2019. március 1.

Ki váltja le az amerikai elnököt?

Két éve azon pörögnek Amerika elit jogászai, hogy le lehet-e váltani az elnököt ideje kitöltése előtt? Több módja is volna leváltásának és a legtöbben azt kérdezik, hogy még mit kellene Trumpnak csinálnia ahhoz, hogy éljünk az egyikkel? Rengeteg új információt kaptunk ezen a héten.



Ha az sincs meg, hogy mi az a Mueller nyomozás, akkor kezdd a korábbi cikkemmel.

Mueller elmúlt fél éve

Talált már Robert Mueller valamilyen az oroszokkal és a választással kapcsolatos bűntényt? Igen. Valami bűntényt konkrétan Trumppal kapcsolatban? Igen. Volt együttműködés az oroszok és Trump stábja között? Volt. Trump tudtával? Igen. Hogy mindez kimeríti-e a sokat emlegetett összeesküvés ("collusion") fogalmát és hogy fogunk-e látni valakit elítélve összeesküvésért, az valószínűtlen és egyben irreleváns.

Muellernek nem feladata összeesküvést keresni vagy ezért bárkit bíróság elé vinni, pláne hogy ilyen bűn nem létezik a törvényben. Mueller megbízása felderíteni az elnökválasztás orosz befolyásolását, az orosz kormány és a Trump kampány közötti bármilyen kapcsolatot és koordinálást (akkor is, ha legális), valamint a nyomozás közben talált bármilyen bűnt belátása szerint perre vinni.

Muellernek ki kell derítenie, hogy mi történt 2016-ban pont azért, hogy a kormány, a parlament és az FBI hozhasson új törvényeket, megtegyen egyéb lépéseket, amik majd a következő választást megvédik a külső befolyásolástól. Ez egy elhárítási ("counterintelligence") misszió, ami az FBI egyik legfőbb tevékenysége.

Mikor adja le végre a jelentését Mueller?Ez utóbbit senki sem tudja. Mueller nem ad interjút, csak bíróságra visz embereket hétről hétre. Eddig közel 90 embert vádolt meg és a már lezajlott pereit mind megnyerte. Többek már büntetésüket töltik és nem pár hónapról beszélünk. A 69 éves Paul Manafort, Trump kampányfőnöke, több mint húsz évre számíthat.



Trump kampányának több vezetője is folyamatos kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálatok embereivel és a Wikileaks-szel is. Ha emlékszünk, a Wikileaks publikálta azt a pár ezer emailt, amit az oroszok Hillary kampányának szervereiről loptak el 2016-ban, amelyekben bár semmi izgalmas nem volt, de a választás előtt három hónappal ez eléggé betett Hillarynek.

Az oroszok zsebében volt maga Donald Trump is amiatt, hogy több olyan találkozója volt az orosz kormányhoz közeli emberekkel, amit eltitkolt, sőt, a sajtó kérdésére letagadott az amerikai közvélemény előtt. Ezt gondoljuk végig nagyon lassan: az oroszok tudnak a találkozóról, Trump is tud róla, hiszen ott volt. De nyilvánosan letagadja mert úgy érzi a kampány közben ez nem vetne rá jó fényt. Az teljesen mindegy, hogy miről szólt a találkozó, mert ebben a pillanatban a Republikánus elnökjelölt egy ellenséges hatalom által kompromittálva lett. Van valamijük az oroszoknak, amivel zsarolhatják Trumpot. A Steele-dosszié szerint még egy csomó más dologgal is is zsarolhatják.

A Steele-dosszié

Minden héten kiderül valami új, amit valójában már ismertünk valahonnan. Mint amikor egyszer régen olvastál egy könyvet és most nézed a belőle készült filmet. A Trump-orosz összefonódást már két éve megírták az ún. Steele-dossziéban. A 2016-os elnökválasztás kampányának teljes hevében egy amerikai újság adott megbízást egy Fusion GPS magánnyomozó irodának, hogy keressen valami terhelőt Trump ellen, de amikor Trump megnyerte az előválasztást, az újság nem kérte többé az anyagot. Ekkor Hillary kampánya kereste meg ugyanezt a nyomozó irodát, ugyanebből a célból.

Azért hívják Steele-dossziénak, mert a magánnyomozó iroda egy Christopher Steele nevű volt brit hírszerzőnek adta ki a kutatást. Steele több esztendőn át az MI6 orosz ügyekkel foglalkozó osztályának volt a vezetője (MI6... James Bond), leszerelése után pedig ilyen privát melókkal kamatoztatta tág ismerettségi körét és tudását. Az anyag nem készült el időben, csak 2016 legvégén, Trump győzelme után, amikor már Hillarynek sem kellett.

A Fusion GPS ennek ellenére eljuttatta az anyagot az FBI-nak, amerikai parlamenti képviselőkhöz és pár újságnak is. Az Obama-Trump hatalomátadás közben fél Washington hüledezve olvasta a gyanusításokat. 2017 elején a Buzzfeed lehozta az egész anyagot. Teljesen elképesztő dolgok a Trump-orosz együttműködésről (mi segítünk neked választást nyerni, te eltörölsz pár orosz szankciót), hogy az oroszok mivel zsarolhatják, Trump titkos orosz üzletei, prostik, stb.

Mennyire hihető a Steele-dosszié? Jó kérdés. Steele szakértelmét senki sem vonja kétségbe. Viszont az anyagot titkosszolgálati nyelven "raw intelligence"-nek hívják, ezt Steele is hangsúlyozza. Infók megbízható forrásból, akár több forrásból is, de nem egy bírósági pert kiálló bizonyíték. Akik ismerik Steele-t és az oroszokat azt mondják, hogy jó eséllyel 80 százaléka igaz lesz. Az anyag most két éves. Azóta a két FBI nyomozás, egy parlamenti nyomozás és a Mueller nyomozás eredményét ha összevetjük vele, akkor hogyan állja meg a helyét? Sok mindenre még mindig nincs bizonyíték, sok mindenre sose lesz, de amire van, az eddig 100%-ban igazolta a Steele-t.

Több FBI nyomozás is volt Trump ellen

Az FBI 2017-ben a már folyamatban lévő nyomozás mellé (az elnökválasztás orosz befolyásolásáról) indított egy másikat arról, hogy Trump egy orosz ügynök-e. Igen, ez így hivatalosan felmerült, e héten tudtuk meg Andrew McCabe-tól, az FBI akkori igazgatójától. Persze nem úgy, hogy KGB igazolványa lett volna, de ha zsarolható, akkor potenciális ügynök. Trump győzelme napján az FBI és az igazságügyi minisztérium ügyészei rájöttek: elkéstek. Egy hónap múlva Trumpot felesketik és lehet a nyomozásuk összes anyágat felégeti az új király.

A Demokrata hatalomátvétel

Az elmúlt fél évben három fontos dolog történt, ami kihatással van a Mueller nyomozásra és ezzel Trump sorsára.
Brettről annyit kell tudni, hogy feltűnően szereti a sört, több nőt is megpróbált megerőszakolni és ő úgy értelmezi a jogot, hogy az elnököt nem lehet perbe fogni. Vajon miért őt javasolta Trump a sok kiváló bíró közül a Legfelsőbb Bíróságba? A Felső Ház megakadályozhatta volna. Mindössze 50 szavazattal került Kavanaugh a leghatalmasabb jogi székbe, a Republikánus párt pedig újabb morális mélypontot ért el. Érdekességképpen, Obama jelöltjei a Legfelsőbb Bíróságba 63 és 68 szenátusi szavazattal lettek megerősítve, Bill Clinton jelöltjei pedig 87 és 96 szavazattal. Nocsak, ki volt a 96? Persze, hogy az "Elpusztíthatatlan RBG", akinek életéről most jött ki a film - de ez egy másik sztori.

A Demokraták Alsó Házi győzelme óta segíthetik Muellert. Vannak dolgok, amit Mueller csak nehezen tud megtenni, ketten remekül ki tudják egészíteni egymás munkáját. Az Alsó Ház eskü alatt kihallgathat bárkit, bekérhetnek bármilyen dokumentumot, amihez Muellernek minden alkalommal a főnöke és egy bíró jóváhagyása kell, míg a parlamentet senki sem korlátozza ebben. Megvédeni nem tudják Muellert, mert ő a főügyésznek beosztottja, aki pedig Trumpnak jelent, nem a parlamentnek. De a Demokraták új többsége az Alsó Házban garantálja, hogy Mueller jelentését ne lehessen eltüntetni. Sőt, folytathatják Mueller munkáját miután az leadja jelentését, akár be is idézhetik tanúvallomásra - erre elég sokan bekapcsolnák a TV-t.

Muellernek több főnöke is volt az elmúlt időben, Jeff Sessions lemondása után egy Matthew Whitaker nevű kopasz verőlegény volt az ideiglenes főügyész, aki, nem vicc, egy elítélt csaló. Vágod? Trump kirúgja a főügyészét, mert nem állítja le az ellene folyó nyomozást. Azt a nyomozást, ami akkor indult, amikor kirúgta az FBI igazgatóját, mert az nem állította le az ellene folyó nyomozást. Majd nem a minisztérium második emberének adja a melót, mert tudja, hogy az támogatja a nyomozást, hanem átmenetileg egy elítélt csalót tesz meg a bűnüldözés első emberének. De Trumpnak nincs mit rejtegetnie, persze. És az új főügyész, William Barr, akit Trump jelölése után egy gyenge 54 szavazattal hagyott jóvá a Szenátus, persze ő is teljesen semleges lesz. Csupán egy, illetve négy Republikánus szenátorral meg lehetett volna buktatni Trump szégyenletes jelöltjeit a Legfelsőbb Bíróságba és a főügyészi székbe is. Vannak fékek és ellensúlyok, csak a Republikánus párt nem él velük.

Ezt Magyarországról nehéz megérteni, de Trump előtt az ilyen pozíciókba mindegyik elnök olyan embereket jelölt, akik szakértelméhez és integritásához annyira nem fért kétség, hogy bár csak 50 szenátusi szavazat szükséges, általában bőven kétharmaddal lettek jóváhagyva. Vagyis az ellenzék nagy része is támogatta a jelöltet. Tudok egy 98-0 szenátusi szavazattal jóváhagyott kormánytisztviselőről is: Robert Mueller FBI igazgatói kinevezése 2001-ben. Ilyen kaliberű emberek voltak az FBI élén, a Legfelsőbb Bíróságban, és ilyen kaliberű emberek voltak a szenátorok is. Az amerikai értelmiség mostanában minden héten újabb sokkot kap, amikor Trump és a Republikánusok nyilvánvalóan balkáni módon élnek vissza a hajszálnyi többségükkel. Csak nekik új, mi ismerjük ezt a műsort oda-vissza.

A leváltási lehetőségek

Két éve arról beszél minden jogász, hogy mik az elvi lehetőségei egy amerikai elnök ideje előtti elmozdításának.
  1. Meghal, nyolc ilyen volt (négy magától, négy rásegítéssel)
  2. Lemond, egy volt (Nixon)
  3. Impeachment, a parlamenti per
  4. 25th Amendment, a tisztikar lázadása
  5. Indictment, a bűnügyi vád és bírósági per
  6. Sealed Indictment, az elnapolt vád

Az utóbbi négy sosem fordult elő amerikai elnökkel. 230 év alatt.

Impeachment az, amikor a parlament Alsó Háza szavazza meg 50 %-kal az elnök elleni vádiratot és a Felső Ház ítéli el 67 %-kal. Ez nem egy bírósági per, hanem egy politikai folyamat, kvázi egy bizalmatlansági indítvány. Az impeachment-vádaknak nem kell egy per próbáját kiállnia, viszont 12 esküdt helyett 218 képviselőt és 67 szenátort kell meggyőzni. Kétszer volt ilyen próbálkozás, mindkettő átment az Alsó és elbukott a Felső Házban. Fellapoztam, hogy ez a kettő miért is pattant ki. Andrew Johnsont, aki Lincoln meggyilkolása után lett elnök 1865-ben, azért fogta parlamenti perbe az Alsó Ház, mert leváltotta a hadügyminisztert a parlament akaratával szemben. Bill Clinton ellen pedig azért indult impeachment, mert eskü alatt hazudott egy blowjob-ról. Nem volt hazaáruló egyik sem. Az újonnan a Demokraták kezére kerülő Alsó Ház lehet, hogy meglépi az Impeachmentet, becsületből. Szinte képtelenség, hogy a Felső Házban meglegyen a kétharmad, mert 20 átszavazó Republikánus szenátor kellene hozzá. Vannak fékek, csak nem élnek vele.

Az alkotmány 25. függeléke szabályozza egy cselekvőképtelen vagy veszélyes (halott, sebesült, beteg, megőrült) elnök leváltását. Röviden: a 15 kabinet-rangú miniszter többsége kell a folyamat elindításához és az Alsó és a Felső Ház kétharmada a befejezéséhez. Ez is egy politikai bizalmatlansági indítvány, de még nehezebb összehozni, mint az Impeachmentet. Csak azért említem meg egyáltalán, mert amikor Trump kirúgta az FBI igazgatójat 2017-ben, ami kiváltotta az egesz Mueller nyomozást, akkor az új ideiglenes FBI igazgató összeült a főügyésszel, hogy vajon meglenne-e a 8 kabinettag a 15-ből az elnököt leváltani. Ezt múlt héten árulta el Andrew McCabe. Vannak fékek, csak nem élnek vele.

És végül... fel lehet-e jelenteni az amerikai elnököt? Először is szögezzük le, hogy abban mindenki egyetért, hogy szolgálati ideje után egy volt elnök már semmilyen különleges védelmet nem élvez a jog elől. A következő választás másfél év múlva lesz, ezért is mondják sokan, hogy nem érdemes időt pazarolni ezekre a kétes kimenetelű jogi kalandokra, mindegyik rengeteg munka és mindegyik precedens nélküli. A Demokraták negyven éve nem látott fölénnyel nyerték vissza az Alsó Házat tavaly novemberben, van esélyük a 2020-as elnökválasztáson, pláne hogy Hillary nem indul. Ha utána még börtönbe akarják juttatni Trumpot, azt akkor is megtehetik.

Sokan viszont azt mondják, hogy ha ezt a faszit nem lehet leváltani, aki hazaáruló (adócsaló, házasságtörő, eskü alatt hazudó, tanúkat befolyásoló, ügyvédjét bűntényre utasító - hogy csak a nagyobbakat említsem), akkor vajon kire gondoltak bölcs elődeink, amikor elmebeteg elnökről írtak az alkotmányban? A Demokraták történelmi felelősségéről beszélnek, akiknek akkor is meg kellene próbálni Trump idő előtti leváltását, ha az elbukik.

Nincs törvény, ami tiltja, hogy Mueller bíróság elé vigye Trumpot. Az alkotmány nem szól az elnök immunitásáról egy árva kukkot sem, holott a parlamenti képviselők mentelmi joga részletesen ki van fejtve. Ezért az, hogy az elnököt nem védi meg az alkotmány a büntetőjog elől, az nem lehet véletlen. Az Alapító Atyák felfogása az 1780-as években, amikor a brit koronától próbáltak elszakadni az volt, hogy nem akartak egy újabb III. György királyt maguknak. Az amerikai demokrácia alapelvei arról szólnak, hogy senki sem áll a törvény felett és kellő többséggel mindenki felülbírálható, mindenki elmozdítható. Mellesleg ez az elv kártyavárként omlana össze náluk is, ha egy párt kétharmadot szerezne a parlamentben. De 230 évnyi demokrácia alatt még sosem sikerült senkinek, egyik házban sem. Pont így akarták az Alapítók, jól ki van ez találva.

A Dixon Memo

Egyéb törvény vagy hivatalos igazságügyi minisztériumi szabály sem tiltja az elnök bíróság elé állítását. Egyetlen egy dolog tiltja, egy igazságügyi minisztériumi memó, vagyis ajánlás, egy jogtanács, aminek érvényességét a legnevesebb jogászok elemzik évek óta. Általában ez csak egy akadémikus elmélkedés, de Trump győzelmének másodperce óta a kérdés reflektorfénybe került és ott van azóta is.

A Dixon memó szerint az amerikai elnököt nem szabad perbe fogni szolgálati ideje alatt, mert ez korlátozná azon képességét, hogy krízis esetén megvédje az országot (a kormányt bepereleheted, Trump kormánya is már sokszor volt bíróság előtt). Kire és mennyire kötelező erejű egy ilyen ajánlás? Legfeljebb annyira kötelező, amennyire az aktuális főügyésznek kedve van tartania magát hozzá. Ki írta ezt a ajánlást, mikor és kinek? A memó Richard Nixon ideje alatt született és nagyon szeretnénk tudni a bővebb hátterét, de sajnos a szerzőt nem tudjuk megkérdezni, Robert G. Dixon már negyven éve meghalt.

E héten derült ki egy teljesen új dolog ennek a sok fejtörést okozó memónak a hátteréről. Az akkori főügyész Elliot Richardson bizonytalan volt, hogy feljelentheti-e az alelnököt. Nixon alelnöke, Spiro Agnew, ugyanis annyira szemtelenül korrupt volt, hogy üzletemberek a Fehér Házban adták át neki a pénzzel teli borítékokat. Ekkor már tudni lehetett, hogy Nixont az illegális "Watergate" lehallgatási botránya miatt vagy Impeachment-en keresztül lépteti le a parlament, vagy lemond magától. Richardson főügyész viszont az alelnököt akarta bíróság elé vinni sürgősen, nehogy elnök lehessen, amikor majd Nixon lemond!



Ezért kért Richardson főügyész jogtanácsot a munkáját segítő "Office of the Legal Counsel" vezetőjétől, Robert Dixontól, az alelnököt akarta perbe fogni. Dixon már nem él de a volt asszisztense még igen. Tegnap este hallhattuk először J.T. Smith szavait, miszerint ő és Dixon 1973-ban átnéztek az alkotmányt, minden törvényt, 200 évnyi precedenst és nem tudták egyértelműen eldönteni, hogy egy alelnököt perbe lehet-e fogni. Végül Dixon a dilemmáját úgy oldotta fel, hogy ezt írta a memóba: Az alelnököt perbe lehet fogni szolgálati ideje alatt, de az elnök teendői túl fontosak. Ezzel elégedett volt a főügyész és ezzel együtt tudott élni Dixon lelkiismerete is. De a kérdés, a kutatás és a válasz sosem az elnökre volt kihegyezve.

46 évvel később, erre a memóra hivatkozik ma mindenki, állítólag emiatt nem fogja Mueller megvádolni Trumpot akkor sem, ha millió bizonyítéka lesz a bűnösségére. Maga J.T. Smith szerint sem kellene erre a véleményre hivatkozni és részben ő írta a memót. Tegnap törte meg hallgatását a korábbi főügyész Eric Holder, szerinte is kérdéses a memó jogossága az elnökre nézve. Ha Mueller feljelenti Trumpot, akkor a Legfelsőbb Bíróság végre meghozhatja a precedenst, amit Dixonék hiába kerestek.

Az ún. Sealed Indictmentről tegnap hallottam először. Állítólag Mueller csinálhatna egy olyan trükköt, hogy meg is vádolja Trumpot meg nem is. A lezárt vádemelés annyit jelent, hogy egy titkos borítékban nyújtják be a vádiratot egy szövetségi bíróhoz azzal a feltétellel, hogy akkor legyen belőle per, amikor az elnök már nem elnök. Két előnye van ennek: Trump bűnei nem évülnének el akkor sem, ha esetleg újraválasztják és 2024-ig elnök marad. Másrészt ezt a vádiratot a bíró átnézi és vagy kidobja vagy rábólint, hogy Igen, ez korrektül néz ki, ez mehet perre. Ekkor Trump tudni fogja, hogy az elnöksége utáni másnap reggel kezdődik a büntetőjogi pere. Elég valószínű, hogy elkezdene alkudozni Muellerrel, hogy Helló Bob... ha esetleg lemondanék magamtól... el lehetne-e tüntetni ezt kis a vádiratot? Ezt tette ugyanis Nixon alelnöke is. Lemondott, ejtették a korrupciós vádakat, és boldogan élt, míg meg nem halt.

Hogyan tovább?

A vitatott Dixon memó különben is csak a szövetségi igazságügyi minisztérium ajánlása. Mi van akkor, ha valaki a minisztériumon kívülről jelenti fel az elnököt, vagyis nem Mueller, nem az FBI és nem a főügyész? Trump cégei New York-ban vannak bejegyezve, így New York állam főügyésze feljelentheti Trumpot (és gyerekeit, akik a cégeinek a vezetői) egy NY-i bíróság előtt, ők nem a szövetségi ügyészség alá tartoznak.

Barbara Underwood NY-i főügyész már tavaly beperelte a Trump Charity jótékony szervezetnek álcázott pénzmosodát. És nyert. Tavaly decemberben a NY-i bíróság bezáratta a Trump Charity-t. Legalább két másik témában is nyomoz a NY-i ügyészség jelenleg Trumppal kapcsolatban, folyamatosan egyeztetve Mueller irodájával.

Trump tehát elnök marad, amíg a Republikánusok falaznak neki a Felső Házban. A Republikánusok maradnak, amíg a választók el nem kergetik őket. Ha Mueller bepereli Trumpot, a Legfelsőbb Bíróság megmentheti. A Mueller nyomozást lelőheti, de az eredményét már nem tudja eltüntetni. Nem tudja megállítani az Alsó Ház és a NY-i ügyészség nyomozásait és esetleges pereit. Ha gyerekeit szövetségi bíróságon ítélik el, akkor Trump elnöki kegyelemben részesítheti őket, de ha egy NY-i bíróság ítéli el őket, akkor nem.

Amikor Nixont sarokba szorították, ő békésen elment (és nem bántották). Bill Maher szerint Trump nem fog békésen lelépni még akkor sem, ha minden dráma nélkül egyszerűen veszít a következő választásokon. Tegnap óta Trump volt ügyvédje, a több év börtönre ítélt Michael Cohen is csatlakozott ehhez a véleményhez, és ő több mint tíz éven át intézte A Donald minden piszkos ügyét. Na, az érdekes lesz.

2 megjegyzés: