2010. december 12.

Argentina - Andok

Iden elhataroztam, hogy nem halogatom tovabb: betorok Del Amerikaba. Van ket hetem, kis penzem, de meg igy is heteket filoztam azon, hogy egyaltalan melyik orszagba, es kivel. Vegul Argentinan allt meg a ceruza, mint termeszeti latvanyossagban gazdag de megis biztonsagos uticel egy Del Amerikaban ujoncnak. Low-budget es hardcore turat terveztem, hegymaszas, lovaglas, dzsungeltura. Rachel egy angol csaj, mar negy eve kollegam es jo baratom, fel eve NY-ba koltozott, o vitt el falatmaszni is Brooklynba. Egy igazi Lara Croft, sziklat maszik, lovagol, buvarkodik, ejtoernyozik, marathon, triathlon… szerte a vilagban. Igy utolag mindketto remek valasztas volt, Argentina teljesen elvarazsolt, utitarsamra pedig nem volt panasz, nehezebb hatizsakjaval bizony elottem ert fel a hegyre es a masodik het vegere mar eleg jol birta a csipos magyar humort.

A kepek a cikkhez: http://picasaweb.google.com/daniel.varga12/Argentina

Mendoza az argentin Andok kozpontja, egy kedves videki kisvaros, ami nagyra nott de megtartotta a laza hangulatat. A kosivatag kozepere epult, vegtelen borvidek veszi korul, a varosban macskakoves utak, palmafas terek es temerdek koborkutya. De ilyen aranyos, smuzolo tiszta koborkutyak, akik kernek, de ha nem adsz, farkcsovalva odeballnak. Tobbnyire alszanak, a leglehetetlenebb helyeken es mindenki kedveli oket, siman atlepnek rajtuk, a Citibank vagy a templom bejaratanal is. Az emberek latinosak, a fiuk Fernando Alonsora, a lanyok Gabriela Sabatinire hasonlitanak es nem szegyenlosek. Lany belep a barba es magabiztosan korbenez, megjottem sracok, es hoztam a csajokat is! :) Napkozben komoly szieszta van, 12-kor meghal a varos es 5-ig csak ures utcakat, tereket latsz, kiveve a a szerelmesparok, akik munkabol kijove a teren leheverednek a fube az alvo koborkutyak melle es vadul csokoloznak. Fel ora mulva visszaneztem es meg mindig… Ot oratol tizig megint nyitva minden, de ettermekben vacsora csak 9-tol van. Mi fel ejfelkor mentunk vacsorazni es meg boven volt asztal, ejfelre jon le az atlag argentin csalad, igen, egy normalis csalad pici gyerekekkel hetkoznap ejfelkor vacsorazik. De nem tuntek szomorunak.

Federico egy 26 eves jokepu argentin srac Buenos Airesbol, de mar evek ota Mendozaban el. Hat testvere kozul o a legkisebb, aminek koszonhetoen irto gyorsan eszik, de ezt ekkor meg nem tudtuk. Meg BA-ben parti mento, kesobb oceani mento volt, akik az elsullyedt olajtankerekhez mennek ki helikopterrel kihuzni az embereket, nem beszari gyerek. A hegyek hivtak Mendozaba, ahol ket evig volt Park Ranger az Aconcagua Nemzeti Parkban, mielott privat turavezetonek allt volna. Tobbszor vitt fel expediciot is a csucsra. O tehat a harmadik tagja a magaslati turanknak, rajta mulik majd testunk-lelkunk epsege par napig. Egy nappal a tura elott feljott a hotelbe megnezni a cuccainkat, na vajon a ket varosi NY-bol mit gondolt felhozni a hegyre :) Szerencsere meg volt elegedve, amit szandekosan nem hoztunk, azt a sarki expedicios boltban berlunk, tolldzseki, -20 fokos halozsak, vizallo naci, minden mast hoztunk. Valoban minden amit felvittem a hegyre jol mukodott, nem szakadt el, birta a szelet es mindenre szukseg volt, nem cipeltem semmit hiaba. Hidd el, amikor eloszor felvettem a 20 kg-os hatizsakot, atneztem gyorsan meg 2x tenyleg kell-e minden.



Az "Aconcagua" Azsian kivul a legmagasabb hegy a vilagon, 6962m-evel joval nagyobb a Mt Blanc-nal, a Kilimanjaronal es a Mt McKinley-nel is, es mino veletlen, Mendozatol alig 50 km-re van a chilei hataron. Ezert vagyunk itt. A csucsra felmenni egy 21 napos expedicio, de az alaptabor csak harom. Mehettunk volna magasabbra is mashol, vulkancsucsra is, de ez a tura volt elfogadhatoan rovid megis kelloen hardcore. Reggel meg 700m-en Mendozaban, delben mar 2700m-en a park bejaratanal becsekkolunk a Rangereknel. Innentol csak gyalogosok, oszverek es ha kell a helikopter megy tovabb, az ut keskeny es sziklas. Kellemes 5 fok, szikrazo napsutes, 60 km/h-s szaraz szel, ami percek alatt kiszaritja a borod, szad, szemed, a nap pedig ugy eget, hogy 60 faktor alatt is lebarnultam. Hatadon egy 20 kg-os hatizsak, benne 5 liter viz kulacsokban, kezedben ket bot. Felfoghatatlanul szeles gleccservolgyeken maszunk felfele, kezdetben meg beszelgetunk, jo a kedvunk. Par ora mulva a hangunkat elnyomja az erosodo szel, de osszeszoritott fogakon keresztul amugysem lenne konnyu dumalni. Hideg van, megis eget a nap, tepaz a szel, az a hatizsak nem konnyu es az oxigenhiany ugy huz vissza mint egy gumikotel. Nem faradtak az izmaid, megis alig birsz lepni. Nekem 3000m felett beindul a migrenem, ami hamarosan olyan szintre er, hogy ha lenne nalam fegyver, leterdelnek es fobelonem magam. Futokent egy Jedi-mester nyugalmaval turom a fajdalmat, de ehhez nem art, ha tiszta a fejed. Ha viszont a fejed faj, az kicsit megboritja a belso egyensulyt es csak mesz a tobbiek utan de nem tudod miert, vagy hogy hol vagy, mi a neved, csak mesz es… semmi, ures vagy, nem birsz gondolkodni. Inni kell, higitani a vered, 20 percenkent megallunk es lehuzunk 3 decit, nap vegere el kell fogynia a 4 liternek minimum. Ettol fel orankent vizelned kell, kezdetben meg leveszed a hatizsakot, keresel valami takaro sziklat, utana Hand Sanitizer-rel bekened a kezed… a 29. vizeles utan mar csak ket lepessel tersz le az utrol, hatizsak marad, nem erdekel a szel es a fertotlenito sem.


A reggeli palacsinta utan
3400m-en, -5C fokban
Naplementere elerjuk a 3400m-en levo also "Confluencia" alaptabort, ahol Carlos var minket, a taborfonok. Nyaron a turaztato cegek par alkalmazottja felkoltozik ide par honapra es le se jonnek a szezon vegeig. Intezik az szallitmanyokat, feljon gazpalack, kaja, pia, lemegy a szemet, mindent oszverek visznek. Es fantorpikus vacsorat foznek, gazrezson, porkolt, galuska, palacsinta, ilyen joizut meg sosem ettel. Kapok gyoccert a fejemre, de nem segit, csak iszom tovabb, ejjel is, orankent egy kicsit. Igen, WC-re is orankent mesz, ejjel is. Ami azert vicces, mert a jurtankban belul -5 fok, kivul -10, azert ilyen kellemes, mert nyar van :) Ilyenkor kibujni a halozsakbol 2x meggondolando. A szaraz levegonek, a vekony atmoszferanak, a civilizaciotol valo tavolletnek, a hidegnek elonyei is vannak: az egbolton ugy vilagit a tejut, hogy szinte faj ranezni. Ennyi csillagot meg eletedben nem lattal, nem lehet betelni vele, najo lehet, mert lefagy az orrom, huzzunk a halozsakba, egy ora mulva ugyis ki kell mennem megint, a tejut meg nem szalad el.

Reggel a taborban Pearl Jam - Even Flow cimu szama jar a fejemben, biztos valami zuzos almom maradeka, de kimegyek a satorbol es hangosabb lesz. Kiderul a Park Rangerek satrabol szol a hifi, egy vegtelenul nagy gleccservolgyben, szikrazo napsutes, feletted a vilag legkekebb ege, friss levego es Pearl Jam, jol indul a nap. Reggeli utan az alaptabor rezidens orvosa Veronika megmeri a pulzusunk, vernyomasunk es a ver-oxigenszintunket, bar ez Rachelnek nem olyan egyszeru, percekig szopogatja az ujjat, hogy legyen benne merheto pulzus, hideg van, no. En a normal nyugalmi 62-es pulzusom helyett 127-tel ulok egy helyben, a fejem meg mindig faj, kapok egy hatareset minositest es engedelyt a tovabb maszasra, de ha elkezdenek foltosan latni, azonnal vissza kell majd forduljak. A mai turan mar sokkal konnyebbnek tunik a hatizsak ahogy a tegnapinal is koparabb holdbeli volgyeken kuzdjuk magunkat felfele, 4000m-nel elerjuk a gleccsert. Itt fent mar hangyak sincsenek, ko, gleccser, jeg meg az orok szel suvit, ennyi. Gyonyoru - tenyleg :) Olyan szinten kitisztul az agyad, elfelejted honnan jottel, ki vagy, minden eltorpul, csak te vagy meg az oriasi hegy es a leirhatatlan beke belul. Plaza Francia felso alaptabornal fordulunk vissza, elotte meg tatott szajjal szivjuk be a latvanyt, amiert jottunk: felettunk tornyosul takaras nelkul az Aconcagua gyakorlatilag fuggoleges, meg innen 4200m-rol nezve plusz 2800m-es, deli fala. Hofodte csucsa szinte rank szakad. Nem idozunk sokat, lefele mar szaporazni kell, a ho is elkezd szallingozni. Federico nem talalja az angol szot, ujjaival egy ollot mutat. Aszondja tud egy rovidebb utat. Oh anyam… :)

Egy nappal kesobb ujra Mendozaban egyreszt total le vagyunk lassulva, harom napig nem sokat beszeltunk es tok ures az agyunk, ujra meg kell tolteni valamivel, toljunk egy jo steak-et vorosborral, abbol baj nem lehet :) Masreszt a testunk a hirtelen sok oxigen miatt olyan euforiaban van, hogy fakat tudnank gyokerestul kitepni. Ebben a furcsa allapotban a helyi low-budget termalfurdoben kenyeztetjuk magunkat, nem egy turista hely, talan 50 Ft a felepo de a viz tutti es a szabadban van, a kosivatag kozepen, nem csunya. Federicoval olyan joba lettunk, hogy meghivott minket ingyen a kornyek legnagyobb boraszatanak az eves borkostolo unnepsegere, mert a tulaj jobaratja es pont masnap volt. Mazli, persze hogy raertunk. Egesz Mendoza elitje ott mutogatta magat melyen kivagott koktelruhakban, volt szinpad, zene, tanc, sajtok es sokfele bor es pezsgo. Sajnos csak este vettem eszre, hogy nem vagyok teljesen immunis az alkohol hatasa ellen es ismet cudarul fajt a fejem, de errol most en tehettem. A lovaglas koztudottan jo a masnapossag ellen, igy masnap egesz nap lovaglunk az Andok oldalaban. Bar eredetileg csak lepes-ugetes volt a vezetonk terveben, rabeszelem adjon nekem par percet, odacsapok Pedro nevu lovamnak es eltunok az hegyek fele. Negyed ora mulva mindketten csatakosan zihalva csatlakozunk a tobbiekhez, elegedett vigyorral az arcomon. Fejfajas? Milyen fejfajas? :)

Este felszallunk a fo argentin szallitoeszkozre, a tavolsagi buszra. Van 1-2-3-ad osztalyu jegy meg a "Cama Suite", a gazdagok kivaltsaga, egy a Delta Business Class-t megszegyenito luxus ules, full laposba lemegy (nem draga amugy, mint egy hotelszoba es amugyis ejjel megy) vacsoraval es filmvetitessel. 15 ora mulva reggel mar Buenos Airesben ebredunk, ahol 30 fok van. Innen folytatjuk, jon Buenos Aires, Tango meg egy nem apro vizeses a dzsungelben.

2010. december 3.

Szabi elott, szabi utan

A marathon utani het extrem suru volt, mert ravalo szombaton mar repultem is es a szabi elotti heten mindig kitapossak a beled a cegnel. Eves szabimat kiveve egy kisebb del-amerikai expediciora indultam az Andokba, esoerdobe, kosivatagba. Elotte meg be kellett vasaroljak egy csomo turacuccot mert kicsit elkopott a regi szerkom, ezert az ebedszuneteimben szepen lakkcipoben vasaltnaciban ingben kisurrantam az East Mountain Sports-ba es 10-20 kg-os homokzsakokkal megpakolt hatizsakokat probalgattam. Kozben az ebedem jelento szendvicsem majszoltam, teli szajjal meg intettem az eladonak, hogy azt a keket szedje mar le nekem fentrol. Nem is neztek hulyenek, hegymaszoboltba normalis emberek ugyse jarnak. Eliminaltam a pamutot a futocuccaim utan a turazo felszerelesembol is, az eg aldja a modern technikat, remek muanyag turaingek vannak mar, atmegy rajta az izzadtsag, a szel viszont nem es 1p alatt megszarad. Beujitottam egy leheletvekony selyem halozsakbetetet is, ami +10 fokot radob a halozsakodra, csak 100g sulya van es meg higieniai szempontbol is hasznos. Es vegre vettem ket botot, az eletem mentette meg, legjobb dolog a vilagon.

-snitt-

Ide jon majd egy 2-3 reszes beszamolo, mert ket het turazas utan osszejon par sztori, de hat ennyi penzert legyen is meselnivalo, es ismertek, en nem a strandon doglo srac vagyok. Volt sok emberi pillanat, meglepo fordulat, izgalmas sorsok. Jon - hamarosan.

Szabi utani het ugyanolyan rabszolgasors mint az elotte levo, var 16.876 e-mail, habzo szaju ugyfel akinek osszedolt a rendszere par nappal visszateresem elott es most tolem varja a csodat, hogy vakarjam ossze. Fonok meg utanam egy hettel megy szabira es most tolja le ram az o projektjeit is. Csutortok estere oda jutunk, hogy fonok beszel hozzam, nezek ra bekesen mosolygoan, kerdi mit vigyorox? Mondom azt tudod am, hogy semmire nem fogok emlekezni abbol, amit most mondasz nekem :) Szal ird le lecci mailben es ha szukseg lesz ra talan megtalalom, de bocs, tulcsordultam.

Szabi utan masik alap teendo a szamlak atnezese, hitelkartya, telefon, aztan jon a huledezes es az ugyfelszolgalat hivasa. Kollegam Zoran is pont ebben a cipoben jar, rohogve hallom, ahogy kiabal a kagyloba, hogy Representative, Representative… Az amcsi cegek telefonos ugyfelszolgalata ugye masszivan automatizalt es hangvezerelt. Ez egy elcseszett dolog, bele kell mondanod az automatanak mit akarsz, aki vagy megerti vagy nem. Az utolso menupont mindig az, hogy ha nem tudsz semmit, mondd, hogy Representative. Mi akcentussal beszelo bevandorlok szamara ez egy sirogorcs, mert nehez eltalaljuk pont azt a hangleejtest, amit a gep var. De amikor a full amerikai szuletesu kollegam nyakan dagado erekkel uvolti a telefonba 10x egymas utan, hogy REPRESENTATIVE!!! abban van nemi elegtetel :)

Nekem szerencsem volt, bar az AT&T osszevissza szamlazott hulyesegeket, kijegyzeteltem a szamlarol mivel nem ertek egyet majd szepen tetelesen prezentaltam a csajnak, aki viszont irto kedves es profi volt. Felfogta, elnezest kert es jovairta nem csak azt, amiben nekem volt igazam, hanem azt is, amiben neki volt, csak nehogy rosszul erezzem magam. Nekik az a $36.97 nem olyan fontos, mint egy boldog ugyfel es maris elengedtek a roaming dijaim nagyreszet. Ot perc alatt vegeztunk, en orultem a segitokesz ugyfelszolgalatosnak, o meg a felkeszult es nem hisztizo ugyfelnek. A vegen meg felhivta a figyelmem arra, hogy majd ha kapok egy e-mailt, hogy toltsem ki a felmerest milyen ugyfelszolgalati elmenyben volt reszem ma, akkor o orulne ha 10-est adnek minden pontra. Mondom kedves Michelle, ha lehetne en 12-t adnek :) Pillanat szunet utan elakado hangon hallom, hogy Ohh thank you so much, Daniel, es a kagylon at lattam, ahogy elpirul.

2010. november 10.

New York Marathon 2010 #1

Ez a nap más mint a többi, ezt te is jól tudod
Másként kelt fel reggel a nap és másként járt a hold

Halász Judit - Brody Janos

Verrazzano start
Lefutottuk es rekordot dontottunk, 45.350 futo indult es ezzel a valaha legnagyobb marathon verseny volt november 7-en New York-ban. Nehez leirni azt az oruletet, ami a varosra szall a marathon hetvegejen, pulzalnak az utcak mar elozo nap is, kozel szazezer extra turista jon a varosba, megtelnek a hotelek, az utcakon mar szombaton mindenhol futok, akik igyekeznek rajtszamukat felvenni a Times Square-tol nem messze egy nagy csarnokban. En utba igazitottam egy tetovan acsorgo portugal futot, mogotte felesege es ket lanya, kb. 55 eves lehetett, 170cm es 85 kg, mackosan peckes leptekkel jart hordo hasaval. Mondom nekem a masodik maraton, negy ora alatt remelem beerek, neki a hetedik, 3:10 korulit tervez, mivan?? Tisztelettudoan biccentek es ujra megallapitom, hogy ez egy kulonleges mufaj, ahol nem a legizmosabb, legfittebb arcok vannak elol, a rutin ilyen hosszu tavon sokkal tobbet szamit mint a plusz 10kg ami esetleg rajtad van.

Az en versenyrutinom segitett abban, hogy tokeletes estem legyen, perfekt vacsi, korty portoi bor, jol aludtam, idoben keltem 4:30-kor, remek reggeli. Mindent de mindent ugy csinalsz, mint az utolso olyan versenyeden, ahol erezted a rajtnal, hogy a legjobb formadban vagy ma. Ha akkor sarga zokni volt rajtad, ma is az van, babonasan ragaszkodik minden futo az aprosagokhoz, meg a felpohar bor fajtajahoz is. 5:30-kor mar a Staten Island kompon ultem es mar a Terminalban rohogtem, a komphoz ket lepcso es ket mozgolepcso visz fel, jottek fel a metrobol a futok szazaval es hirtelen kisebb sor alakult ki a mozgolepcsok elott mikozben a rendes lepcsokon senki sem volt - marathon elott 40 lepcsofok, hulye vagy? :) A kompon korbenezve irto jo erzes fogott el, napfelkelte elott fel oraval mint a csataba indulo harcosok keszulnek, de csendben. Mindenki cipot fuz, rajtszamot tuz fel, eszi a hozott reggelijet, ami specialis kaja, elore kiporciozva, nezi az orajat hogy eljott-e mar az ideje annak a Gatorade-nek, mindenkinek megvan a rutinja es melyen koncentralva tortenik a kivitelezese pontrol pontra. Valaki konyvet olvas, masok elismeressel neznek korbe, tudva, hogy a celban nem leszunk ennyien, de mindenki elott le a kalappal, aki megprobalja.

A New York Marathon nem csak azert egy logisztikai vilagszam, mert 45.000 ember indul. Mas varosokban az utvonal viszonylag kis teruleten huzodik, hogy csak 1-2 keruletet kelljen lezarni, a cel altalaban ugyanott ahol a rajt is. NY-ban 1976-ban Fred Lebow, a verseny alapitoja es az akkori polgarmester megbeszeltek, hogy mekkora buli lenne mind az ot keruleten atvinni a 42 km-es utvonalat, Staten Island -> Brooklyn -> Queens -> Bronx -> Manhattan, mindegyik kozel 2 millio lakosu keruletecske, az egesz varost megbenitjuk egy napra, sokezer rendor es onkentes segitsegevel. A masik nagy logisztikai kihivas 45e embert komppal kijuttatni SI szigetere par oran belul, plusz a tobbszaz speci busz ami a szigeten belul vitt a rajthoz, hihetetlen mekkora infrastrukturat raknak ala, sehol nem volt fennakadas, megafonokkal tereltek a futokat mint a birkat, mire felneztem bar buszon ultem.

En 6:00-kor mar a Marathon Village-ben voltam, ami a rajt koruli elkeritett resz a versenyzoknek, van sok mobil WC, mobil Dunkin Donuts, forrocsoki, tea, csomagleadas es persze a rajtracsok. A rajtszammal kaptunk egy egyenmeretu vastag madzaggal behuzhato nylon szatyrot amibe leadhatunk annyi csomagot ami belefer es azt megkapod a celnal. Ebbe gondoljunk bele egy pillanatra. A UPS presztizsbol vallalja azt a feladatot, hogy 45e csomagot 100 teherautoval eljuttat Staten Island-rol Manhattanbe ugy, hogy a kompot nem hasznalhatja, a Verrazano Bridge lezarva mert azon mennek a futok, kenytelenek New Jersey allam fele kerulni 50 km-t es van minderre harom orajuk. Rendori kiserettel mennek a versenytol tok fuggetlen utvonalon kulonben sosem ernenek oda.

A Village olyan mint egy olimpiai falu, a vilag minden nyelven beszelnek az emberek, surognek forognak, izgatott keszulodes, kremezes, taplalkozas, suru WC-re jaras :) Itt volt az az egy ora, ahol en elszurtam a versenyemet, olyan kis dolgon mulik…! Negy oram van meg a rajtig es allok 1 C fokban es nezem ahogy a tobbiek eloveszik a -10C halozsakjukat, lefekszenek a foldre es alszanak. Hoppa. Masfel oraval a rajt elott le kell adom a csomagom, benne a meleg ruhaim es beallok a rajtracsokhoz. Rutinos barataimra hallgatva hoztam olyan ruhat, amit majd a rajtnal fogok eldobni magamrol, onkentesek szedik ossze a sok treningruhat a foldrol es adjak az Udvhadseregnek, mindenkin harom reteg ruha van alul felul. Varga Dani hozott ket pammut trikot es ennyi. Kisgatyaban allok masfel orat szelben, arnyekban, 1 fokban. Halalra fagytam..

New York Marathon 2010 #2

(A cikk elso resze)
 
Mielott elindult volna a fomezony meg lattuk a rajthoz felsorakozni a Wheelchair Athletes kategoria versenyzoit toloszekeikkel. Egyszeruen nem tudok ra olyan magyar szot, ami kifejezne azt a tiszteletet, amit a Wheelchair Athletes jelent. Beultek a tobbezer dollaros szenszalas, tarcsafekes verseny-szekerukbe es ahogy elgurultak a mar sorban allo futok mellett hirtelen egy melyrol jovo hatalmas spontan tapsvihar tort ki, kozel 40e futo kialtotta nekik, hogy YEEEAAAHHH!! Amikor meglattam azt a kb. 70 eves osz haju bubajos "Ellie Ewing"-ra a Dallasbol hasonlito nagymamat beszallni a toloszekebe, testhezallo latex ruciban, kesztyuben, labak nelkul, ahogy a fogcsikorgato 1 fokban elszant tekintettel elgurult mellettunk felsorakozva a marathon rajtvonalahoz, osszeszorult a torkom.

Vegre eldordult a rajt, valahol messze elottem Haile Gebrselassie vilagrekorder vezetesevel elindultak a profik is, vele egy mezonyben futok, nem hiszem el. (Geri lencsevegre kapta ot a QBB-nel) Ot oraja indultam el otthonrol, harom oraja a hidegben vacogok, vegre futunk, vegre! A Verrazano Bridge 2 km-es nagyivu fuggohid, komoly dombnak szamit, fel kell maszni ra, a felso- es also szinten osszesen 12 savban todul a tomeg Brooklyn fele, spontan ujjongasok mindenhonnan, de amugy csend van, csak a talpak topognak a hidon, itt meg nincsenek szurkolok. Balra nezve a tiszta idoben a tavolban latom Manhattan felhokarcoloit, hinnye, eleg picik.. es mi annal tavolabb megyunk meg fel Bronxba majd vissza a Central Parkba, hosszu nap lesz, de hat tudtuk. Brooklynba erve elkezdodik a szimpla orulet, szurkolok szazezrei minden sarkon, akik tapsolnak, uvoltenek, pacsit adnak, nem lehet betelni vele, minket unnepelnek!

A New York Marathon szurkoloi nem normalisak, mondjak ezt olyanok is, akik futottak mar Londonban, Berlinben meg mindenhol. A ket hidat leszamitva nincs olyan resze a 42 km-nek, ahol ne lennenek millioan es mind kiabal, ujjong, tapsol, orakon at. Rengeteg gyereket hoztak ki, akik nyujtjak a kezuket pacsira, az elso km-eken kiosztok vagy ezer High-Five-ot majd rajovok, hogy kezd fajni a derekam, mert a gyerekekhez le kell hajoljak pacsizni, az ezredik utan ugy dontok most mar pacsizzon mas :) Minden masodik sarkon van egy amator zenekar, akik toljak a Countryt, Rockot, Bluest a nep pedig tancol es enekel. A kocsmak nyitva pedig vasarnap reggel 10 ora van meg csak, dogre keresik magukat. Csak ugy szallnak az elso merfoldek, fulig er a szam, megyunk at a mexikoi negyeden, afro-amerikaiak, orthodox zsidok, indiaiak, tiszta vilagutazas. A legdurvabb, hogy a szurkolok, nem az onkentesek, hanem privat emberek ezrei (nem tulzok) allnak az ut szelen es osztogatnak valamit. A sarki boltban vett egy kosar banant, meghamozta, felvagta es kezzel adja a futoknak, akik orommel vesznek. Ugyanez szeletekre vagott naranccsal, szazak osztogatjak a palya menten, elore felvagtak meg otthon, privat emberek. De a leghasznosabb a papir torlokendok, a szurkolok vesznek a boltban par rolni Szilviat, elore letepkedik es darabonkent nyujtjak a futoknak. Magamtol sosem jottem volna ra de irto jol esik. Amugy is taknyod nyalad osszefolyik, de a frissitopontok utan plane ragadsz a Gatorade-tol es egesz mas ha szaraz arccal futhatsz tovabb. Mindezeket futas kozben kapkodjuk fel. Tehat zenekarok, kocsmak, vuvuzelak es az aktiv reszvetel minimalis sajat penzbedobassal, ettol oriasi buli a NY-iaknak a marathon. Plusz az ismerosok tamogatasa, akiknek konkretan szurkolnak.

A verseny heten en is irtam barataimnak, kollegaimnak, ki jon ki szurkolni, pontosan tudtam ki lesz Brooklynban vagy a 1st Ave-n, ok pedig pontosan tudtak mikor jovok en. Egyik kollegam kijott a 2 es 3 eves lanyaival, akik mar penteken megfestettek a tablat nekem: "GO Daniel, GO Hungary!" amibol volt nekik masik negy azoknak, akiknek meg szurkoltak. Tudtak ki varhato 10:30-kor, 10:50-kor es ugy cserelgettek a tablakat. Nem is vagyok joban ezzel a kollegaval de ok orulnek, ha szurkolhatnak valakinek, aktivan. Elkepeszto.

A kuzdelem... 35k
Treningem alapjan tudtam, hogy 30 km-ig gyors tempot tudok futni, de en lassuval inditottam, konstans splitekkel akartam 30-ig eljutni es ha ott jol allnak a dolgok, gyorsitani. Megvan a turelmem hozza, hogy ne fussam el az elejet es sok km-t toltam be, sosem voltak ilyen acelosak a labaim, ilyen kitarto a tudom. Kb. 10 km-nel kezdtek el erezhetoen fajni a terdeim, amire nagyon butan neztem. Jolvan, atfagytak, de most mar futok, ennel jobbat nem tehetek nekik, majd jobb lesz, csak finoman, nem sietunk. 15 km-re mar rohadtul fajtak es dilemmaztam mit csinalhatnek veluk, alljak meg es tornazzak vagy mit? Nem vagyok faradt, sehol sem vagyunk meg, de marhara faj es egyre kevesbe tudom hajlitani oket. Megyek tovabb es remenykedek. Feltavnal mar komoly bajban vagyok es eloszor felmerul, hogy Dani, hogy a turoba fogod ezt igy befejezni? Elszalltak a 4 ora alatti tervek, krizismenedzsment vette at a helyet. Mi lenne az a tempo, az a lepes, amivel legalabb nem rontunk az allapotunkon, mert az vilagossa valt, hogy barmitol is faj, nem fog elmulni a vegeig, sot. Amire igazan buszke vagyok, azon kivul hogy befejeztem, hogy itt feltavnal nem idegeltem magam az eredmeny miatt, ami nalam nagy szo. Eleg kompetitiv gyerek vagyok, hajtom magam a hatarokig, vartak emberek a celban adott idore amihez kepest sokat fogok kesni, mindenkinek elmondtam, hogy 3:40 koruli idot tervezek a trening alapjan es most meg a tulelesert kuzdok. De egy mozdulattal lesoportem ezeket a gondolatokat es belattam, hogy most ezt kopte a gep, ezzel kell jatszani, koncentralj, kimeld az anyagot, sporolj az energiaval, menedzseld a fajdalmat. Mindez feltavtol… onnan meg nagyon messze van a vege.

Queensboro Bridge
25k
Queensboro Bridge, 25 km, vegre egy kis csond, osszeszeded magad fejben, beerunk Manhattanbe, ahol az eddigihez kepest 2x akkora hangerovel ujjonganak az emberek. Huledezve neznek a futok, hogy ezek mit szivtak. Ekkor mar ket oraja folyamatosan par meterrol orditott velem egy stadionnyi ember es nekem mar majd szetesett a fejem ettol. Gyerekek, csak egy picit halkabban, konyorgom :) Ilyenkor mar minden cm szintkulonbseget erzel, mert folfele magasabbra emeled a labad, jobban hajlik a terd (ha hajlana), lefele mas szogben all a bokad, faj mint a rosseb. A Bronxba vezeto hidon mar sokan gyalogolnak, bizony en is. Meterenkent motivalod magad, csak meg addig a sarokig fuss, a lampaoszlopig, azt a jo csajt kovesd kicsit, affene ez elment, mindjart itt a Central Park, kitartas. Tudtam elore, hogy a parkba erni nekem nagyon erzelgos lesz. Ez az en otthonom, ebben a parkban az elmult ket evben tobb km-t futottam mint elotte 30 even at osszesen. Minden fuszalat, mokust, kutat ismerek. Mar csak 6 km, itt kellene gyorsitanom, haha, azt sem tudom 20k ota hogy ertem idaig. Csak ne allj meg, ne allj meg. 42k-nel meglatom a magyar zaszlo alatt Imolat, Verat, mosolyt eroltetek az arcomra, kapok egy fotot es becsoszogok a celba, 4:11:16, foldre rogyok.

Oriasi volt ugy megerkezni, hogy baratok vartak ram, Danielle, Stefan, Vera es Imola, aki csomo jo kepet csinalt, nagyon koszonom nekik. Onkentesek kiabaltak velunk, hogy Nem megallni, lassan gyalogolni tovabb. Megkaptuk a befuto ajandekokat, alma, Gatorade, perec, sportszelet, csomo kaja-pia egy zsakban, amit nyakunkba akasztva menetkozben majszoltunk, mikozben tereltek minket a csomagok fele, mindenkit tovabbrugdostak. Aki osszecsuklott, ahhoz mentosok ugrottak jeges zacskokkal, paran hanytak, sokan sirtak, de a tobbseg szemebol irto buszkeseg es orom sugarzott. It’s over.

Befutas utan ket oraval elkezdtem enni es ket napig csak zabaltam, ittam es wc-re mentem :)) Hetfo estere elmult a terdfajdalom, kedden jott az izomlaz, de szerdara az is eltunt. Ez bizonyitja, hogy tenyleg csak a hideg szel szedte szet a terdemet es amugy nem volt semmi baj velem, atmeneti malheur. Nem baj, megoldottuk, tanultunk belole es attol meg a verseny eletem egyik legnagyobb elmenye volt. Jovore ugyanitt, 3:35 :)

2010. november 5.

Marathon elotti idegbaj

A maraton elotti utolso heten mar nem tanacsos emberek koze menni, mert csak arrol tudsz beszelni. Olyan vagy, mint egy terhes kismama, es kepzeld, rugott egyet, es ha ezt eszem, akkor szoke lesz, ha azt akkor meg matekzseni es a tudosok azt mondjak hogy.. :) Utolag is bocsi azoktol, akiket ezzel az oruletbe kergettem az elmult napokban (hetekben?).

Nehez nem megbolondulni, mert mar jo ket hete nem futok, szinte semmit, elotte meg heti 4x, hosszu 20k+ tavokat, foleg nyar vege utan, most meg kikeszit a kenyszerpiheno, mint egy drogos a cucc nelkul. Persze az izmaimnak nagyon jot tesz, szetdurranok az energiatol. Karpotlasul olvasgatok a New York Times maratonblogjan okossagokat, no persze az sem segit ha ott irjak olimpiai bajnokok, hogy ok is be szoktak lenni szarva az elozo napokon, mert a 42k az gyilkos, tisztelni kell mert ha ugy gondolod mi az nekem, fitt vagyok, sokat treniroztam, lefutom siman, akkor szettep, megesz, kikop es meg beled is rug harmat. Eddig pont azt hittem fitt vagyok es siman lefutom, koszi sracok, sikerult betojatnotok engem is :)

Staten Island Half 2010
Nagyon elit mezony jott ossze iden, a vilagrekord ugye 2:03:59 es kb. 20 elit futo indul, aki 2:10 alatt futja. A tavalyi gyoztes Meb Keflezighi (USA) agyat biztos megkavarja, hogy iden eloszor fut ezen a versenyen a jelenlegi vilagrekorder Haile Gebrselassie (ETH), aki palyacsucsot akar donteni. Nem tudom leirni Haile nagysagat, 20 hivatalos vilagrekord, ket olimpian is gyoztes, 2007-ben vette el fel perccel a maraton rekordot csak hogy 2008-ban ujabb fel perccel megjavithassa. Raadasul egy roppant szereny 1.65m cingar busman kinezetu fazon. Ket kenyai fogja oket kergetni, a vilagbajnok Kirui es a minden idok harmadik legjobb idejet futo Kwambai, aki azt mondta nem akarok sprint finisht, mar az elejen le akarom morzsolni a komolytalan sracokat, akik nem tudjak tartani a 3′/km (sub-5 miles) tempot. Arc az van :)


Itt lesz Edison Pena, a chilei banyasz, aki a 69 napos fold alatti fogsaga alatt is futott minden nap 10k-t. Ez tok varatlan, a NYRR futoklub meg a szabadulasa napjan kuldott neki es felesegenek diszpaholyba meghivot, mint ujdonsult celebrity a futovilagban, egy apro megjegyzessel, hogy ha esetleg futna a versenyen, az is elintezheto. A hobbi szinten triatlonozo banyasz 20k-nal meg nem futott tobbet soha jon es fut. Lehet hogy feladja, de megprobalja, en drukkolok neki nagyon, legjobb arc!

Nincsenek mar kerdesek, mindenre megvan a bejaratott rutin, tudom mi kell a tokeletes naphoz. Megvan a futonaci, triko, mit veszek fole, mit adok le a csomagba, mennyi gelt viszek magammal es hogy hany oraval a rajt elott mennyit es mit kell reggelizzek. Elozo este korai vacsora egy bejaratott olasz etteremben a szokasos milanoi spagetti a megbizhato futotarsammal. Ready? Akkor ZUZZUNK!

2010. október 25.

Carnegie Hall - uncensored

Sokat hallottam mar rola de csak most szombaton voltam eloszor a Carnegie Hall-ban. Ez gyakorlatilag New York City hangversenyterme, a nalam komolyabb zenerajongok biztosan ismerik hallomasbol, mert nagyon sok hiresse valt elofelvetel keszult itt, Liza Minelli at Carnegie Hall cimu lemezek es tarsai. Boven idoben erkeztem a delutani eloadasra ezert korbejartam kicsit a 57th St es 7th Ave sarkan levo regi epuletet. A show elott negyed oraval engednek csak be a nezoterre, addig a hazban levo elegans barban csapod agyon az idot pezsgovel, vagy mint en, a mellette levo muzeumban bameszkodsz. Alig 120 eves, csipobol legyintunk, tele van az Andrassy ut ilyen epuletekkel, de NY-i viszonylatban 1891 az reginek szamit. Ahogy a huszadik szazad Europajabol megindult a tudosok es muveszek tomeges menekulese, ugy valt New York egyre inkabb kulturalis kozpontta, itt volt igeny es penz. Ezzel a koncertteremmel pedig tenyleg melto helyszint teremtettek, nem csak szep, de szinte erezni a nagy elodok jelenletet. Csak annyit mondok, hogy a nyito koncerten egy Pjotr Iljics Csajkovszkij nevu figura vezenyelt. Ot kovette gyakorlatilag minden komolyzenei hiresseg, Dvořák, R.Strauss, Gerschwin, Rachmaninov, Stravinszki, Bernstein… A New York Philharmonic Orchestra torzshelye volt otven even at, akik tobb vilagpremiert is jatszottak itt, ertsd pl. Stravinszki irt egy uj szimfoniat, amit a NY Philharmonic adott elo a vilagon eloszor, ebben a teremben. Nemigen lehet ettol szohoz jutni, a muzeumban a falon ott van mindegyiktol egy sajatkezuleg alairt kottalap. Igen, van alairt kotta a Beatles-tol is, de az mar szinte kacat kategoria :)

En sajnos nem klasszikus koncerten voltam, nagy hiba, de majd potolom meg egesz biztosan. Egy skot humorista estjere jottem, Craig Ferguson, hetkoznap Dave Letterman utan van a Late Night Show-ja a TV-ben, onnan ismerem. Exkluziv hely ez, csak ma lepett fel, a jegyek 6 honapja egy nap alatt elkeltek mind. Ebben a varosban, ahol minden mindig azonnal elerheto, 24x7, a kulturaert bizony koran kell felkelni. Craig mindenesetre egesz mas eloben, nincs rajta az a prud amerikai National Television szajkosar, vegre egy szabadon humorizalo ember, nagyon ritka ez ideat es nekem hianyzik. Skotkent nem csak cinikus es politikailag nem korrekt de piszkos szaju is, mar amennyire ezt az angol nyelv lehetove teszi :) A hetkoznapokban mar annyira illedelmesek lettek az amerikaiak, meg a nagyszajunak es pofatlannak mondott NY-ban is, hogy az persze a joizu csipos humor rovasara ment. Vannak itt is napi szennylapok de nincs a 2. oldalon cicis neni benne bikiniben. Az ujsagarusnal egy Playboy sosem lehet a kirakatban, pedig ott mindig takarjak a lenyeget a cimlapon pont ezert. Brusszelben a repteren siman ki van rakva a nyaloka melle, MO-on plane nem izgat senkit. Az alszentseget ott erzem leginkabb, amikor a Training Day cimu filmben Denzel Washington tiz percen at ecseteli Ethan Hawk fiatal rendornek Harlem legdurvabb dolgait, hogyan eroszakoltak meg egy lanyt oten, hogyan akasztotta fel magat egy ficko es logtak ki a belei, ezt a filmet delutan 3-kor (!) adjak a TV-ben, de minden egyes ‘fuck’ szot nem csak kisipolnak, hanem ki is kockazzak a szajat…! Az erzekenyseg az egekig er, tegnap adott a fonokom nekem egy muzli szeletet, nesze, organic, egyel valami jot is, en meg feltunoen elkezdtem keresni rajta a lejarati datumot. Vette a lapot, rohogott, de mondta hogy huuuu, ez milyen gonosz volt, a tobbi kollega is, huuuu, that was sooo mean. Mivan? :)

Kicsit elkanyarodtam, de a lenyeg, Carnegie Hall-ba vissza kell menni komolyzenei koncertre, comedy-t eloben kell nezni szinpadon, filmekbol a DVD valtozat az enyem, mert itt a moziban is kivagtak a Gladiatorbol a szetloccsano fejeket, a cinikus humort a hetkoznapokban pedig meg kell tartani az europai baratainknak - cserebe ok duplan kapnak az arcukra, ha neha osszefutunk. Bocsesz.

2010. október 16.

Pay it forward

Pentek este allok a Grand Central aulajaban, ahol van az arany ora, varok valakire, koran erkeztem, fulemben zene, bamulom az embereket. Rohannak munka utan metrohoz, vonatra fel, le, talalkoznak, megolelik egymast, masok unottan ulnek a foldon, meg soka jon a csatlakozasuk.

Az egyik lepcson ul egy hajlektalan, kis kocsiban mellette a motyoja, latom, hogy nincs rajta cipo, csak valami sizokni-felesegben ucsorog es par foga is hianyzik, hogy no vagy ferfi meg sem tudtam allapitani. De annyira elvoltam a gondolataimban, hogy nem tudott ez a kep kizokkenteni es bameszkodtam tovabb. Kicsivel odebb all egy nagyon csinos fiatal japan lany farmerszoknyaban, kis koffer, latszik hogy raer, meg odebb lehet a vonatindulasa.

A tavolbol csak annyit latok, hogy a japan lany odamegy a hajlektalanhoz, valamit beszelnek, majd a csaj leveszi a sportcipojet, kifuzi es rasegiti az idos ember labara, aki szabadkozik, de elfogadja. Majd visszamegy a csomagjahoz, kivesz belole egy flip-flop papucsot, felveszi es eltunik a vaganyok fele.

True story