Megnéztem "A Pentagon titkai" című filmet és elfogott az olvashatnék: Miért bukott meg Nixon elnök? A Watergate-botrány miatt, oké, de nem megbukott, hanem valaki megbuktatta, azaz kitől félhet az amerikai elnök? És hogyan zajlott ez, lemondott, elitélték, lecsukták, vagy mi volt...? Előfordulhat ez Trumppal is?
A film nem csak a tényfeltáró újságírásról szól, abban az Oscar-díjas "Spotlight" sokkal jobb volt. A "Pentagon titkai" szól a nők egyenjogúságáról, mert a mai napig százszor jobban megkérdőjelezik egy női vezető merész döntéseit a kollégák, a tulajdonosok és a közvélemény is. Szól a profizmusról, ahogyan Spielberg gyönyörű képsorokkal emléket állít a késő estig ceruzával javító szerkesztőknek, az egész éjjel dolgozó nyomdászoknak és a kora hajnalban rohanó újságkihordó fiúknak.
A film szól persze a sajtószabadságról is. Ha a New York Times és a WaPo nem írták volna meg a Pentagon Papers sztorit 1971-ben, vagy az USA főügyésze felszólítására abbahagyták volna a kiszivárgott aktákból való cikkezést, ha a kormány nem rángatja a két újságot a Legfelsőbb Bíróság elé, és az nem védi meg a sajtót (az amerikai elnökkel szemben!)... akkor a WaPo biztosan nem hozza le 1972-ben egy bizonyos Bernstein és Woodward sztoriját: a Watergate-botrányt. Nixon pedig sikeres elnökként megy nyugdíjba. A "Pentagon titkai" azt a történetet mondja el, ami kimaradt "Az elnök emberei" című filmből. Az új filmnek az utolsó kockája konkrétan a réginek az első kockája - nem tudom hány embernek tűnt fel, de a szüleim kiszúrták rögtön.
A két film együtt a demokrácia alapjairól szól. Meddig tart az amerikai elnök hatalma és kik azok, akik megállíthatják, ha túl messzire megy? A független bíróságok, a független parlament és a szabad sajtó - ez a három együtt kell hozzá. Ezért nem szerencsés a film magyar címe, mert nem a Pentagon titkairól szól, hanem ahogy az angol cím "The Post" sugallja, a Washington Postról és a szabad sajtóról. Angolszász országokban nem véletlenül hívják a sajtót több száz éve így is: The Fourth Estate, a negyedik hatalom.
Mi az első három hatalom? Az ókori görögök szerint egy demokracia három, egymástól független és egymás hatalmát sakkban tartó pilléren áll:
Minden demokrácia kicsit más, de akkor vannak a szabályok jól kitalálva, ha a négy pillér a lehető legkevésbé függ egymástól, akkor van egymásra a legtöbb ellenőrző hatalmuk.
Na de Nixon végül lemondott, elítélték, lecsukták, vagy mi volt...?
A Washington Post két fiatal riportere (kis segítséggel) kinyomozta, hogy azok nem sima betörők voltak, hanem volt CIA és FBI ügynökök, a kormány megbízásából, a betörés célja pedig illegális lehallgatókészülékek elhelyezése volt. A firkászok sejtették, hogy magasról jött az utasítás, de nem tudták mennyire. Ha csak egy picit korábban jelennek meg a WaPo cikkei, akkor Nixon nem lesz elnök és az egész Watergate-botrány kimarad a történelemkönyvekből - de túl későn jelentek meg. Nixont novemberben hatalmas fölénnyel újraválasztotta az ország. Pártja viszont 44%-os kisebbségben volt a parlament mindkét házában, fura az amerikai választási rendszer.
Ki vétkezett Watergate-nél? A 3. pillér, a kormány, az FBI, és ha tudott róla, akkor az elnök.
Ki derítette ki? A 4. pillér, a szabad sajtó, aki viszont csak azért merte ezt megírni, mert egy évvel korábban a 2. pillér, a Legfelsőbb Bíróság, megvédte ezen jogat, errol szól a Spielberg film.
És Nixon attól, hogy az újság megírta a bűntényt, lemondott? Dehogy mondott. Támadta a sajtót, hazugnak, liberálisan elfogultnak és az emberiség ellenségének nevezte őket. Nixon nem adta magát olyan könnyen.
Először az 1. pillér kezdett nyomozni Nixon ellen, az elnök hivatalba lépése után mindössze egy hónappal, 1973 februárban. A demokrata többségű felsőház létrehozott egy különleges bizottságot azzal a céllal, hogy kiderítsen Nixon újraválasztásával kapcsolatos bármilyen bűntényt. Egy ilyen bizottsag csak nyomozhat, nem ítélhet, az a 2. pillér, a bíróságok dolga. Fékek és ellensúlyok.
Nem teljesen önként, de a 3. pillér is indított nyomozást pár hónappal később. A kormány, önmaga ellen nyomozott? Tulajdonképpen igen. Nixon új főügyészére a felsőház csak azzal a feltétellel adta áldását, ha az kinevez egy különleges ügyészt, vagy Special Prosecutort a Watergate-botrány felderítésére. Ez a pozíció olyan ritka esetre van fenntartva, amikor a hagyományos nyomozó szervek, mint az ügyészség vagy az FBI, nem alkalmasak a feladatra, mert vagy ők vagy a főnökük (vagy az elnök) közvetlenül érintettek.
A Watergate-botrány során 48 embert ítéltek el, köztük számos Nixon kormánytagot. Nem vádolta meg senki az elnököt, mert az amerikai elnököt nem lehet vád alá helyezni. Ki mondja ezt? Ez így szó szerint nincs benne az alkotmányban, de az alkotmányt megelőző időben, az 1780-as években, volt szó erről az Alapító Atyák közti levelezésekben és ők úgy látták, hogy a haderők vezetője ne legyen bírósági perben szolgálati ideje alatt.
Az amerikai elnököt soha senki sem jelentette fel.
All The President's Men Revisited - Robert Redford 2013-as Emmy-dijra jelolt dokumentumfilmje
A Watergate Special Prosecutor viszont messzebb ment, mint az USA történetében addig bárki: 1973 júniusában Archibald Cox felszólította Nixon elnököt bizonyos magnófelvételek kiadására, amit Nixon megtagadott! Üdvözöllek az USA eddigi történelmének legkomolyabb alkotmányos krízisében. Cox és Nixon vitáját végül a 2. pillér, a Legfelsőbb Bíróság döntötte el, Cox ugyanis bírósági úton perelte ki a szalagokat az elnöktől, a főnökének a főnökétől!
És Nixon attól, hogy átadta a bűnösségét bizonyító szalagokat, lemondott? Dehogy mondott. Helyette kirúgta Coxot, bár ez sem volt olyan könnyű. 1973 október 20.-án, a Saturday Night Massacre néven elhíresült estén, Nixon arra utasította a még friss és ropogós főügyészét, hogy állítsa le a nyomozást. A főügyész ezt megtagadta és azonnal lemondott. Nixon még ugyanazon az estén felszólította a helyettes főügyészt ugyanerre, aki szintén megtagadta és azonnal lemondott! Nixon ekkor az igazságügyi minisztérium harmadik emberét utasítja ugyanerre, aki végül kirúgja Cox különleges ügyészt. Az elnök csatát nyert... és sokak szerint itt vesztette el a háborút.
Az Alapító Atyák ugyanis mégis adtak eszközt az 1. pillér kezébe az elnököt leváltani, sőt, elítélni, de nem tették könnyűvé ezt az utat: az alkotmányos vádemelést, más néven Impeachment-et. A parlament alsóháza írja meg az Impeachment vádiratot majd szavazza meg 51%-os többséggel. Ezután a felsőház lefolytat egy tárgyalást a Legfelsőbb Bíró felügyelete alatt, végül százból 67 szenátor szavazatával az elnök elítélhető és leváltható. A leváltáshoz szükség van tehát az 1. pillér mindkét házához, a kétharmadhoz, a 2. pillér vezetőjére, valamint vádakra és bizonyítékokra, amelyek kiállják egy tárgyalás próbáját. Kicsit komplikáltabb, mint a hagyományos tizenkét fős esküdtszék.
Volt amerikai elnök ellen sikeres Impeachment valaha? Nem volt. Csupán két elnök ellen indindult Impeachment folyamat, mindkettő átment az alsóházban majd elbukott a felsőházban. Andrew Johnson 1868-ban egy szavazat híján úszta csak meg az elítélését. Bill Clinton volt a másik 1999-ben. Mindketten maradtak pozíciójukban következmények nélkül.
És Nixont elítélték, vagy mi van? A "szombat esti mészárlás" után pár hónappal nyújtották be demokrata képviselők az Impeachment indítványt az alsóházban, szavazásra viszont nem került sor. A demokrata többség miatt az alsóházi szavazás eredménye nem volt kérdéses, de az elnök körbekérdezett saját pártja billegő szenátorai közt és látta, hogy meglesz a kétharmad a felsőházban is. Még hat hónapot agyalt a dolgon, majd 1974 augusztusában élő TV-adásban olvasta fel a lemondását. A kamerák előtt kisétált a Fehér Ház kertjébe, két kezével victory jelet mutatott (!) és elrepült elnöki helikopterével, míg a világ tátott szájjal nézte a képernyőt. Richard Nixon a történelem első és azóta is egyetlen amerikai elnöke, aki lemondott.
És Nixont lecsukták, vagy mi van? Hova repült egyáltalán? Nem csukták le, a Marine One (meg gondolom egy repülő, meg egy autó) a kaliforniai birtokára vitte. A lemondást követő délben Gerald Ford alelnök felesküdött új amerikai elnöknek. A demokrata többségű parlament és a republikánus Ford is úgy döntöttek, hogy nem viszik bíróság elé a most már magánszemély Nixont. Ford pedig egy hónappal később teljes körű és feltétel nélküli kegyelemben részesítette, ezzel kizárva bármilyen későbbi felelősségrevonás lehetőségét. Nixon szabad emberként halt meg húsz évvel később és az utolsó napjáig ártatlannak mondta magát. A másik három pillér megbuktatta az elnököt, de nem hurcolta meg.
Ha ezen a ponton nem az jár a fejedben, hogy "Na de mi lesz Trumppal?" akkor gondolom nyaraltál az elmúlt hetekben és lemaradtál az aktuális fejleményekről. Jól tetted, semmi gond, tanévkezdésre felzárkóztatlak. Ha viszont annyira érdekelt a Trump rész, hogy rögtön ide lapoztál, akkor rossz hírem van: nem véletlenül írtam meg a Watergate sztorit. Spielberg sem véletlenül csinálta meg pont most a "Pentagon titkai" filmet. A Watergate-gyorstalpaló kötelező, ha meg akarod érteni, hogy Trump mire számíthat az elkövetkező évben.
Engem ezen kívül még azért is érdekel az amerikai politika, mert Trump ellenére a demokráciájuk működésében van pár nagyon irigylésre méltó dolog. Ahogy a német nyelvtant is akkor értettem meg jobban, amikor elkezdtem latint tanulni, úgy a mi rendszerünk hiányosságait is jobban látom, amióta többet olvasok az amerikai demokráciáról. Fékek és ellensúlyok, drága feleim.
Watergate-egyezés: 100%
Watergate-egyezés: 150%, +50 mert ilyen kvalifikált Special Prosecutor még sosem volt
Trump hivatalba lépésekor, 2017 januárban, már fél éve nyomozott a választás orosz befolyásolása ügyében az 1. + 3. + 4. pillér, vagyis a parlament mindkét háza, az FBI és persze a sajtó, élükön a New York Times, a Washington Post valamint a Wall Street Journal és a The New Yorker. Ez közvetlenül a Mueller-nyomozás előtt volt.
A Mueller-nyomozásra azért volt szükség, mert Trump májusban kirúgta az FBI igazgatóját, amiért az nem volt hajlandó leállítani az orosz nyomozást. Trump nem olvasta a Watergate-gyorstalpalót, ha azt hitte, hogy ez ilyen egyszerű lesz. Alig egy héttel később az igazságügyi minisztérium kérte fel Muellert az orosz nyomozás átvételére az FBI-tól, mint Special Counsel vagy Special Prosecutor, ugyanúgy mint Nixonnál.
Mueller használhatja a 3. pillér minden nyomozói erőforrását, az FBI-t és a teljes ügyészséget, nyomozásának időkorlátja nincsen. Jelenleg az 1. pillér pihen, az alsó- és felsőház, szünetelteti saját nyomozását, de ha Trump akadályozza vagy kirúgja Muellert, bármikor újraindíthatják. A 2. pillér teszi a dolgát, levezetik a Mueller által megvádolt személyek tárgyalásait és az esküdtszék döntése után elítélik vagy felmentik a vádlottakat. A 4. pillér, a szabad sajtó, szintén nyomoz teljes gőzzel. Hogy ez segíti vagy hátráltatja-e Mueller munkáját, azt csak az emlékirataiból fogjuk megtudni egyszer, mert ő nem nyilatkozik és a csapatától még egy betű sem szivárgott ki.
Watergate-egyezes: 90%, hasonló, mert Nixon a főügyészét, helyettesét és a Special Prosecutort rúg(at)ta ki, Trump pedig az FBI igazgatóját, de mindkettő az elnök ellen folyó nyomozás kapcsán. Mindkét botrányban ezt a kirúgást tekintjük fordulópontnak.
Megvádolt 12 orosz ügynököt, 13 orosz állampolgárt és 3 orosz céget, akik persze elhagyták az országot, így nem lesz tárgyalásuk.
Paul Manafort, Trump kampányfőnöke ellen annyi szart talált Mueller csapata, hogy párhuzamosan áll bíróság előtt Virginiában és Washington DC-ben, előbbi perben már bűnösnek is találták. Sok évnyi börtön vár rá.
Bűnösnek vallotta magát, vagyis tárgyalás nélkül várja ítéletét és büntetésük csökkentése reményében dalolnak Muellernek:
Vallomásukért cserébe Muellertől immunitást kapott
A vádak három kategóriába tartoznak: A) pénzügyi törvények megsértése, ami nem hangzik komolynak, de sok év börtönt lehet érte kapni B) az igazságszolgáltatás akadályozása, vagyis hazudás egy hivatalos szervnek C) a választás szabálytalan befolyásolása (súlyosbítva: oroszokkal közösen).
Az elnök személyes ügyvédje, Michael Cohen, múlt héten eskü alatt vallotta, hogy Trump utasítására követett el egy bűncselekményt! Nem bűntény megvásárolni egy fotómodellnek és egy pornósztárnak a hallgatását egy szex-afférról, kivéve ha nem fizetsz utána adót és elfelejted a kampány-költségvetésedben feltüntetni - akkor börtön is járhat érte.
Watergate-egyezés: 90%, hasonló, Mueller mint egy sakkmester szedi le a király körüli tiszteket a tábláról. A mostani vádak viszont sokkal súlyosabbak Watergate-nél, ott nem voltak oroszok. Lehallgatni a politikai ellenfeled vagy befolyásolni egy választást egy idegen és ellenséges ország ügynökei segítségével egészen más kategória.
Trump megcsinálhatja saját "Szombat esti mészárlását" és kirúghatja a főügyészt, helyettesét és mindenkit, amíg nem talál valakit, aki kirúgja Muellert... a parlament erre sokféleképpen válaszolhat, de amíg republikánus többség van mindkét házban, kérdéses, hogy lépnek-e bármit is. Ez a legnagyobb különbség Watergate-hez képest.
Mueller kb. jövő év végére bíróság elé viszi minden vádlottját és leadja zárójelentését az igazságügyi minisztériumnak. Megint csak a parlamenten fog múlni Trump sorsa.
Meg idén parlamenti választások lesznek az USA-ban, ami a legnagyobb veszély Trumpra. Nem most voltak választások 2016-ban? Nagyon trükkös rendszerük van az amcsiknak, ahol négy évre választják az elnököt, de a ciklusa kellős közepén újraválasztják a teljes alsóházat és a felsőház 1/3-at. És itt jön képbe a 4. pillér: el tudja-e magyarázni a sajtó ezt az egészet az átlag választónak két hónap alatt 140 karakterben? Ha a demokraták novemberben átveszik az alsóházat, szinte biztosan elindul az Impeachment. Van erre esélyük? Abszolút van!
Kétharmad szerzésére a felsőházban nincs esély, valahogy 230 év alatt még sosem volt kétharmad az amerikai parlamentben. De 51-52% körülre feljöhetnek a demokraták és akkor elég egy maroknyi republikánus szenátornak az elnök ellen szavazni ahhoz, hogy meglegyen az első sikeres Impeachment az USA történetében. A saját pártja elnöke ellen szavazni, reális? Abszolút, mindig van ilyen, a szenátorok nem droidok. Független parlament. Ez persze függ a Mueller-jelentés tartalmától is. Adócsalásért, pénzmosásért még talán nem szavaznának át, hazaárulásért már elképzelhető.
Ráadásul ha a parlament elítéli Trumpot, akkor nem bukik meg a republikánus párt, csupán az alelnök esküszik fel, mint Watergate-nél. Ha nem lesz vagy elbukik az Impeachment, akkor 2020-ban Trump ciklusa lejár és a választók elkergethetik (vagy újraválaszthatják). Addig persze le is mondhat és az új elnök megkegyelmezhet neki, mint Watergate-nél, de ez a legvalószinűtlenebb.
Apró érdekesség, hogy Muellertől függetlenül a nyári uborkaszezonban New York állam főügyésze polgári pert indított a Trump Foundation, az elnök "jótékony szervezete" ellen sorozatos illegális tevékenységek miatt (ezért az idézőjel, nevezhetnénk pénzmosodának is). A dolog jelentős részét a Washington Post tavalyi nyomozása tárta fel, amiért egyik újságírójuk Pulitzer díjat kapott. Ebből nem csak Trumpnak lehet baja, hiszen az igazgatótanács elnökeként ő az egyik vádlott, hanem három idősebb gyerekének, Ivanka, Eric es Donald Jr.-nak is, akik szintén megvádolt igazgatók. Igen, ennek a szervezetnek a kincstárnoka kapott múlt héten immunitást Muellertől a tanúvallomásáért cserébe!
Az amerikai elnököt tehát Barbara Underwood, New York állam főügyésze jelenti fel. Egyelőre.
Kritika Spielberg filmjéről
1971-ben tizenhatodik éve tart az aktuális vietnámi háború és már a negyedik amerikai elnök küldi a jenki fiúkat a tengeren túlra. Eisenhower, Kennedy, Johnson és Nixon... két republikánus és két demokrata elnök, mind próbálják elhitetni a világgal, hogy mennyire nyerésre állnak. Majd Robert McNamara védelmi miniszter titkos tanulmánya kiszivárog a sajtóhoz és kiderül a háború áldozatainak valós száma és az, hogy a négy elnök nem csak a választóknak hazudott, de a parlamentnek is. Először a New York Times, majd a sokkal kisebb Washington Post hozta le az ún. Pentagon Papers szerkesztett részleteit és csak hajszálon múlt, hogy nem jutottak börtönbe emiatt. Valaki megvédte őket.A film nem csak a tényfeltáró újságírásról szól, abban az Oscar-díjas "Spotlight" sokkal jobb volt. A "Pentagon titkai" szól a nők egyenjogúságáról, mert a mai napig százszor jobban megkérdőjelezik egy női vezető merész döntéseit a kollégák, a tulajdonosok és a közvélemény is. Szól a profizmusról, ahogyan Spielberg gyönyörű képsorokkal emléket állít a késő estig ceruzával javító szerkesztőknek, az egész éjjel dolgozó nyomdászoknak és a kora hajnalban rohanó újságkihordó fiúknak.
A film szól persze a sajtószabadságról is. Ha a New York Times és a WaPo nem írták volna meg a Pentagon Papers sztorit 1971-ben, vagy az USA főügyésze felszólítására abbahagyták volna a kiszivárgott aktákból való cikkezést, ha a kormány nem rángatja a két újságot a Legfelsőbb Bíróság elé, és az nem védi meg a sajtót (az amerikai elnökkel szemben!)... akkor a WaPo biztosan nem hozza le 1972-ben egy bizonyos Bernstein és Woodward sztoriját: a Watergate-botrányt. Nixon pedig sikeres elnökként megy nyugdíjba. A "Pentagon titkai" azt a történetet mondja el, ami kimaradt "Az elnök emberei" című filmből. Az új filmnek az utolsó kockája konkrétan a réginek az első kockája - nem tudom hány embernek tűnt fel, de a szüleim kiszúrták rögtön.
A két film együtt a demokrácia alapjairól szól. Meddig tart az amerikai elnök hatalma és kik azok, akik megállíthatják, ha túl messzire megy? A független bíróságok, a független parlament és a szabad sajtó - ez a három együtt kell hozzá. Ezért nem szerencsés a film magyar címe, mert nem a Pentagon titkairól szól, hanem ahogy az angol cím "The Post" sugallja, a Washington Postról és a szabad sajtóról. Angolszász országokban nem véletlenül hívják a sajtót több száz éve így is: The Fourth Estate, a negyedik hatalom.
Mi az első három hatalom? Az ókori görögök szerint egy demokracia három, egymástól független és egymás hatalmát sakkban tartó pilléren áll:
- Legislative, a törvényhozó, a parlament, USA-ban a Kongresszus
(ahol az alsó- és felsőház még egymást is sakkban tartják) - Judicative, az igazságszolgáltató, a bíróságok, élükön a Legfelsőbb Bíróság
- Executive, a végrehajtó, a kormány, az FBI, az ügyészség, élükön az elnök
- ...és a nem hivatalos: a számonkérő szabad sajtó, aki sakkban tartja a másik hármat
Minden demokrácia kicsit más, de akkor vannak a szabályok jól kitalálva, ha a négy pillér a lehető legkevésbé függ egymástól, akkor van egymásra a legtöbb ellenőrző hatalmuk.
Na de Nixon végül lemondott, elítélték, lecsukták, vagy mi volt...?
Watergate-gyorstalpaló
A republikánus Richard Nixon az első négy éves elnöksége után 1972-ben az újraválasztásán dolgozott és mivel mindig novemberben van a választas, ilyenkor az egész év a kampányról szól. A kampány kellős közepén, 1972 júniusban, öt férfi betört a demokrata párt kampány-központjába, a Watergate épületbe. A rendőrség elfogta őket, a bíróságok pedig heteken belül el is ítélték őket. Itt meg is állt volna a történet, ha nincs Bob Woodward és Carl Bernstein, akiket Robert Redford és Dustin Hoffmann játszott "Az elnök emberei" című filmben.A Washington Post két fiatal riportere (kis segítséggel) kinyomozta, hogy azok nem sima betörők voltak, hanem volt CIA és FBI ügynökök, a kormány megbízásából, a betörés célja pedig illegális lehallgatókészülékek elhelyezése volt. A firkászok sejtették, hogy magasról jött az utasítás, de nem tudták mennyire. Ha csak egy picit korábban jelennek meg a WaPo cikkei, akkor Nixon nem lesz elnök és az egész Watergate-botrány kimarad a történelemkönyvekből - de túl későn jelentek meg. Nixont novemberben hatalmas fölénnyel újraválasztotta az ország. Pártja viszont 44%-os kisebbségben volt a parlament mindkét házában, fura az amerikai választási rendszer.
Ki vétkezett Watergate-nél? A 3. pillér, a kormány, az FBI, és ha tudott róla, akkor az elnök.
Ki derítette ki? A 4. pillér, a szabad sajtó, aki viszont csak azért merte ezt megírni, mert egy évvel korábban a 2. pillér, a Legfelsőbb Bíróság, megvédte ezen jogat, errol szól a Spielberg film.
És Nixon attól, hogy az újság megírta a bűntényt, lemondott? Dehogy mondott. Támadta a sajtót, hazugnak, liberálisan elfogultnak és az emberiség ellenségének nevezte őket. Nixon nem adta magát olyan könnyen.
Először az 1. pillér kezdett nyomozni Nixon ellen, az elnök hivatalba lépése után mindössze egy hónappal, 1973 februárban. A demokrata többségű felsőház létrehozott egy különleges bizottságot azzal a céllal, hogy kiderítsen Nixon újraválasztásával kapcsolatos bármilyen bűntényt. Egy ilyen bizottsag csak nyomozhat, nem ítélhet, az a 2. pillér, a bíróságok dolga. Fékek és ellensúlyok.
Nem teljesen önként, de a 3. pillér is indított nyomozást pár hónappal később. A kormány, önmaga ellen nyomozott? Tulajdonképpen igen. Nixon új főügyészére a felsőház csak azzal a feltétellel adta áldását, ha az kinevez egy különleges ügyészt, vagy Special Prosecutort a Watergate-botrány felderítésére. Ez a pozíció olyan ritka esetre van fenntartva, amikor a hagyományos nyomozó szervek, mint az ügyészség vagy az FBI, nem alkalmasak a feladatra, mert vagy ők vagy a főnökük (vagy az elnök) közvetlenül érintettek.
A Watergate-botrány során 48 embert ítéltek el, köztük számos Nixon kormánytagot. Nem vádolta meg senki az elnököt, mert az amerikai elnököt nem lehet vád alá helyezni. Ki mondja ezt? Ez így szó szerint nincs benne az alkotmányban, de az alkotmányt megelőző időben, az 1780-as években, volt szó erről az Alapító Atyák közti levelezésekben és ők úgy látták, hogy a haderők vezetője ne legyen bírósági perben szolgálati ideje alatt.
Az amerikai elnököt soha senki sem jelentette fel.
All The President's Men Revisited - Robert Redford 2013-as Emmy-dijra jelolt dokumentumfilmje
A Watergate Special Prosecutor viszont messzebb ment, mint az USA történetében addig bárki: 1973 júniusában Archibald Cox felszólította Nixon elnököt bizonyos magnófelvételek kiadására, amit Nixon megtagadott! Üdvözöllek az USA eddigi történelmének legkomolyabb alkotmányos krízisében. Cox és Nixon vitáját végül a 2. pillér, a Legfelsőbb Bíróság döntötte el, Cox ugyanis bírósági úton perelte ki a szalagokat az elnöktől, a főnökének a főnökétől!
És Nixon attól, hogy átadta a bűnösségét bizonyító szalagokat, lemondott? Dehogy mondott. Helyette kirúgta Coxot, bár ez sem volt olyan könnyű. 1973 október 20.-án, a Saturday Night Massacre néven elhíresült estén, Nixon arra utasította a még friss és ropogós főügyészét, hogy állítsa le a nyomozást. A főügyész ezt megtagadta és azonnal lemondott. Nixon még ugyanazon az estén felszólította a helyettes főügyészt ugyanerre, aki szintén megtagadta és azonnal lemondott! Nixon ekkor az igazságügyi minisztérium harmadik emberét utasítja ugyanerre, aki végül kirúgja Cox különleges ügyészt. Az elnök csatát nyert... és sokak szerint itt vesztette el a háborút.
Az Alapító Atyák ugyanis mégis adtak eszközt az 1. pillér kezébe az elnököt leváltani, sőt, elítélni, de nem tették könnyűvé ezt az utat: az alkotmányos vádemelést, más néven Impeachment-et. A parlament alsóháza írja meg az Impeachment vádiratot majd szavazza meg 51%-os többséggel. Ezután a felsőház lefolytat egy tárgyalást a Legfelsőbb Bíró felügyelete alatt, végül százból 67 szenátor szavazatával az elnök elítélhető és leváltható. A leváltáshoz szükség van tehát az 1. pillér mindkét házához, a kétharmadhoz, a 2. pillér vezetőjére, valamint vádakra és bizonyítékokra, amelyek kiállják egy tárgyalás próbáját. Kicsit komplikáltabb, mint a hagyományos tizenkét fős esküdtszék.
Volt amerikai elnök ellen sikeres Impeachment valaha? Nem volt. Csupán két elnök ellen indindult Impeachment folyamat, mindkettő átment az alsóházban majd elbukott a felsőházban. Andrew Johnson 1868-ban egy szavazat híján úszta csak meg az elítélését. Bill Clinton volt a másik 1999-ben. Mindketten maradtak pozíciójukban következmények nélkül.
És Nixont elítélték, vagy mi van? A "szombat esti mészárlás" után pár hónappal nyújtották be demokrata képviselők az Impeachment indítványt az alsóházban, szavazásra viszont nem került sor. A demokrata többség miatt az alsóházi szavazás eredménye nem volt kérdéses, de az elnök körbekérdezett saját pártja billegő szenátorai közt és látta, hogy meglesz a kétharmad a felsőházban is. Még hat hónapot agyalt a dolgon, majd 1974 augusztusában élő TV-adásban olvasta fel a lemondását. A kamerák előtt kisétált a Fehér Ház kertjébe, két kezével victory jelet mutatott (!) és elrepült elnöki helikopterével, míg a világ tátott szájjal nézte a képernyőt. Richard Nixon a történelem első és azóta is egyetlen amerikai elnöke, aki lemondott.
És Nixont lecsukták, vagy mi van? Hova repült egyáltalán? Nem csukták le, a Marine One (meg gondolom egy repülő, meg egy autó) a kaliforniai birtokára vitte. A lemondást követő délben Gerald Ford alelnök felesküdött új amerikai elnöknek. A demokrata többségű parlament és a republikánus Ford is úgy döntöttek, hogy nem viszik bíróság elé a most már magánszemély Nixont. Ford pedig egy hónappal később teljes körű és feltétel nélküli kegyelemben részesítette, ezzel kizárva bármilyen későbbi felelősségrevonás lehetőségét. Nixon szabad emberként halt meg húsz évvel később és az utolsó napjáig ártatlannak mondta magát. A másik három pillér megbuktatta az elnököt, de nem hurcolta meg.
Ha ezen a ponton nem az jár a fejedben, hogy "Na de mi lesz Trumppal?" akkor gondolom nyaraltál az elmúlt hetekben és lemaradtál az aktuális fejleményekről. Jól tetted, semmi gond, tanévkezdésre felzárkóztatlak. Ha viszont annyira érdekelt a Trump rész, hogy rögtön ide lapoztál, akkor rossz hírem van: nem véletlenül írtam meg a Watergate sztorit. Spielberg sem véletlenül csinálta meg pont most a "Pentagon titkai" filmet. A Watergate-gyorstalpaló kötelező, ha meg akarod érteni, hogy Trump mire számíthat az elkövetkező évben.
Hol érint engem Trump, ha nem élek Amerikában?
Egyszerű: egyik globális probléma sem oldható meg Amerika nélkül. Klímaváltozás, menekültválság, választások online befolyásolása - mindhez kellenek amerikai lépések, hogy javuljanak, vagy ne romoljanak. Én úgy látom, hogy Trump alatt ezek a területek nem javultak, pl. amikor az amerikai környezetvédelmi hatóság (EPA) élére az olajlobbi éllovasát nevezte ki, az a tiszta levegő minden rajongójának baj az egész világon.Engem ezen kívül még azért is érdekel az amerikai politika, mert Trump ellenére a demokráciájuk működésében van pár nagyon irigylésre méltó dolog. Ahogy a német nyelvtant is akkor értettem meg jobban, amikor elkezdtem latint tanulni, úgy a mi rendszerünk hiányosságait is jobban látom, amióta többet olvasok az amerikai demokráciáról. Fékek és ellensúlyok, drága feleim.
Trumpgate-gyorstalpaló
Összeszedtem azokat a bírósági eseményeket Trump körül, amelyek kísértetiesen hasonlítanak a Watergate-botrányra és amelyek simán vezethetnek az elnök megbuktatásához.Ki nyomoz és mit?
Robert Mueller kapott megbízást az igazságügyi minisztériumtól 2017 májusban, hogy tárja fel és vigye bíróság elé a 2016-os elnökválasztás orosz befolyásolását és bármilyen ehhez kapcsolódó bűntényt. Mueller főnöke tehát az igazságügyi minisztérium élén álló főügyész, akinek a főnöke Trump. A Mueller-nyomozás tehát a 3. pilléren belül (Executive) zajlik. Az elnök és kampánya nem feltétlenül célpont még akkor sem, ha győzelmével éppenséggel profitált mások bűntényeiből - kivéve ha tudott ezekről, esetleg támogatta is őket! Mueller nyomoz, nem ítélkezik. Ha talál valamit, azt a 2. pillér elé kell vinnie és vádjainak ki kell állnia egy tárgyalás próbáját mielőtt bárkit is lecsuknának.Watergate-egyezés: 100%
Ki az a Mueller?
Mueller, a kitüntetésektől gazdag vietnámi karrierjét leszámítva, egész életét az igazságügyi minisztériumban töltötte mint ügyész, majd a szintén az igazságügyi minisztérium alá tartozó FBI igazgatója volt 11 évig. Vagyis a kormány nevében nyomozott és vitt bíróság elé bűnözőket. Bár Mueller republikánus, akárcsak Nixon és Trump, nagyon rikán látni olyan állami tisztviselőt, akit ekkora általános tisztelet övez mindkét párt és a sajtó köreiben is. Ráadásul öt éve nem szolgált semmilyen állami pozícióban, így független Trumptól, a kampánytól, még az FBI-tól is.Watergate-egyezés: 150%, +50 mert ilyen kvalifikált Special Prosecutor még sosem volt
Miért volt egyáltalán szükség nyomozásra?
A 2016-os elnökválasztás orosz befolyásolása már jó ideje nem kérdés. Ezt már a választás előtt egy hónappal, 2016 októberében, az összes amerikai biztonsági szolgálat közösen erősítette meg. A demokrata-kampány emailjeinek eljuttatása a Wikileakshez vagy a Hillary-ellenes Facebook hirdetések mögött a titkosszolgálatok szerint mind orosz ügynökök álltak. Obama elnök egyik utolsó munkanapján kiutasított 35 orosz diplomatát és plusz szankciókat vezetett be orosz vállalatok ellen emiatt. Trump kezdettől fogva mondta, hogy az elfogult sajtó kitalációja az egész, nem volt orosz befolyásolás, pláne nem az ő támogatásával. Ismerős?Trump hivatalba lépésekor, 2017 januárban, már fél éve nyomozott a választás orosz befolyásolása ügyében az 1. + 3. + 4. pillér, vagyis a parlament mindkét háza, az FBI és persze a sajtó, élükön a New York Times, a Washington Post valamint a Wall Street Journal és a The New Yorker. Ez közvetlenül a Mueller-nyomozás előtt volt.
A Mueller-nyomozásra azért volt szükség, mert Trump májusban kirúgta az FBI igazgatóját, amiért az nem volt hajlandó leállítani az orosz nyomozást. Trump nem olvasta a Watergate-gyorstalpalót, ha azt hitte, hogy ez ilyen egyszerű lesz. Alig egy héttel később az igazságügyi minisztérium kérte fel Muellert az orosz nyomozás átvételére az FBI-tól, mint Special Counsel vagy Special Prosecutor, ugyanúgy mint Nixonnál.
Mueller használhatja a 3. pillér minden nyomozói erőforrását, az FBI-t és a teljes ügyészséget, nyomozásának időkorlátja nincsen. Jelenleg az 1. pillér pihen, az alsó- és felsőház, szünetelteti saját nyomozását, de ha Trump akadályozza vagy kirúgja Muellert, bármikor újraindíthatják. A 2. pillér teszi a dolgát, levezetik a Mueller által megvádolt személyek tárgyalásait és az esküdtszék döntése után elítélik vagy felmentik a vádlottakat. A 4. pillér, a szabad sajtó, szintén nyomoz teljes gőzzel. Hogy ez segíti vagy hátráltatja-e Mueller munkáját, azt csak az emlékirataiból fogjuk megtudni egyszer, mert ő nem nyilatkozik és a csapatától még egy betű sem szivárgott ki.
Watergate-egyezes: 90%, hasonló, mert Nixon a főügyészét, helyettesét és a Special Prosecutort rúg(at)ta ki, Trump pedig az FBI igazgatóját, de mindkettő az elnök ellen folyó nyomozás kapcsán. Mindkét botrányban ezt a kirúgást tekintjük fordulópontnak.
Mit talált eddig Mueller?
32 embert vádolt meg a másfél éves nyomozása alatt Mueller.Megvádolt 12 orosz ügynököt, 13 orosz állampolgárt és 3 orosz céget, akik persze elhagyták az országot, így nem lesz tárgyalásuk.
Paul Manafort, Trump kampányfőnöke ellen annyi szart talált Mueller csapata, hogy párhuzamosan áll bíróság előtt Virginiában és Washington DC-ben, előbbi perben már bűnösnek is találták. Sok évnyi börtön vár rá.
Bűnösnek vallotta magát, vagyis tárgyalás nélkül várja ítéletét és büntetésük csökkentése reményében dalolnak Muellernek:
- Michael Flynn, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója
- George Papadopoulos, Trump kampány-tanácsadója
- Rick Gates, Trump helyettes kampányfőnöke
- Michael Cohen, Trump személyes ügyvédje
Vallomásukért cserébe Muellertől immunitást kapott
- David Percker, egy Trump-támogató újság vezetője, akinek állítólag széfje van olyan Trump sztorikkal, amik Trump kérésére sosem jelentek meg
- Allen Weisselberg, a Trump Foundation jótékony szervezetnek a pénzügyi vezetője
A vádak három kategóriába tartoznak: A) pénzügyi törvények megsértése, ami nem hangzik komolynak, de sok év börtönt lehet érte kapni B) az igazságszolgáltatás akadályozása, vagyis hazudás egy hivatalos szervnek C) a választás szabálytalan befolyásolása (súlyosbítva: oroszokkal közösen).
Az elnök személyes ügyvédje, Michael Cohen, múlt héten eskü alatt vallotta, hogy Trump utasítására követett el egy bűncselekményt! Nem bűntény megvásárolni egy fotómodellnek és egy pornósztárnak a hallgatását egy szex-afférról, kivéve ha nem fizetsz utána adót és elfelejted a kampány-költségvetésedben feltüntetni - akkor börtön is járhat érte.
Watergate-egyezés: 90%, hasonló, Mueller mint egy sakkmester szedi le a király körüli tiszteket a tábláról. A mostani vádak viszont sokkal súlyosabbak Watergate-nél, ott nem voltak oroszok. Lehallgatni a politikai ellenfeled vagy befolyásolni egy választást egy idegen és ellenséges ország ügynökei segítségével egészen más kategória.
Vélemény: Mit hozhat a következő év Trumpnak?
Bíróság elé viszi Mueller Trumpot? Nem valószínű. Állítólag Mueller mondta ezt az elnök ügyvédeinek, de a sajtónak ezt nem cáfolta és nem is erősítette meg (Mueller nem ad interjút). Jelenleg ez a legforróbb jogi vita Amerikában és nincs rá egyértelmű válasz. Végső soron a Legfelsőbb Bíróság fogja eldönteni, ha Mueller megpróbálja, elvégre minden precedenst meg kell hozni egyszer.Trump megcsinálhatja saját "Szombat esti mészárlását" és kirúghatja a főügyészt, helyettesét és mindenkit, amíg nem talál valakit, aki kirúgja Muellert... a parlament erre sokféleképpen válaszolhat, de amíg republikánus többség van mindkét házban, kérdéses, hogy lépnek-e bármit is. Ez a legnagyobb különbség Watergate-hez képest.
Mueller kb. jövő év végére bíróság elé viszi minden vádlottját és leadja zárójelentését az igazságügyi minisztériumnak. Megint csak a parlamenten fog múlni Trump sorsa.
Meg idén parlamenti választások lesznek az USA-ban, ami a legnagyobb veszély Trumpra. Nem most voltak választások 2016-ban? Nagyon trükkös rendszerük van az amcsiknak, ahol négy évre választják az elnököt, de a ciklusa kellős közepén újraválasztják a teljes alsóházat és a felsőház 1/3-at. És itt jön képbe a 4. pillér: el tudja-e magyarázni a sajtó ezt az egészet az átlag választónak két hónap alatt 140 karakterben? Ha a demokraták novemberben átveszik az alsóházat, szinte biztosan elindul az Impeachment. Van erre esélyük? Abszolút van!
Kétharmad szerzésére a felsőházban nincs esély, valahogy 230 év alatt még sosem volt kétharmad az amerikai parlamentben. De 51-52% körülre feljöhetnek a demokraták és akkor elég egy maroknyi republikánus szenátornak az elnök ellen szavazni ahhoz, hogy meglegyen az első sikeres Impeachment az USA történetében. A saját pártja elnöke ellen szavazni, reális? Abszolút, mindig van ilyen, a szenátorok nem droidok. Független parlament. Ez persze függ a Mueller-jelentés tartalmától is. Adócsalásért, pénzmosásért még talán nem szavaznának át, hazaárulásért már elképzelhető.
Ráadásul ha a parlament elítéli Trumpot, akkor nem bukik meg a republikánus párt, csupán az alelnök esküszik fel, mint Watergate-nél. Ha nem lesz vagy elbukik az Impeachment, akkor 2020-ban Trump ciklusa lejár és a választók elkergethetik (vagy újraválaszthatják). Addig persze le is mondhat és az új elnök megkegyelmezhet neki, mint Watergate-nél, de ez a legvalószinűtlenebb.
Apró érdekesség, hogy Muellertől függetlenül a nyári uborkaszezonban New York állam főügyésze polgári pert indított a Trump Foundation, az elnök "jótékony szervezete" ellen sorozatos illegális tevékenységek miatt (ezért az idézőjel, nevezhetnénk pénzmosodának is). A dolog jelentős részét a Washington Post tavalyi nyomozása tárta fel, amiért egyik újságírójuk Pulitzer díjat kapott. Ebből nem csak Trumpnak lehet baja, hiszen az igazgatótanács elnökeként ő az egyik vádlott, hanem három idősebb gyerekének, Ivanka, Eric es Donald Jr.-nak is, akik szintén megvádolt igazgatók. Igen, ennek a szervezetnek a kincstárnoka kapott múlt héten immunitást Muellertől a tanúvallomásáért cserébe!
Az amerikai elnököt tehát Barbara Underwood, New York állam főügyésze jelenti fel. Egyelőre.
Nagyon jó cikk, köszi! Hogy mennyire aktuális, mi sem mutatja jobban, mint hogy az Indexen is megjelent egy, a témába vágó cikk:
VálaszTörléshttps://index.hu/kulfold/2018/08/30/donald_trump_impeachment_megvadolas_vadeljaras_elnok/
Én nem tartom valószínűnek, hogy Trumpot bármilyen formában valaha is leváltják. Fékek ide, ellensúlyok oda, az egész a hatalomról szól. Ha a Republikánus párt úgy látja, hogy Trump nyerő, vagyis a saját hatalmuk nincs veszélyben, akkor eszük ágában nem lesz ellene bármit is tenni. Márpedig jelenleg ő áll nyerésre, fix szavazóbázisa van, valami miatt ez nem csökken, bármennyire is alacsony az elfogadottsága.
Van azonban egy dolog, ami Nixon óta alaposan megváltozott. A kommunikáció. Márpedig Trump ebben nagy mester. Valami miatt ma Amerikában szeretik elutasítani az úgynevezett "mainstream media"-t, mint pl.: WaPo, NYT, mondván, hogy ezek megvezetik az embereket. És itt jön Trump, a zseni manipulátor, aki a 250 karakterével simán megvezeti az egész Egyesült Államokat. Például kijelenti, hogy a Google meghamisítja a keresési eredményeket politikai előnyökért (ami persze nem kizárt, nem a legjobb haverok...), de ebben az esetben tisztán hazugság.
https://index.hu/techtud/2018/08/30/trump_le_akarta_leplezni_a_google-t_de_ot_kaptak_hazugsagon
De a Trump-rajongókat ez nem zavarja, simán hisznek az elnöknek... Ennek az ellenszerét se a sajtó, se a politikai ellenfelek nem találták még meg. Pedig Trump csak akkor nem hazudik, amikor nem beszél:
https://www.washingtonpost.com/news/fact-checker/wp/2018/08/01/president-trump-has-made-4229-false-or-misleading-claims-in-558-days
Amúgy abban egyértelműen igaza van Trumpnak, hogy lelőhet valakit a 5th Avenuen, és semmi baja nem lesz. Még ha nem is szó szerint kell érteni amit mondott...
nagyon jó cikk!
VálaszTörlésegy pontosítás:
a negyedik hatalmi ág a control. taiwanon ezt alkotmányba is foglalták,
de mindenhol vannak ilyen jellegű intézmények: ombudsman, számvevőszék, alkotmánybíróság (igen, az nem az igazságszolgáltatás része). informális úton pedig a sajtó és a nyilvánosság látja el ezt a feladatot.
(az ötödik hatalmi ág pedig a stratégiai ág, ami a választott hivataloknál hosszabb mandátummal, valamint gyenge és informális jogosítványokkal a stratégiai koherenciát "a nemzet egységét" felügyeli. ilyen a gyenge prezidenciális rendszer elnöke és a modern európai királyság.)
Fontos update, hamar a cikkem arrol szolt, hogyan lehetseges Trumpot jogilag megbuktatni: https://www.nytimes.com/2018/09/05/opinion/trump-white-house-anonymous-resistance.html
VálaszTörlésItt arrol ir a Feher Haz egy magasbeosztasu tisztviseloje, azon tul, hogy Trump egy otevesnek megfelelo tudassal es temperamentummal vezeti a vilag legerosebb orszagat, hogy sajat miniszterei koreben felmerult az, amit en szandekosan kihagytam a cikkembol: a 25th Amendment. Az amerikai alkotmany 25. fuggeleke 1967 ota azt a procedurat fekteti le, ami akkor lep eletbe, ha az elnok meghal, munkajara keptelenne valik vagy eltavolitjak: https://en.wikipedia.org/wiki/Twenty-fifth_Amendment_to_the_United_States_Constitution#Section_4:_Vice_Presidential%E2%80%93Cabinet_declaration
Konkretan: Ha az alelnok es mind a 15 miniszter egyetert abban, hogy Trump alkalmatlan munkaja vegzesere, akkor sajat kabinetje eltavolithatja az elnokot. A 3. piller, egyedul. En errol nem is irtam, ez annyira valoszinutlen.
Nos a mai NYT cikkbol az derult ki, hogy marpedig ez az opcio tobb Feher Hazi tisztviseloben felmerult! Wow.