dollárt adott a Trump-kampánynak. Nagy port kavart fel, amikor a 'Congressional Hearing' alatt azt bírta mondani, hogy nem ellenzi az iskolák felfegyverzését, mert veszélyesek a grizzly medvék. Két republikánus szenátor jelezte fenntartásait és így 50-50 volt a voksok száma tegnapelőtt este. Ilyenkor a jog szerint a Vice President döntheti el és Trump alelnöke, Pence, mosolyogva aláírta. Az USA 227 éves történetében először volt szükség erre. Gratulálunk Betsy, mehetnek a puskák az iskolákba.

   b. Külügy (elbukott ellenállás): Rex Tillersont már múlt héten megszavazta a Szenátus (56:43). Rex is egy milliárdos, az Exxon Mobil olajvállalat volt CEO-ja, vannak olajcégei Oroszországban, ezért nem meglepő, hogy vissza akarja csinálni a ruszkikat sújtó szankciókat. Tudod, amiket azért kaptak az egész nyugati világtól, mert katonákkal elfoglalták a Krim félszigetet, amiert katonákkal vannak jelen Ukrajnában, akik többek közt lelőttek egy utasszállító repülőgépet. Rex elődei (Kerry, Clinton, Rice, Powell, Albright, Christopher) lehet hogy kaptak olajcégektől egy ingyen repülőutat, egy vacsorát, esetleg kampánytámogatást, de hogy egy amerikai elnöknek és a külügyminiszternek aktív üzletei legyenek Oroszországban és ezért közvetlen érdekük, hogy Putin jól érezze magát, az baj az egész világnak. De legalábbis Oroszország közvetlen szomszédainak... A lengyelek új tankokat vesznek éppen és nem hiszem, hogy a németektől félnek. És a magyarok...? No de gratulálunk Rex, mehetnek az orosz szankciók a kukába. 

   c. Attorney General (elbukott ellenállás, de valamit nyertek), Jeff Sessions lett A Donald új főügyésze, tegnap este szavazták meg (52:47). Nem milliárdos és nem is dilettáns, ismerjük el, legalább egy jogászt jelöltek. A baj az, hogy 30 évvel ezelőtt Alabama főügyészeként az állam nevében perelt olyan feketéket, akik más idős feketéknek segítettek szavazni. Alabama állam nevében Jeff barátunk beperelte őket és nyert (Alabama egy finom hely). Harminc éve jelölték Jeffet szövetségi bírónak és a Szenátus akkor elutasította rasszista ügyei miatt! Tekerjünk 2017-be, tegnapelőtt Elizabeth Warren fel akarta olvasni Martin Luther King Jr. özvegyének az 1986-os levélet, amit az akkori Szenátusnak írt, egy fél oldalban összefoglalva Jeff komoly karakterhiányosságait. Nem hagyták felszólalni Lizt, aki nem egy aktivista, hanem egy szenátor Massachusettsből! A házelnök az USA 227 éves történelmében először kussoltatta el a Szenátus egyik tagját íly módón. Ha a mai nap legnépszerűbb hashtagje a #ShePersisted, most már tudod miért. Gratulálunk Jeff, mehetnek a feketék a levesbe. De míg megpbálták elvenni Liztől a mikrofont... valójában adtak neki egy megafont. Ma mindenki róla és MLK özvegyéről beszél.

   c. Environmental Protection Agency (ellenállás folyamatban), az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal vezetői korábban kutatók, tudósok voltak vagy hosszú környezetvédelmi múlttal rendelkező emberek. Elvégre ez a hivatal hozza azon előírásokat (és szab ki büntetéseket!), amik megakadályozzák a gyárakat abban, hogy mérget öntsenek a folyókba és telefüstöljék a levegőt. Nos A Donald jelöltje Scott Pruitt tagadja a klímaváltozást és már tucatszor beperelte az Környezetvédelmi Hivatalt. Szerinte a gyártulajdonosok jobban tudják, hogy mennyi füst való a levegőbe. Még kérdéses, hogy megszavazzák-e.

   d. Ki felel mostantól az atombombákért? Secretary of Energy? Rick Perry... nyilatkozatai alapján leginkább Forrest Gump szellemi színvonalához hasonlítanám, csak Rick nem olyan aranyos, pl. azért, mert Texas kormányzójaként 383 ember kivégzését írta alá. Elődje mint energiaügyi miniszter egy atomfizikus professzor volt. 

2. Supreme Court nominee, Trump jelölhet egy bírót a Legfelsőbb Bíróságba, ugyanis a 9-tagú testületben tavaly meghalt Scalia bíró. Óriási hatalmuk van és jelenleg 4 liberális és 4 konzervatív tagja van, így Trump jelöltje lesz a következő években a mérleg nyelve. A neve: Neil Gorsuch. Miért fontos ez Amerikának? Míg pl. Angliában a parlament szavazta meg az azonosneműek házasodási jogát, addig az USA-ban ezt a Legfelsőbb Bíróság döntötte el (mert a konzervatív parlament nem volt hajlandó tárgyalni róla). Vagy amikor megvédték 20 millió amerikai betegbiztositását a parlamenttel szemben. Három pilléren áll az amerikai demokrácia és a Legfelsőbb Bíróság az egyik legerősebb és legfüggetlenebb közülük. Neil barátunkról keveset tudunk, az évek fogják megmondani, jól jártunk-e vele (feltételezem, hogy beiktatják).

3. Executive Actions 

Trump beutazási tilalma hét muszlim ország állampolgáraira vonatkozik január 27.-e óta. (Ennek köszönhetően a Budapesti Fesztiválzenekar egyik tagjának a turnézása is átmenetileg kérdésessé vált, mivel magyar-iraki állampolgár a csellós) Az ellenállás nem a parlamentből jött, hanem napokon belül több mint 50 pert indítottak Trump ellen és február 4.-én egy szövetségi bíró felfüggesztette Trump rendeletét. Négy napja alkotmányos krízis van az USA-ban és az ügyet valószínűleg felviszik a Legfelsőbb Bírósághoz. Azért az tudatosuljon bennünk, hogy ilyenkor kell valaki, aki beperli az USA kormányát, nem megy csak úgy magától fel valami a Supreme Court-hoz. Időközben a Facebook, Apple, Google és más nagy IT cégek vezetői levélben tiltakoztak az őket is érzékenyen érintő kitiltásra, több kollegájuk is országon kívül ragadt. Ők is civil ellenállás részei.

sousamachadoarts.com

A bíróságok még sok borsot fognak A Donald orra alá törni, de ehhez kell valaki, aki beperli őt. Jelenleg ez többek közt az ACLU, egy ügyvédeket tömörítő százéves civil-szervezet. Ügyvédek? Civil-szervezet? Ez nem a Soros-féle háttérhatalom? Felőlem nevezheted így is, de bizony pont ez egy nonprofit civil szervezet dolga: jogilag fellépni, amikor a kisembernek nincs erre eszköze. Ki képes beperelni az Amerikai Elnökot? Én nem. Nem véletlen, hogy a diktátorok mindig a civil-szervezetek kiírtásán dolgoznak. Meg a Legfelsőbb Bíróság jogainak megnyirbálásán. Meg a sajtó ellenségként való beállításán. Trump két hét alatt már mindhárom tárgyból tehetségesre vizsgázott és még csak most bontogatja szárnyait. Valahonnan nagyon ismerős ez...

Ha most ilyen nagynak tűnik a tiltakozás, akkor hogyan nyerhetett egyáltalán? Az emberek lusták. A választók 55%-a ment el szavazni és ebből 45%-ot kapott Trump, vagyis a jogosultak 25%-a szavazott rá. A többiek ellene vagy senkire. A mozgalom tagjai tehát ebből a 75%-ből jönnek, meg pár ember, aki időközben meggondolta magát. A 2016-os év szava a 'post-truth': A Brexit-szavazás másnapjan a Google legnépszerűbb kereső-kifejezése Angliában a "Mi az az EU?" volt. Másnap. Barmok.

A post-truth definíciója
A Wikipedia szerint nemszavazók száma 106 millió valójában

Az amerikai ellenállás vezetői nem pártkatonák. A vesztes Demokraták sorsa egyelőre kérdéses. Én ezeket a progresszív vezetőket látom kiemelkedni a sajtóban, akik eddig is híresek voltak, de többnyire elemző cikkeket írtak. Most viszont átlendültek a kritizálásból oda, hogy "Resist! Ez már túl sok ahhoz, hogy csak kritizáljuk". Napi szinten konkrét lépésekre buzdítják az elégedetleneket. Olyan alkalmakra koncentrálnak, ahol van is esély valamit elérni/megakádalyozni, nem pazarolják híveik idejét a helyből vesztett csatákra.

Az amerikaiak showműsorán keresztül könnyebben észrevehetjük, hogy nálunk itthon milyen fékek és ellensúlyok voltak (amíg meg nem szűntették őket) és melyek vannak meg most is, amik megnehezíthetik egy őrült király dolgát. Vajon mire képes a civil ellenállás az óceán ezen oldalán? Én a Brexit ellen fogok tiltakozni, mert nekem ez fáj. Neked mi lesz a harcod?

Az amerikai civil-ellenállás nem-hivatalos vezetői számomra ők:

+ Michael Moore (fb) Oscar-díjas filmrendező, megjósolta Trump győzelmét és azóta minden műsorba elhívjak megmagyarázni a dolgokat. De a magyarázásnál sokkal tovább megy: napi szinten posztolja, hogy ma hogyan és mi ellen lehet úgy tiltakozni, hogy hatása is legyen. Facebook oldala a legjobb forrás egy aktív ellenálló számára. Elsősorban telefonálni kell, a parlamentbe, bizonyos szavazások előtt, olyan államokból, akinek a szenátora esetleg megnyerhető. Okos.

+ Keith Olbermann (fb) a 'The Resistance' címu műsorában foglalja össze a napi őrületet három perces monológjában és érvel annyira kimérten és meggyőzően az ellenállas mellett, hogy másnap minden újsag őt idézi.

+ Joe Scarborough (fb) az NBC műsorvezetője, egy volt republikánus parlamenti-képviselő, tehát Trump pártjának tagja és nem csak bírálja az elnököt, de konzervatívként is ellenállásra szólít fel.

+ Chris Matthews (fb) az MSNBC műsorvezetője, mindig is egy zseni volt, csak a nagyon naprakész embereknek ajánlom

+ Ian Bremmer (fb) A Time gazdasági és külpolitikai újságírója, Stanford PhD, gazdasági kutató és jó a humora is.

+ Dan Rather (fb) a CBS Evening News műsort vezette 24 évig, egyedülállóan tudja kontextusba helyezni egy ötvenéves idősíkon a most történteket. Már John F. Kennedy meggyilkolásánál is híradós volt Dallasban és Nixon elnök megbuktatását is a frontvonalról közvetítette.

+ Fareed Zakaria (fb) a CNN híres indiai-muszlim külpolitikai műsorvezetője mindig nyugodt és kiegyensúlyozott perspektívát ad

+ Bill Maher (fb) az eredetileg standup-humorista az HBO pénteki politikai műsorában elemez vendégeivel, de január óta sokkal határozottabban foglal állást, mint korábban valaha, és nem fél feszegetni vallási kérdéseket sem, én szóltam...

+ John Oliver (fb) három hónapja téli szüneten van a vasárnapi műsora az HBO-n, de jövő héten visszatér és biztos nem lesz kíméletes

+ Trevor Noah és a Daily Show (fb) napi szinten informál a hatalom abszurditásairól a Comedy Centralon, viccesen de komolyan, kap tőle mindenki hideget-meleget.

És a három progresszív szenátor, akiknek minden szava arany:

+ Elizabeth Warren (fb) nagyon remélem, hogy Massachusetts szenátora lesz négy év múlva Trump kihívója és ezzel egy sokkal méltóbb első női elnök, mint Hillary

+ Al Franken (fb) humoristából lett szenátor és mégis a legintelligensebb módon tudja kollegái fejére olvasni kretén dolgaikat

+ Bernie Sanders (fb) Simply The Best, ötven éve a tudomány és a kisemberek mellett áll, az Ellenállás vitatlan eszmei törzsfőnöke.