Squash a katakombakban

Egy baratommal mult penteken nehany pohar bor felett komoly szajkarateba bonyolodtunk, hogy ki a jobb fallabdas, tegnap volt a napja, hogy elmentunk kideriteni. Elvileg negy hettel a New York City Marathon elott mar marhara nem kene ilyet csinalnom, mert nagy a serulesveszely, de a Nyuszi vagy, McFly? sajnos nalam is beut mindig.

Egy igen elegans gym-et kepzeljunk el Central Londonban, par lepesre az eredeti banki negyedtol, szerdan munka utan rengeteg oltonyos tozsdehuszar nyomja itt a sulyzokat. Mint New York-ban is, csak havi tagsaggal teheted be a labad, azt is egy ev huseggel lekotve, nem normalisak. Itt is igaz a papirforma, miszerint Londonban minden annyiba kerul mint NY-ban (ami USA legdragabb varosa) csak fontban! Havi tagsag 80 mindket helyen, ott dollar, itt font. Az egy laza 1.6x szorzo, koszi... Cserebe tenyleg gyonyoru, a Temze partjan levo regi, aproteglas, boltives raktarbol alakitottak at, ablak nincs, de a squashhoz nem is kell.

A gym kivaloan jellemzi az alapveto New York - London kulonbsegeket. Ahogy a Hyde Park is megtelik sok futoval es bringassal pontban munka utan, olyan fel hattol es nagyon nyuzsgo hely lesz egeszen nyolcig, pont igy nezett ki ez a gym is. Este nyolc-harminc utan viszont egy pillanat alatt kihal a park es a gym is. Hirtelen teljesen egyedul vagy es gozom sincs hova tunnek az emberek. De az alatt nagyon koncentraltan tolja a treninget mindenki. New York-ban a gymekben este 11-kor meg sorba kell a futopadoknal, annyian vannak, ejfelig boven. A Central Park este 10-11 kozott is meg siman tele van futoval. The City really never sleeps.

Megint eloadtam azt, amit mar sok eve egyszer. Anno a Maczibanyi teri squashpalyan talalkoztam volna Karcsi haverommal, de en korabban ertem oda es a palyan volt egy 45 koruli ferfi es egyedul utotte a labdat. Ritka bator pillanataim egyikeben beszoltam hozza, hogy lassan bemelegitenek, de ha van kedve, utogessunk, pedig nyilvanvaloan nem az en szintemen volt, de mondta legyen. Par perc melegites utan mondta dobjunk egy meccset. Szanalmas volt, o gyakorlatilag egy helyben allt en meg kikoptem a tudom. A haverom kesett, igy 30 perc meccs utan hordagyon kellett levinni engem a palyarol. Remego hanggal megkoszontem a "bemelegitest", mondtam a nevem, o is az ovet: Krasznai Gabor. Utolag kerdeztem a pultos csajt, hogy ez a Krasznai kicsoda? Nez ram csodalkozoan, nem tudod? A 90-es evekben jo ideig volt orszagos bajnok, ma pedig az egyik legnevesebb edzo Magyarorszagon. Aha, az fasza.

Elso alkalommal vagyok egy londoni squash klubban, korabban jottem es nahat, ott uti egy srac a labdat a palyamon, egyedul. Eleg jol uti... es nem 45, hanem max 30 eves. Csunya lesz ha elfogadja, de Hello, Daniel vagyok, latom epp befejezed, nem akarsz velem melegiteni kicsit? Nem vagyunk egy szinten, de... Persze, gyere be, Liam vagyok, toljuk! Tiz perc volt, nem tobb, de egy eletnek tunt. Az elmult tiz evben azert fejlodtem kicsit, Gosztonyi Pista bacsi Budaorsrol egesz buszke lenne ram (a bacsi csak a tisztelet jele, olyan furge mint Yoda, amikor bepoccen), es Eli Slyder New York-i edzom is dicserte mindig, hogy sosem adom fel, nagyon fitt lettem, csak hat jobbakat kene utni :) Na nem ragozom, a csavot talan ketszer ki tudtam hozni a T-rol, amugy csak en futottam, mint a nyul. Tiz perc mulva az ajulas szelen, talpig vizesen, mosolyt eroltettem az arcomra es megkoszontem a "bemelegitest", ripityomra vert. A partnerem meg meg se jott, de en mar jarni alig tudtam. Es ez utan kellett volna a szajkaratet is elintezni...

Kerdezem Liamtol, hogy van ebben a klubban valami liga? Jaja, es mutatja a falon levo piramis alaku leaderboardot, amin van vagy 60 ember, azannya. En hol lennek ebben, kerdem? Oh egesz ugyes vagy, nem lennel az aljan, valahol itt az 1/3 felett picivel. Es te hol vagy, Liam? Hat en itt a teteje fele vagyok. Jo, de megis, hanyadik? Najo, adja meg magat, en vagyok a piramis tetejen. Aha, az fasza.

PS: Tenyleg, egyszer jatszottam Chris Walkerrel is, New York-ban.

IT rangletra az oroszoknal

Irtam korabban mar orosz kollegaimrol, eleg mokas bagazs a Times Square-i epuletunkben. A ma reggeli chatunkon, ahogy eppen hibat kerestunk egy grid alkalmazasban megint besirtam. A dolog hattere: az alkalmazas tobb ezer gepen fut (grid, vagod) de ebbol nem minden gep egyforma. Vannak sorkatonak es iranyito tisztek. Ha amerikai fejlesztok lennenek, akkor bizonyara valamilyen militarista nevet adtunk volna e gepeknek, de ezek oroszok.

Az iranyito gepeket ugy hivjak 'master', az alarendelteket 'slave'-nek. Nem eppen politikailag korrekt megfogalmazas egy orszagban, ahol 300 evig rabszolgakat tartottak, de szemet hunyunk felette. Idovel rajottek, hogy kene meg egy reteg a masterek fole. Ez lett a 'tzar' - logikus. Mindezt Amerikaban, hideghaboru, remlik? Batrak!

Na ma reggel elemezzuk mit beszel a slave es a master egymassal a halozaton es nagyon furcsan nez ki. Az a gyanum, hogy nem csak master-slave kommunikal, hanem a rabszolgak is beszelnek egymassal. Felvetem teoriam a fejlesztonek, aki nagyon meglepodik:

Sergey: Nem hiszem, hogy a rabszolgak beszelnek egymassal, a master nem engedi, info csak a masteren keresztul mehet.

En: Megkerned a fo-fejlesztot is, hogy nezzen ra? Nekem nagyon ugy tunik, itt valami rebellio van, mert ezek pofaznak keresztbe is.

    (10 perc csond)

Sergey: Beszeltem Mikhaillel - a rabszolgak nem beszelnek, pont.

En: OK... en azert rajtuk tartanam a szemem :)

Angol koktelpartik

Ket meroben mas koktelpartin volt szerencsem az angol kulturaval kozelebbi kapcsolatot kialakitanom, Kelet- es Nyugat-Londonban.

Az elsore Jamie hivott meg, akivel 12 oran at bandukoltam vall-vall mellett a 100 km-es London-Brighton turan es ekozben persze megismertuk egymas eletet, almait, baratnoit, mindent tudok rola. Jamie a Fordnal dolgozik mint valami majjer menedzser, de teljesen foldhozragadt figura, kozvetlen, baratsagos, vilagotjart, legjobb arc. A parti a haza kertjeben volt, vagy 100 km-re Londontol keletre. Kocsival mentem, de mint kiderult en vagyok az egyetlen, meghivottak ugyanis mind a kornyezo falukbol voltak. Jamie gyerekkori baratai, szomszedai, nem hittek, hogy barki kijonne Londonbol, plane hogy hoz magyar bort is. A kozonseg tehat videki angol, akiknek egy resze jobban kereso, valami flancos cegnel, banknal, multinal dolgozik Londonban, egy resze pedig megmaradt videken, ovononek, fodrasznak, vagy eppen foghijas epitomunkasnak. A tarsasag tehat teljesen vegyes, de osszekoti oket a kozos gyerekkor, a falu, es szemmel lathatoan ma is a legjobb cimborak - en voltam az egyetlen kulfoldi, szines ember nem volt.

A ruhak elegansak, itt szeretnek feloltozni az emberek, videken is van ra penz es igeny is. A nokon magassarku, lenge koktelruha vidam nyari szinekben, a sracokon zako, zart cipo, elegans nadrag, nehol meg kalap is. A foghijas csavon is, bezony. Az szep koktelruhabol persze van aki szereti kilogatni a fel mellet, szoval ez nem garancia a stilusra, de legalabb nem szakadtak. A nyelv problema, a London kornyeki akcentusok gyakorlatilag mint ha finnul beszelnenek: ismerosen hangzik a fulnek, de egy arva szot nem ertesz. Komolyan, alltam kukan, mosolyogtam, de legtobbszor azt sem tudtam, hogy a marsraszallasrol vagy a teniszrol beszelnek. Azert volt kozos temank megis, nyitottak, megszolitanak, kerdeznek, kis unszolasra kepesek erthetoen beszelni es meglepoen informaltak a vilag dolgairol. NY-ban sokszor volt partin az a benyomasom, hogy ertem a nyelvet, de baseball vagy kosarlabdan kivul mas temank nem lesz, mert nem nagyon informaltak es meg csak nem is utaznak (volt kivetel ott is). Szoval itt a foghijas is tudott beszelni mas orszagokrol, volt velemenye a kocsog franciakrol, es nem volt prud beszolni a bevandorloknak sem - nekem ez bejon, legalabb van tema, nem kerulgetjuk a forro kasat, kozben iszunk es hatbaveregetjuk egymast a hazigazda altal kent szendvicseket es sutiket majszolva.

Prudek vegkepp nem voltak, az angoloknal nekem nagyon tetszik a nem csak csipos de beszolos humor, ha mar basztatnak azt jelenti kedvelnek - ilyen az amcsiknal nincs, sokkal illedelmesebbek ennel. De az angol raadasul obszcen is, nem csak a bloody meg a fuck-ok repkednek gondtalanul, de a dick, a cunt es tarsai is teljesen konnyeden szallnak a grill fustjevel a koktelruhak es zakok felett.

Voltam aztan Londontol nyugatra egy masik barbeque-n, azt hittem majd tovabbfejlesztem a fent kifejlodott szokincsem, de itt alig volt helyi arc, a tarsasag nagyresze teljesen nemzetkozi, amerikaiak, sok orosz, nemet es valahonnan jott egy rasztahaju fekete is. A helyszin nem kerteshaz hanem egy kastely, korinthoszi oszlopokkal, ko vazakban virag, a kertben profi DJ nyomja a zenet es egy tizfos catering ceg suti a burgereket, keveri a koktelokat. Kerek asztalokon feheren teritve, ha esetleg leulnel. A divat itt is koktelruha a csajokon, de a fiuk kozul mar sokan shortban, papucsban. Mondhatnank lazabb partinak, ha tul tudnam tenni magam azon, hogy egy kastely udvaraban vagyok, ami elott Bentley-k es Porschek parkolnak. En meg hoztam egy barna zacskoban egy uveg vorosbort, mert mar csak igy neveltek, de vegul nem volt pofam kitenni a francia pezsgok melle.

A hangulat nagyon is New York-i: szemrevalo de kisse mu csajok probalnak felszedni gazdag vagy magukat gazdagnak feltunteto pasikat. Aszondja Marc: Oh Hungary... very nice, van ott is par befektetesem. Wall Street exec vagyok... te mit is csinalsz? Szevasz Marc, en is nyomtam a Wall Streeten az IT-t par evig, de eljottem, tul belterjes volt mar nekem (gondoltam poenra veszem a nagykepuseget, de meglepetesemre ez a duma itt nem volt szatirikus, hanem pont beleillo). Tokre megertelek Dan, nagyon jo arc vagy, el kene jonnod az en partimra is, itt a nevjegyem. Itt meg az enyem. Ennel komplexebb vaker nem kell, senkit sem erdekel mit csinalsz valojaban, a legtobben itt szerintem nem is csinalnak semmit.

Harom ev New York utan kifinomult szemeim eleg hamar kiszurtak a melegeket, a gold diggereket es hogy rajtam meg a fekete sracon kivul mindenki nyakaban David csillaga aranylik. Olvasott emberkent a hazigazdanak akkor boldog szulinapot a tobbieknek meg Shana Tovat kivanunk, ma van az ujev unnepe - betegre zabalom magam az isteni finom zsido sutikbol. Eljott a pont, amikor a fiatalok elkezdtek beugralni a poolba, akik nem oltoztek at bikinibe eleg gyorsan, azokat beloktek ruhastul, a DJ pedig feljebb nyomta a hangerot.

Ideje olajra lepni, a negyedik helyi taxitarsasagnak vegre van szabad autoja, hogy elvigyen a legkozelebbi vasuthoz, de csak fel ora mulva, ez bizony nem Central London. Reggel lattam, hogy leeresztett a bal hatso gumim, de neha kell vonatozni is. Mire megjon a kocsi mar oten vagyunk, epp egy milliomosok partijarol jove, ahol mindenki tette az agyat, hogy o mennyire gazdag, meg fontos meg szep, de akkor ez volna itt a csoro frakcio. A vasutallomashoz erve varatlan vita alakul ki, hogy a 15 fontos fuvart hogyan kene ot reszre osztani. Ez a kemeny, nem a hajozas - pedig ott a vas uszik a vizen.

Strasbourgba padlogazzal

Neha van olyanja ferfi embernek, hogy ki kell szabadulni. Futni, amig latsz, de ha egy ketoras felmarathon mar nem eleg, akkor mivan? Eppen gondolkodtam, mi lenne az, amivel kicsit ki tudnam szelloztetni a szokasosnal tobb vacakkal tele levo fejemet, amikor rovid egymasutanban a kovetkezo informaciok gyakorlatilag elem tettek, hogy mi a teendo:
- vasarnap barataim hivnak felmarathonra a felso Temze partjan, kerdezik hol ebedeljunk utana
- hetfon landolnak szuleim Strasbourgban, kerdezik hogyan lehet bejutni a repterrol a varosba
- kedd elott nem varnak meloban, mert a hetfot le kell csusztassam a mult hetvegi hosszu hepaj miatt

Akkor mi a teendo?

A felso Temze partjan

Vasarnap delben futunk 21 km-t a Temze partjan, szokas szerint szetverjuk az arcunkat, hogy befutas utan tiz percig hiaba szolongatnak, utana eszunk egy nagy steaket baratokkal egy videki jo etteremben. Eddig meg egy normalis Dani-hetvege. Nem sietunk, a vonatom csak vasarnap este megy. Milyen vonat? A nagy stratega kitalalta, hogy egy felmarcsi utan pont jo lesz levezetni Strasbourgba, elhozni a szuleim a repterrol - majd masnap este vissza Londonba. A megkopott foldrajztudasuaknak: Strasbourg Elsassban, a francia-nemet hataron van a Rajna partjan, mintegy ezer km Londontol es van koztunk egy kisebb fajta viz is. Vezetek, mert pasi vagyok es neha ki kell engedni a gozt, nem kell, hogy ennel tobb ertelme legyen.




Azert ez nem megy ilyen egyszeruen, meg jo hogy ragugliztam. Angliabol atvezetni kocsival Europaba nem zokkenomentes es nem az alagut a problema. Ne gyere nekem, hogy Anglia is Europa, mert nem az es nem a rossz oldalon levo kormanyra gondolok. Bemesz itt egy autosboltba, mar a bejaratnal kapsz egy szorolapot, hogy "Driving to Europe?" Mert akkor kellenek neked, orszagoktol fuggoen:

• haromszog (spanyoloknal ketto)
• elsosegely csomag
• lathatosagi melleny (nehol utasonkent egy)
• izzokeszlet
• eldobhato alkoholszonda (csak franciaknal)
• fenyszoro-leragaszto matrica, ne vakitsa a szembejovoket

A durva csak az, hogy ebbol Angliaban _semmi_ nem kell vazze. Es nem hullanak az emberek, mint a legyek, kivaloan mukodo orszag...

EuroTunnel,
ami egy vonat

A csalagut zsenialisan van megcsinalva, fel orankent indul egy vonat, amibe beparkolod a kocsidat es az autoban ulve utazol. Van a vagonban egy WC es ennyi, meg varohelyseg sincs, ulj az autodban nyugodtan es kesz, fel ora az egesz. A becsekkolashoz autopalyadijszedo jellegu kapukhoz kell menni, de van jobb es bal oldalon is ablak, ugye itt folyamatosan jonnek-mennek francia es angol autok is :) Amikor odaerek nezne'm mit hova kell dugnom, erre a display kiirja, hogy "Hello Mr. Varga" - rendszamleolvasunk, te kis hamis?

Mire aterek Calais-be mar ejfel utan van, mert veszitunk egy orat, masik idozona, meg ez is. Viszont eleg maszek, hogy az autopalyan suhanva latsz egy hatalmas digitalis kijezot: "18 rooms free", kihajtasz, a hotel teljesen sotet, nincs itt senki, de a recepcio zart ajtaja mellett van egy gep. Pont olyan lepattant doboz, mint a BKV jegyautomata a Boraros teren, de en hiszek a technikaban, bedugom a hitelkartyam, kerdi 20 EUR-ert kell-e szoba? Kell. Akkor a 147892 lesz a kodom, ezzel nyilik a parkolo, a recepcio ajtaja es a 147-es szoba ajtaja is. Mindezt ejjel egykor, ember nelkul, Franciaorszagban. Wow. Masnap hajnalban tovabb hajtottam, nem talalkoztam senkivel, hibatlan "vendeglatas".

Ahogy kijottem az alagutbol tonkrement a GPS-em. Terkepem sincs. Harom-negy orankent ugyis meg kell allni kis pihenore, majd akkor memorizalom a kovetkezo szakaszt a benzinkut terkeperol. Latod, csak el kell indulni, tudtam hogy lesznek kihivasok :) Mindezt negy orszagon at, fr-be-lux-de... azert nehezebb, mint gondolnad. Egyreszt oke, hogy megjegyzed a fobb varosok neveit, de persze nem az lesz kiirva, ezen segit ha az utak szamait is megjegyzed, oke. Akkor tudod, hogy majd _egyszer_ jonni fog egy tabla az E40 fele _valahol_ Brusszel utan. Es innentol harom oran at _minden_ nyamvadt tablat el kell olvasnod es ha elszurod, mert nyolc ora vezetes utan atsiklott a szemed az E40 tablan, lehet Hollandiaban tunik fel, hogy Azannya, ez nem Luxembourg!

Megcsinalta (c) napirajz.hu

Reggeli Belgiumban, autopalyapiheno, friss rantotta, baconnel, meleg zsemle, friss belga waffel es kapucsino, ezek tudnak elni, egy benzinkutnal, apucikam. Innen meg hat ora Belgium, Luxembourg, Franciaorszag, kis Nemetorszag es mar ott is vagyunk Baden-Karlsruhe-Strasbourg festoi repteren, ami nem nagyobb, mint a buszpalyaudvar a Nepstadionnal. Ellenben itt mar szallt le Concorde, Airbus A380, Antonov 225 es persze Jumbo Jet is...

Na de Strasbourg! Kepek: https://picasaweb.google.com/daniel.varga12/Strasbourg

A muskatlik

Sok idom nem volt, par ora seta a szulokkel, egy jo vacsi, itt van az Europa Tanacs meg csomo mas EU intezmeny kozpontja, ez unalmas, van itt egy isz. 700-ban epult hatalmas templom, az jol nez ki, de Europat jarva egy ezereves marhanagy templom mindig akad valahol. Strasbourg foleg nyugodt varos, kedves, videki, muskatlis ablakokkal, nem siet senki sehova. A rohely, hogy Brusszelben is pont ez a benyomasa az embernek, mint ha mindenki szabin lenne, allandoan, a pincer is, talan csak bejott a haverokhoz es akkor mar kivisz ket tanyert is, sok trecseles kozben. Meg kell szokni, a kaja jo lesz, a kiszolgalas is kedves, de ne ehesen ulj be, mert mire kihozzak ugyis megehezel majd. Na ez az EU ket kozpontja, aztan csodalkozunk.

Hetfo este mar indulok is vissza, feltankolok Red Bullal, kesudio es Pringles, van nalam egy Tankcsapda CD es padlogaz. Ejjel, sotetben, a nemeteknel van egy sebessegkorlat nelkuli szakasz, haromsavos ures autopalya, az oveket kerjuk becsatolni. Ez a tizenot perc, amig 242 km/h-val mentem kisautommal a Fritzeknel, segitett kipucolni a szelepeket a fejemben is. Egy dologgal kevesebb a bakancslistamon. Brusszel utan mar keresztbe all a szemem, kihajtok es egy Meki parkolojaban horpasztok harom orat.

Napfelkelte a csalagutnal

A napfelkelte mar Ostende partjainal er, az ures belga autopalyarol latszik a tenger, beengedem az ablakon sos illatat, mindenki alszik meg, csak a meseauto meg en faljuk a kilometereket. A csalagut elott meg bedobok egy francia kavet es kroasszont, majd kedd reggel tizre, ketezer km es sok Red Bull utan borostasan becsuszok Canary Wharf-i irodankba. Most egy darabig nyugtom lesz. Pentekig, talan.