Norvegia - Last Minute

Akartam irni egy cikket a jolszervezett, kulturalt norvegokrol, erre az utolso fel oram naluk mindenre racafolt.

Tanulva az elso ket napbol, miszerint 100 km ut ebben a zeg-zugos orszagban lehet am harom ora is, mert tele vagyunk alaguttal es nemelyik csak egyiranyu, ilyenkor var az egyik sor fel orat, nem idegeskedik senki. Vagy nincs alagut, hanem komp van, erre is varsz fel orat, ulsz rajta masik felet es atvisz a fjord tulso oldalara. Nincs semmi gond, Urlaubra jottunk, nem kell idegeskedni, van jo konyvem, amivel igy kivaloan haladok.

Negy orat masztam szakado esoben ezert a kepert - vigyazz, csuszik!

Szoval tanulva mindebbol, az utolso napi 150 km-re betervezett fel nap bosegesnek bizonyult, minden alagut ketiranyu volt es jottek a kompok is rogton, az elet apro oromei. Lehetett szaguldani nyolcvannal, mert autopalya ebben az orszagban nincs, zero tolerancias kurvadraga buntetesek viszont vannak, megspekelve ezt egy a szabalyokat betarto nepseggel es kacskaringos utakkal es te sem elozol sehova. A konyv melle hozzal jo zeneket is. A taj pedig amugyis karpotol.

Tehat tanulva ezekbol boven idoben a repteren voltam, meg elotte a legkozelebbi kisvaros setaloutcajaban fotoztam az embereket es ultem a napon egy sutivel es kaveval, gondoltam is, hogy ilyenkor szoktam lekesni a repulot, amikor rengeteg idom van. De Dani, ne aggodj allandoan, ezt most nem fogod, elvezd a napsutest ahogy melengeti az arcod. De ezt most megis rohadtul nem kene lekesni, mert a kovetkezo gep negy nap mulva megy, ez ilyen picike hely, heti ket repulo. Mondom nyugi, ne parazz folyton, lassan igyad a kaved es tovabb elsz. Persze hogy majdnem lekestem.

 

Sielni gleccseren augusztusban - priceless

Az ugy volt... hogy ulok a Gate 1-nel egy olyan pici repteren, hogy jobbra kinezve legelnek a birkak, balra nezve pedig a repulonk gyakorlatilag megerinti az uveget, olyan kozel all. Itt egy ajto, azon megyunk majd ki, tiz metert sem kell setalni a gepig, ezt nem fogjuk lekesni. Konyvem olvasva minden hangosbemondora felkapom a fejem, de semelyik sem mondja, hogy London. Meg van bo 40 perc indulasig, amikor aszondja: "Mr. Varga faradjon az egyes kapuhoz, Mr. Varga AZONNAL faradjon az egyes kapuhoz!"

Butan nezek, mert az egyes kapunal ulok, odamegyek a csajhoz a pultnal, Csokolom, en volnek, mi a baj, lefagyott a Windows, rebootoljam? De hat azonnal rohanjak a Gate 1-hez! Dehat a Gate 1-nel vagyunk, mutatok a no feje feletti tablara. Jajj nem ez, az International Gate 1-hez menjen! He, az hun van? Ott az a (felirat nelkuli!) kis kek ajto, rohanjon!

Folgefonna gleccser

A kis kek ajto mogott ult egy bajszos oregur egy WC meretu fulkeben, aszondja Varga? London? Passport! Nagyon csunyan nezett. Ekkor meg volt 40 perc a felszallasig, csak mondom, es a gep meg mindig ott allt az uvegajton tul, tiz meterre. A bacsin tul mar csak az aszfalt volt elottem es a parkolo repulok az epulet mellett.

Ket Ryanair gep is allt egymas mellett, mindkettohoz lepcso odatolva, most mar total amatornek ereztem magam, visszakialtok a Passport-bacsinak az epuletbe, hogy MELYIK GEP? Kialt vissza: ROHANJOOOON! Oke, akkor a bal lesz az, felrohanok a lepcson, sztyuvi ott all, kerdezem: Londonba megy? Nem, Mallorca...

Szo nelkul lerohanok a lepcson, a sztyuvi nem tudom mit gondolt rolam, szaladok at az aszfalton a masik gephez, lepcso, felrohan, sztyuvi: London? Igen, Varga ur? Mar vartuk. Uljon le ide az elso sorba, tudom nem ide szol, de sietunk es itt tobb a labhely. Najo, legyen.

Kepek: https://picasaweb.google.com/daniel.varga12/Norway